EU-politikák

2003-01-27

Az EU-csatlakozás támogatottságáról és a tagság várható hatásairól szóló közvélemény-kutatás szerint továbbra is magas a támogatók aránya, ugyanakkor a választók ma már sokkal szkeptikusabbak a tagság előnyeit és hátrányait illetően. A kutatási adatokat a kormányzat arra használta fel, hogy egyfajta mesterséges pánikot keltsen a csatlakozáspárti választópolgárokban és növelje a népszavazáson való részvételi hajlandóságot.

HÍR:A Szonda Ipsos közvélemény-kutatása szerint 2003. januárjában már csak a teljes lakosság 45 százaléka véli úgy, hogy az uniós csatlakozás Magyarország számára inkább előnyökkel, mint hátrányokkal jár, 39 százalék szerint több a hátrány. Az összes választókorúnak mindössze 56 százaléka támogatná a népszavazáson a csatlakozást. A biztos szavazók között azonban a támogatottság magas, 76 százalék. A közvélemény-kutató szerint a támogatók-ellenzők aránya pártszimpátia szerint is eltér: míg a kormánypárti szavazók támogatóak, addig az ellenzéki szimpatizánsok között több a szkeptikus. A politikusok úgy vélik, a csatlakozás egyik legfontosabb eleme a hiteles és részletes tájékoztatás lehet, mert többen ismerethiánnyal küszködve rosszul ítélik meg az Uniót, illetve a belépés lehetőségeit. Eközben konfliktus alakult ki a kormány és az ellenzék között az európai parlamenti választás rendszerét illetően is.

ELEMZÉS: Magyarországon 2002 ősze óta mindennapos belpolitikai téma az uniós csatlakozás. Korábban konszenzus volt jellemző a pártokra az EU-t illetően, azonban az utóbbi hónapokban a kormányoldal és az ellenzék eltérő politizálása miatt konfliktusok keletkeztek az uniós ügyek körül. A kormányoldal és az ellenzék - azon belül is leginkább a Fidesz-MPP - eltérő stratégiát választott.

Az MSZP-SZDSZ-kormány politikáját az EU-tagság elkötelezett támogatása jellemzi, a két párt soha nem fogalmazott meg szkeptikus, de még erősen kritikus érveket sem az európai integrációval kapcsolatban. A csatlakozási tárgyalások hajrájában, de különösen a koppenhágai végalku kapcsán a kormányzat igyekezett magáról a kemény tárgyalópartner képét kialakítani, az ellenzéket pedig folyamatosan támadta a nemzeti konszenzus felrúgásának vádjával.

A Fidesz politikáját tavaly ősz óta a folyamatos, ám különböző intenzitású EU-kritika jellemzi. Az EU-politika Orbán Viktor által került a magyar politika napirendjére szeptember közepén, amikor a volt kormányfő feltételekhez kötötte Magyarország uniós csatlakozásának parlamenti megszavazását (Széchenyi-terv újraindítása, 3 százalékos bruttó béremelés mértékének növelése, gazdahitelek további folyósítása).

Az ellenzék politizálását egy rövid és egy hosszabb távú stratégia határozza meg. Rövid távon a Fidesz-MPP a nemzeti érdekek rossz képviseletével vádolta és vádolja a kormányt, a végalkut pedig teljesen sikertelennek ítélték a párt részéről.. A hosszabb távú stratéga része a hangos EU-kritika. Míg a Fidesz ma már nem kérdőjelezi meg az uniós csatlakozás fontosságát, a Brüsszelnek szóló bírálatokkal a párt már a 2004 utáni imázsát formálja: az EU-kritikus, a brüsszeli bürokráciával szemben a nemzeti érdekeket, a szuverenitást védő párt imázsát.

Ez a kettős stratégia azonban komoly támadásra ad lehetőséget a kormány részéről. Az ellenzéket gyakran olyan érvekkel támadják, hogy nem elkötelezett Magyarország tagsága irányában, és a kormányváltás óta felborította a konszenzust is, ami az Uniót illetően régóta fennállt a magyar politikában. A koalíció folyamatosan hangsúlyozza, hogy az ellenzék olyan témákban támadja, amiben az Orbán-kabinet sem tudott jobb eredményeket felmutatni a tárgyalások alkalmával (pl. az agrártámogatások ügye). Kovács László külügyminiszter úgy véli: a csatlakozás támogatottságának csökkenéséért az ellenzék populista politikája és a Fidesz kétszínűsége felelős, ezzel a felelősséget is áthárítaná a Fideszre egy esetleges sikertelen népszavazás esetén. külügyminiszter úgy véli: a csatlakozás támogatottságának csökkenéséért az ellenzék populista politikája és a Fidesz kétszínűsége felelős, ezzel a felelősséget is áthárítaná a Fideszre egy esetleges sikertelen népszavazás esetén. A kormány elsősorban az összes szavazó között mérhető 56 százalékos támogatottságot hangsúlyozza, valamint azt a tendenciát, hogy nő azok száma, akik szerint az Unió több hátránnyal, mint előnnyel jár. Azt az adatot a kabinet már kevésbé húzza alá, hogy a biztos szavazók között a csatlakozás támogatottsága igen magas (76 százalék). A kormány az érvelésének megfelelő adatokat fordítja a jobboldal ellen. Először tapasztaljuk, hogy a kormány politikai értelemben is kampányt folytat az EU-csatlakozás támogatásáért a szavazók megnyerése, a szavazási kedv növelése érdekében.

