Fővárosi koalíció: ki nyeri meg a kötélhúzást?

2002-11-04

Az MSZP és az SZDSZ között a koalíciós megállapodás Atkári János személyén és posztján áll vagy bukik. Zsarolási potenciálja a kérdésben az SZDSZ-nek van. Mivel Budapest fejlesztési koncepcióját illetően számíthatnak az MSZP-re, ezért a kisebbségi irányítás sem volna lehetetlen számukra. Ezzel megmaradna az a szigorú költségvetési politika a fővárosban, ami az SZDSZ prioritásai között szerepel. A szocialisták jobban rá vannak utalva a koalícióra. Egyrészt megegyezés nélkül listán aratott győzelmük ellenére hatalom nélkül maradhatnak, másrészt a kormányzati együttműködésre is árnyékot vethet az eddig kisebb-nagyobb zökkenőkkel (hannoveri villamosok stb.), de működő koalíció. A többfrontos konfrontáció veszekedős pártként jelenítheti meg a szocialistákat.

HÍR: 1998-hoz hasonlóan a 2002-es önkormányzati választásokon is az MSZP és az SZDSZ együtt a fővárosi közgyűlés mandátumainak többségét (60 százalékát) szerezte meg, valamint Demszky Gábor főpolgármestert is újraválasztották. A két párt már a választások éjszakáján kinyilvánította, hogy az elmúlt nyolc évhez hasonlóan továbbra is közösen, koalícióban képzeli el Budapest irányítását. Az egyeztetés elhúzódik, személyi kérdések miatt. Az SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is Atkári János legyen a gazdasági főpolgármester-helyettes az elmúlt nyolc évhez hasonlóan, míg a szocialisták mindenképpen váltást szeretnének ezen a poszton.

ELEMZÉS: A koalíció létrejöttének körülményei megvizsgálhatóak a két párt szempontjából, illetve a fővároson túlmutató történések szemszögéből. Ebbe beletartozik a kormányzat tevékenysége, illetve a kabinetre váró jövőbeni esetleges konfliktushelyzetek.

Az MSZP Gy. Németh Erzsébetet, Lénárt Lászlót és Bakonyi Tibort jelölte a koalíciós egyeztető tárgyalások delegációjába. A szocialisták azzal az elképzeléssel kezdték meg a tárgyalásokat, hogy a pénzügyek felügyeletét a fővárosban mindenképpen át akarják venni, hiszen egyértelműen övék a legerősebb frakció a közgyűlésben. Négy esztendővel ezelőtt két közel egyenlő képviselettel rendelkező párt kötött koalíciót: az MSZP-nek 20, az SZDSZ-nek pedig 18 képviselője volt. 2002-ben már más szituáció állt elő a választások nyomán, hiszen az MSZP-SZDSZ mandátumarány 24:16, majd Demszky Gábor mandátumról való lemondásával 24:17. Abszolút többséget ugyan nem tudtak szerezni a szocialisták, ám a jelentősebb képviselet miatt nagyobb befolyásra kívánnak szert tenni a tárgyalások eredményeképpen. Az SZDSZ számára azonban muníciót adtak a szocialisták azzal, hogy Gy. Németh Erzsébet nem lépett vissza a főpolgármester-jelöltségtől. Ezzel egyrészt a szabad demokraták bebizonyították erejüket Budapesten, másrészt az SZDSZ könnyen ragaszkodhat ahhoz, hogy ők sem "léptetik vissza" Atkári Jánost. A pénzügyek vezetésének kérdésében az MSZP odáig ment, hogy maradhat a helyettesi poszt az SZDSZ-nél, ám Atkári János helyett mást jelöljenek a pozícióba a szabad demokraták.

Demszky Gábor már korábban ígéretet tett arra, hogy Gy. Németh Erzsébet lehet a helyettese. Erre a pozícióra számít is az MSZP. Ezáltal mostani, 13 százalékot elért jelöltjük egy általános helyettesi pozícióban jó lehetőséget kapna arra, hogy 2006-ra megismertesse magát a választópolgárokkal - ha négy év múlva is őt kívánja indítani pártja - , valamint jogkör-elvonások által egy felduzzasztott általános főpolgármester-helyettesi funkcióval a gazdasági felügyelet egy része is az MSZP irányítása alá kerülhet. Ezzel részben kifoghatná a szelet az SZDSZ vitorlájából a szocialista párt.

