Medgyessy Péter országértékelő beszéde

2003-02-13

Medgyessy Péter a tavaszi ülésszak kezdete alkalmából napirend előtti beszédet tartott. A miniszterelnök tíz pontból álló, általa Európa Tervnek nevezett programot ismertetett. Az Európa Terv több pénzt juttat az oktatásra és az iskolafelújításra, márciustól pedig negyedével csökkennek az internetezés költségei.
Évente másfélmilliárddal több támogatást kap a magyar film. A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy szintén márciustól 150 milliárd forintos felzárkóztatási hitelprogram indul. Medgyessy ezek mellett autópályákat, kulturális intézményeket, 150 milliárd forintos vállalkozástámogatást, kórházfelújításokat ígért. A politikai vitákra utalva ugyanakkor megjegyezte: a magyar politikai élet láthatóan még nem tudja, hogy mikor van a verseny és mikor az együttműködés ideje. A miniszterelnök szerint az EU nem tökéletes, "de jobbat még nem találtak ki". A csatlakozás előtt szükséges a lakosság tájékoztatása, ennek érdekében megnövelik a tájékoztató irodák számát, és programokat indítanak a médiában. A nemzetközi eseményekről szólva Medgyessy utalt az esetleges Irak elleni háborúra, és a nemzetközi összefogás szükségességét emelte ki ezzel kapcsolatban. Mint mondta, az egyetlen esély a békére, ha Amerika és Európa összefog. Áder János a Fidesz frakcióvezetőjének megfogalmazása szerint Medgyessy Péter beszédét nagy várakozás előzte meg, de az csalódást okozott. Áder János úgy ítélte meg, hogy jövőkép helyett a miniszterelnök csak "jövőpépet" vázolt. A politikus szerint Medgyessy Péter beszédében nem válaszolt olyan kérdésekre, hogy mit kíván tenni a gazdaság gondjainak orvoslására, az egészségügyben dolgozók és a betegek érdekében, az önkormányzatokért, hogy "miért veri szét a jól működő intézményeket", mit kíván tenni a gyárbezárások, a növekvő munkanélküliség és infláció ellen, miért nem segíti elő az EU-népszavazás sikerét és miért nem kér bocsánatot az Orbán-kormány idején megfogalmazott rágalmakért. Herényi Károly az MDF frakcióvezetője kijelentette, hogy a kormányfő által vázolt tervek köszönőviszonyban sincsenek az idei költségvetéssel. Herényi szerint pótköltségvetés beterjesztésére van szükség. Sajnálattal jegyezte meg, hogy a száznapos program keretében a kormánytöbbség "felélte azokat a tartalékokat", amelyekből az idén gazdálkodni lehetne.