Az ellenzék és a kormány között uniós vita alakult ki a státustörvény módosítását illetően. A kabinet az EU kívánalmainak megfelelően akarja megalkotni az új törvényt, míg az ellenzék úgy véli, a kormány az Unió akaratát túlzottan is respektálja. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa által megfogalmazott kéréseknek (a státustörvény ne hozzon létre közjogi viszonyt az anyaország és a határon túli magyarság között) a Fidesz szerint a Medgyessy-kormány mindenáron meg akar felelni. Az ellenzék szerint ez bizonyítja, hogy az MSZP politikusai a mindenkori hatalmi érdeket szolgálják, vagy ahogyan Orbán Viktor fogalmazott: az egykori moszkoviták ma már "brüsszeliták". Az ellenzék érveit erősítheti, hogy Verheugen, mint az Európai Bizottság képviselője nem is a legnagyobb befolyással rendelkező uniós intézmény tagja.

Az Unióval kapcsolatban szintén konfliktusforrás a belpolitikában az Európai Parlament magyar képviselőinek választási rendszere körüli vita. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára bejelentette, hogy konszenzus alakult ki a pártok között a témában, ám ezt a Fidesz, illetve az SZDSZ is cáfolta. Salamon László fideszes képviselő kijelentette, hogy a további egyeztetéseken nem vesz részt pártja. A sérelmi politizálás uniós ügyekben már az alkotmánymódosítás kapcsán is hasznot hozott a Fidesz számára, amikor kompromisszumokat sikerült kiharcolnia az alaptörvényt illetően. Ez a taktika most is sikerre vezethet egy elhúzódó vita esetében a megegyezési kényszer miatt.

A csatlakozás támogatottságának esetleges csökkenése felveti a magyar politikai elit felelősségét is. Magyarországra az Európai Unió kezdettől fogva úgy tekint, mint az egyik legstabilabb aspiránsra. A rendszerváltozás óta zökkenők nélkül működik a magyar demokrácia, nem voltak kormányválságok és a gazdasági helyzet is jónak mondható. Az Unió a tekintetben is példaként állítja Magyarországot, hogy hazánkban a legmagasabb a belépés támogatottsága. Ez a kép az utóbbi időben kissé megromlott, a magyar választók véleménye közelíteni kezdett a szkeptikusabb államok állampolgárainak vélekedéséhez. Mivel Magyarország az elsők között rendez - ügydöntő - népszavazást, ezért a végeredmény komoly befolyásoló erővel bírhat a többi csatlakozó ország lakosságára is. Egy negatív eredmény dominószerűen felboríthatja a bővítési folyamatot.

Kevésbé pesszimista, de az új tagok belépését negatívan befolyásoló forgatókönyv valósulhat meg abban az esetben, ha Magyarország igent mond a csatlakozásra, ám nem túl meggyőző többséggel. Ez elbizonytalaníthatja a cseh vagy balti állampolgárokat is. A kormány és az ellenzék egymást vádolja a csökkenő támogatás miatt. A kabinet szerint az ellenzék populizmusa, kétszínűsége veszélybe sodorhatja a magyar tagságot, míg az ellenzék felelőtlen kormánypolitikáról beszél. A Fidesz által megfogalmazott EU-kritikus álláspont azonban politikai szempontból hasznot is hozhat a pártnak, ha 2004. május 1-e után problémákkal kell szembenéznie a magyar társadalomnak. Ekkor válhat valósággá az, amit a legnagyobb ellenzéki párt már most hangoztat, s a csatlakozás vesztesei bizonyára a Fidesz politikáját támogatják majd.

KOMMENTÁR: Az EU-csatlakozás támogatottságáról és a tagság várható hatásairól szóló közvélemény-kutatás szerint továbbra is magas a támogatók aránya, ugyanakkor a választók ma már sokkal szkeptikusabbak a tagság előnyeit és hátrányait illetően. A kutatási adatokat a kormányzat arra használta fel, hogy egyfajta mesterséges pánikot keltsen a csatlakozáspárti választópolgárokban és növelje a népszavazáson való részvételi hajlandóságot. Másrészt az adatok ilyen formában történt tálalása újabb alkalmat adott a kormánynak, hogy támadást indítson a Fidesz-MPP ellen: érvelésük szerint a "csökkenő EU-támogatottság" elsősorban az ellenzék felelőtlen Európa-politizálásának oka. A Fidesz-MPP folytatja hosszú távú stratégiájának megvalósítását, amellyel már a párt 2004 utáni imázsát igyekeznek megalapozni: a Brüsszel-kritikus, a nemzeti szuverenitást védő párt imázsát.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695