Az SZDSZ a budapesti választásokból győztesként került ki. Egyértelmű sikerként értékelhette a párt Demszky Gábor újabb, immár negyedik győzelmét, ezúttal önállóan tudott győzni a párt jelöltje. A fővárosi közgyűlésben, ha nem is sokkal, de csökkent a mandátumarányuk, igaz az országgyűlési választásokhoz képest nagyobb arányban szavaztak a budapestiek az SZDSZ-listára.
A személyi kérdésekről a választások után azt nyilatkozta Demszky Gábor, hogy ezen nem múlhat a koalíció létrejötte, ám Atkári János mindenképpen megmarad posztján.

Demszky Gábor kivonta magát a tárgyalásokból, főpolgármesterként vitte tovább Budapest ügyeit és a BKV, illetve az útfelújítások kapcsán jelent meg.
Az SZDSZ elébe ment a személyi kérdéseknek. Felajánlotta, hogy a jövőben a főpolgármesternek 5 helyettese lesz, közülük hármat az MSZP adhat. Ezzel kész helyzet elé állították a szocialistákat. Taktikai lépés volt az SZDSZ részéről az is, hogy Bőhm András, Molnár László és Rajk László mellett az az Atkári János is részt vesz az egyeztető tárgyalásokon, aki a vita középpontjában áll. A szocialistáknak tehát naponta kell beszélniük Atkárival saját személyéről.
A megbeszélések során a programok egyeztetése és a közös álláspont kialakítása tartalmi kérdésekben rövid idő alatt megtörtént, a gazdasági helyettes személye azonban akadályt gördített a koalíció meghosszabbítása elé.

A koalíciós tárgyalásokon megszokott, hogy az egyeztetéseken nem rendezett kérdésekre a választ egy felsőbb szintű konzultáció adja meg. Példa erre az 1998-as Orbán-Torgyán megbeszélés. Budapesten is sor került erre Demszky Gábor és Mandur László között. A személyeket illetően azonban nem tudott megegyezni a két politikus.

November 4-re, a fővárosi közgyűlés alakuló ülésére nem jön létre a koalíció. Atkári János megemlítette, amennyiben pártja nem tud megegyezni az MSZP-vel, úgy más partnerrel is elképzelhető a kapcsolatfelvétel. Ez a másik partner kizárólag a Fidesz lehet, mással nem tudna többséget biztosítani a közgyűlésben az SZDSZ. Egy SZDSZ-Fidesz koalíció létrejöttére kicsi az esély. 1990 és 1994 között egy cikluson át már kisebbségben irányította a fővárost Demszky Gábor és pártja, alkalmi koalíciókkal. Ez már valószínűbb forgatókönyv lehet. Atkári kijelentése sarokba szoríthatja a szocialistákat. Az MSZP-nek nem érdeke a tartós konfrontáció. A költségvetési vita és az Európai Unióval kapcsolatos alkotmánymódosítás miatt a szocialisták konfliktusos időszaknak nézhetnek elébe, és a Parlamentben is a sorok összezárására van szükség a kormánykoalícióban.

KOMMENTÁR: Az MSZP és az SZDSZ között a koalíciós megállapodás Atkári János személyén és posztján áll vagy bukik. Zsarolási potenciálja a kérdésben az SZDSZ-nek van. Mivel Budapest fejlesztési koncepcióját illetően számíthatnak az MSZP-re, ezért a kisebbségi irányítás sem volna lehetetlen számukra. Ezzel megmaradna az a szigorú költségvetési politika a fővárosban, ami az SZDSZ prioritásai között szerepel. A szocialisták jobban rá vannak utalva a koalícióra. Egyrészt megegyezés nélkül listán aratott győzelmük ellenére hatalom nélkül maradhatnak, másrészt a kormányzati együttműködésre is árnyékot vethet az eddig kisebb-nagyobb zökkenőkkel (hannoveri villamosok stb.), de működő koalíció. A többfrontos konfrontáció veszekedős pártként jelenítheti meg a szocialistákat.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695