Összefoglalás

Medgyessy Péter beszédét támogató vagy Orbán Viktor beszédét kritizáló vélemények:
- a Vigadóban monológot lehet mondani, az Országgyűlés viszont a párbeszéd helyszíne; az utóbbi helyen a mindenkori ellenzéknek joga van rá - sőt kötelessége is -, hogy válaszoljan a mindenkori kormány álláspontjára. Medgyessy Péternek a jelek szerint fontos a párbeszéd
- amit Medgyessy ígér, az csupa jó cél, és tizenkét éve elmaradt dolgokat korrigálna; ezek nem inflációgerjesztők, hanem a társadalmi stabilitást szolgálják
- a terv nagy része, a közművelődési, kulturális programok kiadásai csak a következő években terhelik az államot, az egészségügyi, oktatási, mezőgazdasági és az internettel kapcsolatos kiadásokkal már tavaly szeptemberben számoltak tárcánál, csakúgy, mint az autópálya-építésekkel, így ezek fedezete az idei költségvetés kiadásai között már szerepel
- tovább épül a Millenáris Park. 2004. május 1-jétől ingyenesek az állami múzeumok és jövőre átadják a Modern Művészeti Múzeumot
- 2006-ra elkészül a Nobel-díjasok lágymányosi parkja és egy '56-os emlékmű;
- magyar designközpont nyílik az Erzsébet téren, több pénz jut a Kossuth-díjasoknak, a kiváló és érdemes művészeknek
- még idén lesz filmtörvény, évi plusz másfél milliárdot kap a magyar film
- huszonöt mentőállomást felújítanak, százötven új mentőautót vásárolnak, műszercsere-programot indítanak, megkezdik tizenkét kórház rekonstrukcióját, 2005-re működik a Honvéd Kórház
- szeptembertől ingyenes lesz az óvodai étkezés a rászorulóknak. Ingyen kap tankönyvek kezdetként több százezer iskolás. A roma gyerekek oktatását kiemelten támogatják. 2005-től az emelt szintű érettségi egyben nyelvvizsga is. Indul egy 13 milliárdos szakiskolai korszerűsítési program és további ötmilliárdos iskolafelújítási hitelprogram;
- márciustól 25 százalékkal olcsóbb az internetezés. Idén a nagy sebességű internetelérési végpontok százezerre bővülnek;
- márciusban 150 milliárdos technológiai felzárkóztatási hitelprogram kezdődik, májustól 40 milliárdos tőkepótló hitelprogram, a Corvinus Rt. alaptőkéjét 10 milliárdra növelik a határon túl terjeszkedni kívánó magyar vállalkozók érdekében
- a hátrányos térségekben dolgozó gazdák középtávú hiteleinek felét (25 milliárdot) az állam átvállalja, ha a gazdák kifizetik a másik felét; a Nemzeti Földalap életjáradékért cserébe megveszi azoknak a földjét, akik nem tudnak vagy nem akarnak önállóan gazdálkodni
- tovább épül az M0-ás, 2006-ban az M3-as eléri Nyíregyházát az M35-ös Debrecent, az M5-ös pedig Szegedet; az M30-as 2004-ig eljut Miskolcra; az M7-es a ciklus végéig 58 kilométerrel bővül, a 6-os útból Dunaújváros és Budapest között 2007-re gyorsforgalmi lesz; még az idén elkezdik építeni a 4-es metrót

