Lemondott az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke

2002-12-05

Körmendy-Ékes Judit lemondása nem új keletű hír. Az elnököt delegáló Fidesz már 2001 tavaszán úgy ítélte meg, hogy túlságosan nagy támadási felületet biztosít az elnök azzal, hogy férjének és testvérének büntetőeljárás jogi peres ügye van. Azóta kiderült, hogy az elnök maga is két, törvényesség szempontjából kérdéses ügyben érintett. A médiahatóság elnökét az utóbbi egy évben több támadás érte mind a bal, mind a jobb oldalról. Körmendy-Ékes Judit, bár a médiatörvény rendelkezései szerint nem kötelezhető lemondásra, illetve nem hívható vissza, mégis lemondott az ORTT élén betöltött tisztségéről. Lépése indokoltnak tekinthető, hiszen ennyi szakmai és erkölcsi támadás közepette nehezen végezhette volna hitelesen a munkáját.

HÍR: Körmendy-Ékes Judit december 1-jén, vasárnap bejelentette lemondását a Magyar Televízió A Hét című műsorában. A testület elnöke december 5-én, csütörtökön hivatalosan is közölte távozási szándékát az Országgyűlés elnökével. Az ORTT elnöke indokai között kiemelte, hogy érzése szerint a kormánypártok bizalmatlanok iránta, illetve többen is felkérték már távozásra. Körmendy-Ékes kifejtette, hogy szerinte a kormánypártok részéről nyomás éri a testületet és személyét, amit leginkább abból érez, hogy a Parlament csökkenteni kívánja az ORTT 2003-as költségvetését. Szili Katalin, a Parlament elnöke jelezte, hogy a lemondást továbbította a kormányfőnek és a köztársasági elnöknek, majd hozzátette, hogy várhatóan az Országgyűlés tavaszi ülésszakán választanak új elnököt a médiatestület élére.

ELEMZÉS: Körmendy-Ékes Judit szerint szakmai kifogás nem emelhető munkája ellen és külföldön is elismerik a magyar médiahatóság tevékenységét. Körmendy-Ékes szerint "politikai játék" folyik az ORTT-vel a szervezet költségvetésének módosítása kapcsán. Az elnökasszony ezek után arról tájékoztatta a médiát, hogy az ORTT elnöki tisztségéről való hivatalos lemondása előtt pusztán Orbán Viktor volt kormányfővel konzultált. A posztjáról távozó elnök szerint a korábbi testületi szolidaritás egyetlen új tag, az MSZP által delegált Ladvánszky György miatt bomlott fel, aki nem szakmai, hanem "politikai mezőben mozog". Körmendy-Ékes ezért a szocialisták delegáltját nem tartja alkalmasnak arra, hogy utódja legyen.

Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállását, szervezetét és működését a rádiózásról és televíziózásról szóló médiatörvény, az 1996. évi I. törvény szabályozza. A törvény III. fejezete szerint a Testület "védi és előmozdítja a szólásszabadságot, biztosítja a műsorszolgáltatók függetlenségének védelmét, figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, és erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek. A Testület tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók. A Testületet az Országgyűlés - a képviselők több mint felének szavazatával - négy évre választja. A Testület elnöke és tagjai nem hívhatók vissza. A Testület létszáma legkevesebb öt fő. Minden képviselőcsoport egy-egy tagot jelölhet." A tagok összeférhetetlensége kapcsán a törvény megemlíti, hogy "a Testületnek nem lehet tagja párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője. A Testület tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet." Körmendy-Ékes Judit lemondása kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy miért távozott tisztségéből az elnök, miért nem töltötte ki négyéves ciklusát. Kérdéses, hogy valóban tarthatatlanná vált-e a médiakuratórium elnökének helyzete, és ha igen miért. A médiatörvény ORTT-re vonatkozó részéből idézett szövegrészletben számos olyan pont van, ami összefüggésbe hozható Körmendy-Ékes lemondásával és választ adhat a kérdésekre. A szólásszabadság, a függetlenség, a sajtószabadság és a testületi tagok pártpolitikai tevékenységgel való összeférhetetlensége mind olyan tényezők, melyek az elnök lemondásával kapcsolatba hozhatók.

Az ORTT jelenlegi tagjai közül kettőt - Ladvánszky Györgyöt, az MSZP és Erdős Zsuzsannát a Fidesz-MPP jelöltjét - 2000-ben választottak a testületbe. A másik két tagot - Tímár Jánost, az SZDSZ és Wéber Jánost az MDF delegáltját - még 1996-ban választották a testületbe, majd 2000-ben megerősítették mandátumukat. A szabaddemokrata és a demokrata fórumos delegálthoz hasonlóan Körmendy-Ékes Judit 1996 óta volt a testület tagja, illetve 2000-től elnöke. A médiakuratórium élén majdnem három évet töltő Körmendy-Ékes korábban pártkötöttséggel bírt. A testület volt elnöke 1994-ben a választási kampányban a Fidesz szóvivője volt, majd 1994 és 1996 között a Fidesz MPP elnökének média- és PR ügyekkel foglalkozó tanácsadója.

