Egyház és politika

2002-12-13

A Medgyessy-kormány dilemmája a hitéleti támogatások elosztásának megváltoztatása miatt kettős: egyrészt nem akar konfliktusba kerülni a katolikus egyházzal, másrészt nyomás nehezedik rá, hiszen már kormánypárti képviselők is - többek között Donáth László és Suchman Tamás (MSZP), valamint Fodor Gábor (SZDSZ) - azon az állásponton vannak, hogy a jövőben is az egy százalék alapján történő finanszírozás maradjon meg. Az ellenzék álláspontja mind a szociális törvény módosításával, mind a hitéleti finanszírozással kapcsolatban következetes: ha nem születik az egyházak álláspontját is tükröző megoldási javaslat, akkor mindkét kérdés kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordulnak, akárcsak a katolikus egyház. Miközben Semjén Zsolt arról beszél, hogy a kommunista időszak óta példátlan léptékű egyházellenes támadássorozat folyik, Kövér László szerint pedig arrogáns és dilettáns módon folyik az ügyek kezelése, Medgyessy Péter egyetértett Seregély István egri érsekkel abban, hogy a támogatási vitában az Alkotmánybíróság döntése hozna egyértelmű helyzetet. Orbán Viktor december 5-i vatikáni látogatásán arról beszélt, hogy a vatikáni megállapodás körüli vita szerinte a magyarországi egyházak jövőbeli szerepéről szól. Ezen állítás elfogadása mellett kétségtelen azonban, hogy a lényeges kérdés ugyanaz marad: vajon a hívőik számának növelésében, tehát valós támogatók megszerzésében lesznek-e érdekeltek az egyházak a jövőben.

HÍR: Az egyházi támogatások tervezett elosztása miatt a Magyar Katolikus Püspöki Kar élesen bírálta a kormányt. Veres András, a püspöki kar titkára elmondta: a katolikusoknak nem az egyházak támogatási rendszere jelenti a legnagyobb gondot, hanem az, hogy a kormány egyoldalúan akarja módosítani az 1997-ben megkötött magyar-vatikáni szerződést. A kormány szerint eddig a legnagyobb vita a pénz elosztása körül zajlott. Mádl Ferenc köztársasági elnök kezdeményezésére jött létre december 9-én a kormány és az egyházak közötti találkozó a finanszírozási rendszer keltette feszült helyzet rendezésére. Jövőre a fölajánlott személyi jövedelemadó-százalékok arányában osztják szét az egyházak között a kiegészítő állami támogatást. A miniszterelnök a felajánlás-alapú támogatás mellett érvelve elmondta, hogy anyagilag egyik egyház sem fog rosszul járni, ugyanis a kormány kiegészíti az egyházak támogatására eddig szánt összeget. A katolikusok a különbözetet kárpótlásként kapják meg. A miniszterelnök elmondta, hogy a 2003-as megoldás csak átmeneti, a hosszú távú rendszert csak később dolgozzák ki a történelmi egyházak, a kisegyházak és a kormány képviselőivel közösen. A Vatikáni szerződésről szólva Kiss Elemér közölte: a magyar-vatikáni megállapodás érvényes, annak módosítása azonban lehetséges. Mindeközben az ellenzék szerint a Medgyessy-kormány intézkedéseit kapkodás és rögtönzés jellemzi, nincs egyházpolitikája.

ELEMZÉS: Az egyházak különböző feladatainak - hitéleti tevékenység, állami feladatátvállalás, egyházi gyűjtemények, templomok fenntartása - finanszírozási módjára számos megoldás született Európában. Egyes országokban a hitéleti tevékenység állami finanszírozása háttérbe szorult, az adókból sokkal inkább az egyházi intézmények fenntartását és felújítását finanszírozzák. Ebben a rendszerben az egyházak állami feladatátvállalásának pénzügyi kereteit az adók egy százalékával és normatív támogatásokkal biztosítják, a hitéleti tevékenység és az egyházak működési költségeinek biztosítása pedig a hívők feladata.

