Az előrehozott választások realitása

2002-10-30

Az előrehozott választások leginkább az MSZP érdekeit szolgálnák. A Fidesz az október 20-án elszenvedett vereség után már nagyobb kockázatokkal tekinthetne egy tavaszi választás elé, míg az SZDSZ parlamenti létét kockáztatná. Az MDF számára a tavaszig hátralévő idő túl rövidnek tűnik egy önálló és eredményes alternatíva megfogalmazására a jobboldalon.

HÍR: Kovács László, az MSZP-elnöke Gyöngyösön újságírói kérdésre válaszolva nem tartotta lehetetlennek, hogy 2003 tavaszán előrehozott választásokat rendezzenek, amennyiben az ellenzék nem szavazza meg az európai uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke úgy nyilatkozott, pártja áll elébe egy tavaszi választásnak. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint az ország stabilitását kockáztatná egy idő előtt megtartott választás.

ELEMZÉS: Az előrehozott választások témája két szempontból mondható érdekesnek. Egyfelől történetileg, hiszen ennek lebegtetése 1990 óta már többször előfordult a magyar politikában. Másfelől érdemes megvizsgálni a jelentősebb politikai erők szemszögéből. Ehhez támpontot adhatnak a pártvezetők nyilatkozatai is.

A volt szocialista országok közül Magyarország volt az egyetlen, ahol az Országgyűlés kitöltötte mandátumát a rendszerváltozás után. A többi államban a politikai széttöredezettség, instabilitás vagy éppen az ország többfelé szakadása (Csehszlovákia, Jugoszlávia) miatt kellett előrehozott választásokat tartani.

1990-ben a magyar Parlament mandátuma négy évre szólt, ám már fél év elteltével kérdéses volt, kitölti-e az 1994-ig tartó ciklust a törvényhozás. A taxisblokád kapcsán sokakban felvetődött a kormány bukása és egy új választás kiírása. Erre végül nem került sor, a kormányzat hatalma valójában nem forgott veszélyben. A taxisblokádhoz hasonló országos méretű, politikára komolyan kiható megmozdulás azóta nem volt. A Torgyán-vezette kisgazdák és a MIÉP kiválásával Antall József, majd Boross Péter kormányának többsége - ha szűkösen is - fennmaradt.

Az első MSZP-SZDSZ-koalíció gyenge pontja volt, hogy a szabad demokraták sok kérdésben konfliktusba kerültek a szocialistákkal. Az 1996-ban kirobbant Tocsik-ügy után számos liberális, az SZDSZ-hez közel álló véleményformáló követelte a koalíció felmondását, ám erre nem került sor. Az is igaz ugyanakkor, hogy az SZDSZ kilépése után is megmaradt volns a kormánytöbbség az MSZP révén, az előrehozott választás tehát nem volt napirenden.

1998-ban elsősorban az ellenzékbe szorult baloldal emlegette az időközi voksolás lehetőségét. Elképzelését arra alapozta az MSZP és az SZDSZ, hogy az Orbán-Torgyán-koalíció a kisgazda pártvezér miatt nem lehet tartós, a kormány szakadása csak idő kérdése. Erre azonban 2001-ig nem került sor, utána pedig Torgyán József nélkül is fennmaradt a többség.

2002 nyarán Medgyessy Péter kormányfő vetette fel, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás után a kormány kiírhatja a választásokat, az Unióba való belépés adta valószínűsíthető népszerűségi hullámot kihasználva. A 2002-2006 közötti ciklusban a legfőbb témává egyre inkább érzékelhetően az EU válik belpolitikai szinten is. Ennek kezdete Orbán Viktor alkotmánymódosításhoz kötött feltételei voltak, amelyek azóta is mozgásban tartják a magyar politikai életet.

A kabinet először március 15-én kívánt ügydöntő népszavazást tartani az uniós belépésről, ám ezt elutasította a Fidesz és az MDF, és az SZDSZ sem állt egyértelműen az MSZP mellé a kérdésben.

Mindezek kapcsán került ismét elő az előrehozott választások kérdése, a kormány megfogalmazása szerint a választópolgárok segítségét kérnék, hogy ne legyen akadálya az alkotmánymódosításnak. A voksolás egyszerű többséggel kiírható, jogi akadálya tehát nem lenne. A kormánytöbbség abban bízik, hogy az EU-csatlakozás esetleges megakadályozását erőltető ellenzék képének kommunikálásával a baloldal kétharmados többségre tehetne szert a Parlamentben. Ezen reményeiket alátámasztja az önkormányzati választások kormánypárti sikere is.

Nem véletlen, hogy a kérdés az MSZP elnöke kapcsán vetődött fel. A szocialisták lehetnének a legnagyobb nyertesei egy 2003 tavaszán megtartott választásnak. Két sikeresen megvívott voksolás után, a belépés előtt néhány hónappal és egy fenntartásait hangoztató ellenzék ideális körülményeket biztosítanának a győzelemhez. Potenciális kockázatot jelent azonban az MSZP számára, hogy eddig minden kormány kitöltötte hivatali idejét, így kiszámíthatatlan, miként reagálna a közvélemény egy új fejleményre, az előrehozott választásokra. További kockázatot rejt magában a jövő évi megszorító költségvetés népszerűségcsökkentő hatása.

A Fidesz október 20-a előtt úgymond "vállalta a kihívást", a választási vereség után kevésbé lenne a párt érdeke ennek erőltetése.
Kérdés, vajon az alkotmánymódosítással kapcsolatos Fidesz-véleményt mennyire változtatja meg az eredmény. Egy visszakozás rövid távon presztízsveszteséget okozna, hosszabb távon viszont a választópolgárok között - úgy tűnik - kifizetődőbb az EU-csatlakozás támogatása. Egy tudatos politika, amely ellenérveket hangoztat a csatlakozás tartalmát illetően, csak akkor találkozna kereslettel a politika piacán, ha bebizonyosodnak a belépés hátrányai. Ez azonban 2003 első felében még nem lesz realitás.

Az SZDSZ már kifejtette ellenvetéseit elnöke révén. A közvélemény-kutatások és az önkormányzati eredmények azt mutatják, hogy a szabad demokraták könnyen kieshetnek a Parlamentből. A pártot hátrányosan érintené az előrehozott választás.

Az MDF hangsúlyaiban eltér a Fidesztől és a helyhatósági választásokon is önállóan tudott eredményt felmutatni. Dávid Ibolya fellépett Orbán Viktor alkotmánymódosítási feltételei ellen. A jobboldalon ezzel a politikával hosszú távon nyertessé válhat a Fórum, 2003 tavaszáig azonban nem. fellépett Orbán Viktor alkotmánymódosítási feltételei ellen. A jobboldalon ezzel a politikával hosszú távon nyertessé válhat a Fórum, 2003 tavaszáig azonban nem.

KOMMENTÁR: Az előrehozott választások leginkább az MSZP érdekeit szolgálnák. A Fidesz az október 20-án elszenvedett vereség után már kockázatokkal tekinthetne egy tavaszi választás elé, míg az SZDSZ parlamenti létét kockáztatná. Az MDF számára a tavaszig hátralévő idő túl rövidnek tűnik egy önálló és eredményes alternatíva megfogalmazására a jobboldalon.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695