Medgyessy Péter beszédét kritizáló vagy Orbán Viktor beszédét támogató vélemények:
- a parlamentbe visszatérő értékelésen érezhető volt az igyekezet, hogy jövőképet vázoljon fel az unióba igyekvő ország minden társadalmi rétege számára: volt vadonatúj ígérethalmaz is Európa terv néven, ám ha közelebb hajolunk, látszik: pénz híján jórészt ismert célokat csomagoltak újra
- az ígéretek két részből állnak, az első a Széchenyi tervet idézi, ahol már a korábban meglévő és tervbe vett pénzeket adják elő új köntösben, itt viszonylag sokféle, de kis súlyú intézkedésről van szó, ami nem terheli meg a költségvetést; a második résznél - az egészségügyi és az úthálózat fejlesztésnél - pedig nem világos, hogy ki állja a számlát
- elképzelhető, hogy a beszéd összeállításakor még nem értesültek a Nemzetközi Valutaalap háttérelemezéséről, mely szerint a magyar gazdaság 2001-2002-ben letért a fenntartható növekedés útjáról; javaslatuk szerint ezért a nem fejlesztési célú állami költekezéseket szűkíteni kellene
- a nagy ívű tervek köszönő viszonyban sincsenek az idei költségvetéssel
- meglehet, csupán a szükségből próbál erényt kovácsolni a kormányzat, amikor újabb száznapos osztogatás helyett - elődje gyakran lesajnált törekvéseihez hasonlóan - nagyobb hangsúlyt helyez az ország kulturális gyarapodására (jövő májustól ingyenesen látogatható állami múzeumok), a szimbolikus lépésekre ('56-os emlékmű), ezen elem megjelenése a szocialista kormányzás filozófiájában mindenképpen előrelépés az eddigi, a hatalomgyakorlást pragmatikus ügyintézéssé lecsupaszító felfogáshoz képest
- a Medgyessy által mondottaknál jóval liberálisabb gazdaságpolitikára lenne szükség, hogy az állam ne vállaljon túl sok feladatot magára, ne vegyen el túl sok pénzt az emberektől, s ne tegyen túl sok mindent mindenki számára ingyenessé
- feltűnő hiányossága volt a beszédnek, hogy - miközben s kormányfő ismertette nem éppen grandiózus Európa-tervét - egyetlen újdonsággal sem gazdagította az uniós csatlakozás melletti érveket, így aligha győzött meg bárkit is a belépés ellenzői vagy a bizonytalanok közül
- kifejezetten hiba volt emlékezetbe idézni Erdély elcsatolásának megünneplését, de az iraki háborúval kapcsolatos nyilatkozat aláírásának magyarázata sem volt meggyőző; az egészségügy, az oktatás, a tankönyvek, a gyermekétkeztetés, a négyes metró és az autópályák esetében pedig csak saját maga és a kormánypártok korábbi vállalásai után futott a miniszterelnök (a végeredmény kérdéses), míg a nyugdíjasoknak most be kellett érniük egy homályos tartalmú ígérettel
- a gyermekek gyakori emlegetése sem párosult a családok helyzetén javító konkrét döntések bejelentésével
- a leglátványosabb bejelentés a vállalkozások számára márciustól elérhető 150 milliárdos fejlesztési hitelprogram és az agráradósságok egy részének átvállalása volt, ám itt a részletek ismerete nélkül is joggal hivatkozott az ellenzék arra, hogy ezt már az előző kormány is kitalálta
- a beszéd retorikailag hagyott kívánnivalót, tartalmilag is semmitmondó volt; az egész beszéd elmondható lett volna szerintem öt perc alatt; hiába használja a kormányfő most az ellenzék fogalmait is, mint például a nemzet, emögött nincs semmilyen konkrét tartalom
- az Európa-terv, noha voltak benne konkrétumok, alapvetően makroszemléletet tükrözött; Medgyessynek nem sikerült, ami Orbánnak mindig bejött, nevezetesen az, hogy az egyén szintjére lebontva fogalmazta meg az ígéreteket, a lakásvásárlási hitel vagy a tandíj eltörlése sokkal kisebb öszszeg, mégis többet mond egy-egy embernek



Sebes György szerint (Értékelés, Népszava, 2003. február 11.) "lassan minden a helyére kerül. A miniszlerelnök az év elején a parlamentben értékeli az ország helyzetét. Ez a tény szót sem érdemelne és még kevésbé kellene miatta hozsannázni, ha mindig így lett volna. Csakhogy az előző ciklusban a miniszterelnök - egy hozzá közel álló szervezet meghívására - más fórumon mondta el nagy figyelemmel kísért beszédét. Ami nem is lett volna baj - hiszen az országot a Vigadóból is nagyjából úgy látni, mint az Országházból -, ha a két helyszín között nem lenne alapvető különbség. A Vigadóban ugyanis monológot lehet mondani, az Országgyűlés viszont a párbeszéd helyszíne. Az utóbbi helyen a mindenkori ellenzéknek joga van rá - sőt kötelessége is -, hogy válaszoljan a mindenkori kormány álláspontjára. Medgyessy Péternek a jelek szerint fontos a párbeszéd. Elmondja országérlékelését, de utána rögtön módja lesz arra is, hogy meghallgassa, mit kifogásol benne az ellenzék. Előre borítékolható, hogy megkapja a magáét. Egyenesen. a szemébe. Ahogy a parlamenti demokrácia megkívánja. És így nemcsak az országértékelés kerül a helyére, hanem a parlament szerepe is. Márpedig e pillanatban az Országgyűlésnek kell mindenekelött annak a fórumnak lennie, ahol az ország dolgairól felelősen vitáznak és döntenek is. Ezért örvendetes az, hogy az ülésezés rendje is a helyére kerül. A képviselők változatlanul hetente gyűlnek majd össze, ahogy egyébként a választásokon győztes pártok még a kampányban is ígérték".