Magyarországon 1995-ben, a Horn-kormány idején lehetővé vált, hogy az adózók adójuk egy százalékának felajánlásával az általuk megjelölt felekezet hitéletét támogassák. Az egyszázalékok összegét az állam a többszörösére egészítette ki, majd a felajánlások arányában osztotta szét. Ezt a rendszert az akkori kormány ideiglenes jelleggel hozta létre, a végleges cél az lett volna, hogy fokozatosan megszűnjön a hitélet költségvetési támogatása. A magyar állam 1997-ben kötött megállapodást a Vatikánnal, melyben rögzítették, hogy a katolikus egyház az egyszázalékos adófelajánlások arányában részesül hitéleti támogatásban. Ezt a szerződést a parlament törvényként is kihirdette. Ugyanekkor elfogadtak egy egyházfinanszírozási törvényt is, mely a többi vallási közösség hitéleti támogatását is az egyszázalékos felajánlások nyomán határozta meg..

Az Orbán-kormány ideje alatt, 2001-ben Semjén Zsolt, akkori egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár a kormány nevében aláírt egy jegyzőkönyvet, mely úgy módosította a Vatikáni szerződést, hogy a katolikus egyház hitéleti támogatását a népszámlálási adatokhoz kötötte. A Parlament ugyanakkor nem ratifikálta ezt a megváltozott tartalmú szerződést. A Medgyessy-kormány szerint így továbbra is az eredeti változat érvényes, mely az egyszázalékos felajánlásokhoz köti a finanszírozást. Az egyházfinanszírozási törvényt viszont módosította az előző kormány. A jobboldali ellenzék ugyanakkor kitart amellett, hogy a vatikáni szerződés módosítása is érvényes, ezért 2003-tól a támogatások csak csekély részét tennék ki az adófelajánlások, a pénz túlnyomó részét a népszámlálási adatok alapján osztanák szét.

Több érv szól a népszámlálási adatok felhasználása ellen. Egyrészt annak idején az Orbán-kormány ígéretet tett arra, hogy ezen adatokat kizárólag statisztikai célra használják, másrészt a válaszadás önkéntes és titkos volt, így egyes felekezetek arra kérték híveiket, ne közöljék felekezeti hovatartozásukat (Hit Gyülekezete), míg mások kifejezetten buzdították híveiket erre (katolikusok). Harmadrészt a népszámlálás kérdése nem arra vonatkozott, hogy a hívők melyik egyházat kívánják támogatni. Az egyszázalékos felajánlás rendszerét szintén kritikák érik, mivel az így nyert adatok kizárólag az adózók preferenciáiról adnak képet. Az ellenzők szerint ez a rendszer diszkriminatív, mivel a választás jogát a vagyoni helyzethez köti.

Mind a népszámlálás adatai, mind az adó-felajánlások alapján történő elosztás felvet tehát igazságossági problémákat, ugyanakkor, mivel a kétfajta logika eltérően érinti az egyes egyházak támogatását, politikai szemléletet is tükröz. A népszámlálás adataihoz kötött elosztás nagy mértékben a katolikus és kisebb mértékben a református egyháznak kedvezne, hátrányosan érintené a kisegyházakat és azokat a felekezeteket, melyek tagjai között felülreprezentáltak a vallásukat magánügyüknek tekintő nem nyilatkozók.

