Aktivizálódó köztársasági elnök

2003-01-23

Mádl Ferenc elnöki ciklusának feléhez közeledve egyre aktívabb szerepet játszik a politikában. A szociális törvénycsomag vétója egy aktívabb, a kormány ellensúlyát képező elnök szerepét vetítheti előre 2005-ig. Mádl Ferenc ahhoz az elnöki szerepfelfogáshoz közelít a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta, amit Göncz Árpád képviselt az Antall-kabinet idején. Különbség azonban a két elnök között, hogy Göncz Árpád egyszer sem emelt politikai vétót az Antall-kormány idején, míg Mádl megtette ezt a Medgyessy-kabinet parlamenti többsége által meghozott döntések esetében.

HÍR: December végén Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá a szociális törvénycsomagot. Az indoklás szerint az államfő úgy véli, a jogszabály hátrányosan érintheti azokat az állampolgárokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intézményekben kívánják igénybe venni, ezért Mádl Ferenc visszaküldte a tervezetet a Parlamentnek, így a törvényhozás köteles újratárgyalni a szociális törvénycsomagot. Az ellenzék egyetértett a köztársasági elnök döntésével. A kormányzat úgy véli, hogy senkit nem érintene hátrányosan az Országgyűlés által elfogadott jogszabály, ezért változatlan formában újra beterjeszti a szöveget a Parlament elé. Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter javasolja, hogy a szöveg második tárgyalásán vegyen részt Mádl Ferenc is. A drogszabályozással kapcsolatos Btk-módosítást hosszas mérlegelés után, Zlinszky János volt alkotmánybíróval történő konzultációt követően szentesítette az államfő.

ELEMZÉS: Mádl Ferenc köztársasági elnökké választása óta a szociális törvény "visszadobásával" váltotta ki a legkomolyabb politikai vitát. Az eset előrevetítheti az államfő aktívabb szerepét. Ennek kapcsán elemezhető a köztársasági elnöki intézmény közjogi-politikai szempontból, Mádl Ferenc 2 és fél éves tevékenysége, valamint a hasonlóságok és különbségek a III. magyar köztársaság két eddigi elnöke, Göncz Árpád és Mádl Ferenc között.

Magyarország parlamentáris demokrácia, ennek eredményeként a végrehajtás legfőbb szerve a törvényhozásnak felelős kormány. A köztársasági elnök a hatalmi szerveken felül áll, ám komoly végrehajtási jogkörökkel nem rendelkezik, az alkotmány értelmében "megtestesíti az állam egységét". Szerepe főként ceremoniális aktusokban merül ki: törvények szentesítése, választások kiírása, Országgyűlés feloszlatása és összehívása a parlamenti ciklusok végén és elején, valamint kitüntetések adományozása és az ország képviselete külföldön. Az államfő kisebb hatalma kisebb legitimációjából is adódik, hazánkban az elnököt nem közvetlenül választják, hanem a Parlament által. Az Országgyűlésben kétharmados többség szükséges az elnök megválasztásához, de egy esetleges harmadik fordulóban elegendő a képviselők több mint 50 százalékának támogató voksa is. Az elnök mandátuma öt év, egy alkalommal újraválasztható.

A köztársasági elnök a parlamentáris demokráciák többségében általában a törvényhozási többség egyik köztiszteletnek örvendő politikusa, így a kormány és az elnök egy politikai táborból kerül ki. Ez Magyarországon azonban másként alakult, egyrészt politikai alkuk, másrészt a kormányzati ciklus (4 év) és az elnöki ciklus (5 év) hosszának eltérése miatt.

A magyar köztársasági elnök hatáskörét tekintve "közepesen erős" vagy "közepesen gyenge" jelzővel illethető. Az eddigi tapasztalatok alapján, ha a kormány és az elnök hasonló politikai oldalról kerül ki, akkor az elnök kevésbé él nem ceremoniális alkotmányos jogaival, más esetben viszont úgymond a kormányzat "ellensúlyát" képezi, lehetőségeihez képest. Az államfő legkomolyabb hatalomgyakorlási lehetősége a parlamenti vétó. Ez lehet alkotmányossági vétó, amikor az elnök szakmai kifogások alapján egy törvény normakontrollját kéri az Alkotmánybíróságtól. Politikai vétó esetén az államfő a döntéssel politikai szempontból nem ért egyet, ezért újbóli tárgyalásra visszautalja a normaszöveget a Parlamentnek.

Mádl Ferenc 2000. augusztusában lett kormányzati támogatással köztársasági elnök. Az Orbán-kormány idején nem vállalt aktív szerepet a politika formálásában. A két választási forduló között Mádl felesége, Mádl Dalma megjelent Orbán Viktor TF-en tartott mozgósító erejű, sokat bírált beszédén, amit többen is nyílt politikai állásfoglalásnak tekintettek. A szoros választási eredmény miatt többen úgy vélték, 2002-ben a kormányalakítás kapcsán döntő szerepe lehet, mert nemcsak Medgyessy Pétert, hanem Orbán Viktort is felkérheti kormányalakításra. Egy esetleges közös Fidesz-MDF frakció megalakulásával Orbán Viktor lett volna az önmagában legerősebb parlamenti erő vezetője. Mádl Ferenc a politikai realitások figyelembe vételével a többséget maga mögött tudó MSZP-SZDSZ esélyes miniszterelnök-jelöltjét, Medgyessy Pétert kérte föl a kabinet megalakítására. Az ügynökügy kirobbanásával kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott, hogy hatáskörei nem teszik lehetővé a közjogi beavatkozást a miniszterelnök ellen, aki élvezi a Parlament többségének bizalmát. Pokorni Zoltán Fidesz-elnök az államfővel történt konzultációja után tolmácsolta a köztársasági elnök véleményét, amely szerint a kormányalakítás előtt Medgyessy Péter nem tájékoztatta őt kémelhárító tiszti múltjáról.