Körmendy-Ékes Judit lemondása előtt a 2002-es évben számos probléma és botrány látott napvilágot, ami az elnök pozíciójának etikai tarthatóságát kérdőjelezte meg. 2002-ben elsőként a Pannon Rádió február 14-i adása kapcsán született médiahatósági döntés eredményezett vitákat és keltett nagyobb visszhangot. Az ORTT Panaszbizottságának eljáró tanácsa állampolgári bejelentésre vizsgálta meg a Pannon Rádió műsorában elhangzottakat. A tanács döntése szerint a rádió nem sértette meg a médiatörvény rendelkezéseit, mivel a sértő kijelentések nem a műsorvezetőtől, hanem a betelefonálótól hangzottak el. Az ORTT ezen döntése erős vitákat váltott ki. Szabó Zoltán, az MSZP képviselője szerint az ORTT hatósági működésével kapcsolatban egyes esetekben - így például a Pannon Rádió "politikai tevékenysége kapcsán" - a testület nem lépett fel bizonyos hírműsorok pártatlanságot sértő gyakorlatával szemben., az MSZP képviselője szerint az ORTT hatósági működésével kapcsolatban egyes esetekben - így például a Pannon Rádió "politikai tevékenysége kapcsán" - a testület nem lépett fel bizonyos hírműsorok pártatlanságot sértő gyakorlatával szemben. Áprilisban ombudsmani vizsgálat indult az ORTT-vel kapcsolatban, ugyanis a médiahatóság másfél évet késlekedett annak kimondásával, hogy a Pannon Rádióban a médiatörvényt megsértve szerzett tulajdoni részesedést Csurka István MIÉP-elnök alapítványa. Ladvánszky György, az ORTT MSZP-s delegáltja ekkor azt nyilatkozta, hogy szerint nem elég erélyes a testület a Pannon Rádióval szemben.

A választások kapcsán az EBESZ és a Freedom House nevű amerikai szervezet is kritikával illette és elfogultsággal vádolta a közszolgálati média politikai hírszerkesztését. Az EBESZ szakértők nyilatkozata szerint "a média kampányidőszak alatti tevékenységével kapcsolatos panaszok elbírálása késedelmet szenvedett, és nem megfelelően orvosolták, mivel a panaszok az OVB és az ORTT Panaszbizottsága között oda-vissza vándoroltak". Az Országos Rádió és Televízió Testületet ez esetben azzal vádolták, hogy nem állt ki a szólásszabadság kiegyensúlyozottságának védelmében a közszolgálati televízió műsorai kapcsán. 2002. augusztus végén a Szövetség a Nemzetért elnevezésű polgári kör tüntetést szervezett a Szabadság téren a Magyar Televízió székháza előtt a sajtószabadság védelmében. A tüntetés kapcsán nem érte nyílt kritika a médiahatóságot sem jobb, sem bal oldalról, azonban egy hónappal később a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) nevű szervezet lemondásra szólította fel Körmendy-Ékes Juditot. A Jobbik szerint az ORTT sok esetben politikai elfogultsággal hozta meg határozatait, illetve elnökének nincs tekintélye. A jobboldali fiatalok szerint egyértelműen a testület felelős a magyar televíziózás lezülléséért.

Árnyékot vetett Körmendy-Ékes médiahatósági elnökségének idejére a közszolgálati televízió elnöki pozíciója körüli kompromisszumképtelenség is. A nagykuratórium mandátumainak szétosztásakor a civilszervezetek vetélkedhetnek egymással, amelyek közül a médiahatóság sorsolás útján választ. Azonban az ORTT vizsgálja ezeket a szervezeteket és ítéli meg, hogy elfogadható-e a jelentkezésük. A pártok médiavonalon egymás ellen indított harcának eredményeként tehát a három kuratóriumban (ORTT, MR, MTV) ülő pártdelegáltak a központi utasításnak megfelelően akadályozhatják egyik vagy másik testület jövőbeni munkáját.

Külön problémát jelentett Körmendy-Ékes Judit számára, hogy az ő elnöksége idején nem fogadta el először a Parlament az ORTT évi (2001-ről szóló) beszámolóját. Az általános vitában az MSZP részéről az a kritika fogalmazódott meg, hogy az ORTT nem töltötte be a médiahatóság funkcióját. Ezzel egy időben derült ki, hogy a 2003-as költségvetés tervezete reálértékben 23 százalékkal alacsonyabb büdzsét irányoz elő az ORTT számára. Körmendy-Ékes Judit ezt személyével kapcsolatos támadásnak értékelte.

Végül nyomást gyakorolhatott a testület elnökére számos magánjellegű peres ügye is. Már 2001 júniusában is fontolgatta a Fidesz a korábban általa delegált Körmendy-Ékes Judit lemondásának lehetőségét. A testület elnökének visszahívására a törvény szerint nincs mód, ám az akkori nagyobbik kormánypárt túlságosan nagy támadási felületet látott abban, hogy az ORTT elnökének férjét első fokon nem jogerősen két év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. Ekkor mondták ki bűnösnek Körmendy-Ékes ikertestvérét is. 2002. júliusában távozásra szólította fel az elnököt a testület szocialista delegáltja, ugyanis Körmendyt a bíróság a Ceizel-perben nem jogerősen elítélte három hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre. A testület elnöke ezek után november végén újabb, a törvényesség szempontjából megkérdőjelezhető ügy kapcsán került szóba: egy általa tulajdonolt ingatlant - a gyanú szerint - a piaci érték többszöröséért vett meg egy állami cég.

KOMMENTÁR: Körmendy-Ékes Judit lemondása nem új keletű hír. Az elnököt delegáló Fidesz már 2001 tavaszán úgy ítélte meg, hogy túlságosan nagy támadási felületet biztosít az elnök azzal, hogy férjének és testvérének büntetőeljárás jogi peres ügye van. Azóta kiderült, hogy az elnök maga is két, törvényesség szempontjából kérdéses ügyben érintett. A médiahatóság elnökét az utóbbi egy évben több támadás érte mind a bal, mind a jobb oldalról. Körmendy-Ékes Judit, bár a médiatörvény rendelkezései szerint nem kötelezhető lemondásra, illetve nem hívható vissza, mégis lemondott az ORTT élén betöltött tisztségéről. Lépése indokoltnak tekinthető, hiszen ennyi szakmai és erkölcsi támadás közepette nehezen végezhette volna hitelesen a munkáját.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695