Anélkül, hogy egy-egy egyház politikai jellegét megítélnénk, elmondható, hogy a jobboldal számos szállal kapcsolódott az egyházakhoz, a mérsékelt szárny inkább a katolikus egyházzal talált kapcsolatot, míg a nemzeti radikalizmus gondolata a református egyházhoz volt köthető, és így az szintén egyre inkább a jobboldallal asszociálódott. Az Orbán-kormány kiemelt feladatának tekintette a történelmi egyházak privilégiumainak erősítését. A népszavazás idején a katolikus egyház - a kormány szándékával összhangban - arra buzdította híveit, hogy vallják meg felekezeti hovatartozásukat, hiszen előnyös lett volna számukra, ha ezen adatok alapján kapták volna a támogatásokat, ahogyan azt az előző kormány kilátásba helyezte. A katolikus egyház választások idején vállalt aktív szerepe pedig arra utal, hogy a függés kölcsönös. Mindezek mellett az MSZP egyházakhoz való ambivalens viszonyát a bűntudat és a sértődöttség jellemezte, az SZDSZ pedig - a jobboldalhoz hasonlóan - szintén átpolitizált viszonyt alakított ki a Hit Gyülekezetével.

Medgyessy Péter az országgyűlési választási kampány során az orbáni egyházpolitika folytatását ígérte
, majd kevéssel a választások után szintén azt hangoztatta a katolikus egyház vezetőinek, hogy nem változnak az egyházakat érintő jogszabályok. A vita most abból fakad, hogy a Katolikus Püspöki Kar - az ellenzékhez hasonlóan - a vatikáni szerződés részének tekinti a Semjén-féle megállapodást és annak megfelelően azt várja, hogy a számára kedvezőbb konstrukció szerint a népszavazás adatai alapján kapja a támogatásokat. Mádl Ferenc köztársasági elnök a miniszterelnökkel és a történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélésen olyan javaslatot tett, miszerint az egyházak szabadon dönthetnék el, melyik elosztási logika alapján kérik a hitéleti támogatást. Ezt a javaslatot az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága a kormánypártok képviselőinek döntése alapján leszavazta.

Az egyházak állami finanszírozásának módján túl egyéb kérdésekben sincs egyetértés, a szociális törvény változását kísérő viták szintén rávilágítottak a kormány és az ellenzék egyházpolitikai felfogásának különbségeire. Az október elején beterjesztett módosítások kapcsán - melyek főként az állami feladatok átvállalásának módját szabályoznák - az ellenzék arról beszélt, hogy az egyházak alapjogai ezek elfogadásával csorbulnának. A konfliktus súlyát jelzi, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök ebben a kérdésben is megnyilvánult, jelezte a kormánynak: a szociális törvény tervezett változása hátrányosan érinti az egyházak szociális intézmény-alapítási jogát.

KOMMENTÁR: A Medgyessy-kormány dilemmája a hitéleti támogatások elosztásának megváltoztatása miatt kettős: egyrészt nem akar konfliktusba kerülni a katolikus egyházzal, másrészt nyomás nehezedik rá, hiszen már kormánypárti képviselők is - többek között Donáth László és Suchman Tamás (MSZP), valamint Fodor Gábor (SZDSZ) - azon az állásponton vannak, hogy a jövőben is az egy százalék alapján történő finanszírozás maradjon meg. Az ellenzék álláspontja mind a szociális törvény módosításával, mind a hitéleti finanszírozással kapcsolatban következetes: ha nem születik az egyházak álláspontját is tükröző megoldási javaslat, akkor mindkét kérdés kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordulnak, akárcsak a katolikus egyház. Miközben Semjén Zsolt arról beszél, hogy a kommunista időszak óta példátlan léptékű egyházellenes támadássorozat folyik, Kövér László szerint pedig arrogáns és dilettáns módon folyik az ügyek kezelése, Medgyessy Péter egyetértett Seregély István egri érsekkel abban, hogy a támogatási vitában az Alkotmánybíróság döntése hozna egyértelmű helyzetet. Orbán Viktor december 5-i vatikáni látogatásán arról beszélt, hogy a vatikáni megállapodás körüli vita szerinte a magyarországi egyházak jövőbeli szerepéről szól. Ezen állítás elfogadása mellett kétségtelen azonban, hogy a lényeges kérdés ugyanaz marad: vajon a hívőik számának növelésében, tehát valós támogatók megszerzésében lesznek-e érdekeltek az egyházak a jövőben.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695