Mádl Ferenc következő politikai szerepvállalására Horn Gyula 70. születésnapja alkalmából adandó esetleges kitüntetése kapcsán került sor. Az államfő arra kérte Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy vonja vissza a javaslatot, mivel Horn jelenleg is aktív politikus, képviselő.

Augusztus közepén az államfő személyes kihallgatáson fogadta Orbán Viktort, aki úgy vélte: a Magyar Televízióban történt jogsértések veszélybe sodorták a köztelevízió pártatlan működését. Orbán a helyzet súlyosságára hívta fel Mádl Ferenc figyelmét.

Nagyobb vihart kavart, amikor a köztársasági elnök augusztus 15-én törvénysértőnek nevezte a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági tevékenységét vizsgáló Mécs-bizottság munkáját. Aggályait később megismételte. Október 23-a kapcsán felerősödtek a politikai feszültségek. Az október 23-i parlamenti megemlékezésen részt vett, de nem mondott beszédet, majd magánemberként kereste fel a 301-es parcellát.

Az utóbbi hónapokban Mádl Ferenc aktív szerepet vállalt egyházi ügyekkel kapcsolatban. Előbb egyeztetést hívott össze a kormány és az egyházak között az egyház-támogatási kérdések rendezésére, majd a már említett szociális törvénycsomagot nem írta alá annak bizonyos - egyházi intézményekre vonatkozó - passzusai miatt. Ezek a példák azt a tendenciát látszanak megerősíteni, hogy Mádl Ferenc inkább a parlamenti ellenzék politikáját támogatja.


A rendszerváltozást követő köztársasági elnökök politikai alkuk eredményeként kerültek posztjukra. Göncz Árpád az MDF-SZDSZ-paktum eredményeként a legnagyobb ellenzéki párt politikusaként lett államfő, míg Mádl Ferenc formálisan a Kisgazdapárt javaslatára került az elnöki székbe, ám Orbán Viktor, illetve a Fidesz saját elképzelését vitte keresztül a politikában Mádl jelölésével. Göncz Árpádot politikai konszenzussal (két alkalommal is már az első fordulóban, bő kétharmados többséggel) választották meg, Mádl Ferenc viszont csak a harmadik szavazási fordulóban, a kormánypárti képviselők támogatásával lett elnök.

Magyarországon a politikai alkuk eredményeként a rendszerváltozás óta 7 évig "ellenzéki" elnök regnált, illetve regnál (1990-94, 1998-2000 között, valamint 2002-től). A második parlamenti ciklusban, illetve 2000-től a tavalyi választásokig, hat esztendeig a köztársasági elnök a kormányzó erőkhöz állt közel. Ehhez a tendenciához illeszkedik az elnökök aktív, illetve kevésbé aktív szerepvállalása is. Göncz Árpád 1990-94 között aktív politikai szerepet vállalt, ami főként a médiaháborúban csúcsosodott ki a közmédiumok elnökeinek kinevezései ügyében. Göncz az első ciklusban 7 alkalommal emelt alkotmányossági vétót és ugyanennyi alkalommal tagadott meg kinevezéseket is, valamint benyújtott 5 törvényjavaslatot is a Parlamentnek. 1994-98 között két alkalommal emelt politikai vétót (a privatizációs és az összeférhetetlenségi törvény kapcsán), ám a kormányzattal harmonikus viszonyt ápolt. Az Orbán-kormányzat alatt, elnökségi idejének végéhez közeledve már kevésbé volt aktív, nem vállalta fel az "ellensúly" szerepét. Politikai konfrontációra csak egy alkalommal került sor, amikor Kunos Péter börtönbüntetésre ítélt bankelnököt elnöki kegyelemben részesítette, Dávid Ibolya igazságügyminiszter azonban nem ellenjegyezte az elnöki aktust.

Mádl Ferenc a Medgyessy-kabinet hatalomra kerülése után kezdett bizonyos ügyekben markáns politikai véleményt megfogalmazni. Ennek eddigi csúcspontja a szociális törvénycsomag. A tendenciák egy erősebb elnöki aktivitás felé mutatnak, Mádl Ferenc "felújíthatja" Göncz Árpád 1990-94 közötti aktív szerepvállalását, ha gyakran konfrontálódik a kormányzattal.

KOMMENTÁR: Mádl Ferenc elnöki ciklusának feléhez közeledve egyre aktívabb szerepet játszik a politikában. A szociális törvénycsomag vétója egy aktívabb, a kormány ellensúlyát képező elnök szerepét vetítheti előre 2005-ig. Mádl Ferenc ahhoz az elnöki szerepfelfogáshoz közelít a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta, amit Göncz Árpád képviselt az Antall-kabinet idején. Különbség azonban a két elnök között, hogy Göncz Árpád egyszer sem emelt politikai vétót az Antall-kormány idején, míg Mádl megtette ezt a Medgyessy-kabinet parlamenti többsége által meghozott döntések esetében.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695