A Magyar Hírlap újságírói szerint (Értékelt és újabb milliárdokat ígért Medgyessy, Magyar Hírlap, 2003. február 12.) "a modern, a gyermek és Európa - ez is lehetett volna a címe Medgyessy Péter miniszterelnök első országértékelő beszédének. A parlamentbe visszatérő értékelésen érezhető volt az igyekezet, hogy jövőképet vázoljon fel az unióba igyekvő ország minden társadalmi rétege számára. Volt vadonatúj ígérethalmaz is Európa terv néven, ám ha közelebb hajolunk, látszik: pénz híján jórészt ismert célokat csomagoltak újra. Úgyhogy marad a várakozás: minden beszéd annyit ér, amennyi megvalósul majd belőle. (...) Az idei költségvetési kiadásokat nem vagy alig érintik a Medgyessy Péter miniszterelnök által meghirdetett Európai terv kiadásai (...). A terv nagy része, a közművelődési, kulturális programok kiadásai csak a következő években terhelik az államot - nyilatkozta Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Az egészségügyi, oktatási, mezőgazdasági és az internettel kapcsolatos kiadásokkal már tavaly szeptemberben számoltak tárcánál, csakúgy, mint az autópálya-építésekkel, így ezek fedezete az idei költségvetés kiadásai között már szerepel - hangsúlyozta a szóvivő. A vállalkozásoknak nyújtott 150 milliárd forintos hitelprogramot a Magyar Fejlesztési Bank korábbi hitelfelvételeiből finanszírozzák, ám mivel ezen hitelek visszafizetésével számolnak, várhatóan később sem jelent majd nagyobb kiadást a költségvetés számára".

A Medgyessy Péter által fevázolt Európa program ígéretei: "1. Művelődésügy: Tovább épül a Millenáris Park. 2004. május 1-jétől ingyenesek az állami múzeumok. Jövőre átadják a Modern Művészeti Múzeumot; 2. Nemzeti értékek: 2006-ra elkészül a Nobel-díjasok lágymányosi parkja és egy '56-os emlékmű; 3. Kultúra: Magyar designközpont nyílik az Erzsébet téren, több pénz jut a Kossuth-díjasoknak, a kiváló és érdemes művészeknek; 4. Magyar film: Még idén lesz filmtörvény, évi plusz másfél milliárdot kap a magyar film; 5. Egészségügy: Huszonöt mentőállomást felújítanak, százötven új mentőautót vásárolnak, műszercsere-programot indítanak, megkezdik tizenkét kórház rekonstrukcióját, 2005-re működik a Honvéd Kórház; 6. Oktatás: Szeptembertől ingyenes lesz az óvodai étkezés a rászorulóknak. Ingyen kap tankönyvek kezdetként több százezer iskolás. A roma gyerekek oktatását kiemelten támogatják. 2005-től az emelt szintű érettségi egyben nyelvvizsga is. Indul egy 13 milliárdos szakiskolai korszerűsítési program és további ötmilliárdos iskolafelújítási hitelprogram; 7. Információs társadalom: Márciustól 25 százalékkal olcsóbb az internetezés. Idén a nagy sebességű internetelérési végpontok százezerre bővülnek; 8. Vállalkozások: Márciusban 150 milliárdos technológiai felzárkóztatási hitelprogram kezdődik, májustól 40 milliárdos tőkepótló hitelprogram. A Corvinus Rt. alaptőkéjét 10 milliárdra növelik a határon túl terjeszkedni kívánó magyar vállalkozók érdekében; 9. Mezőgazdaság: A hátrányos térségekben dolgozó gazdák középtávú hiteleinek felét (25 milliárdot) az állam átvállalja, ha a gazdák kifizetik a másik felét. A Nemzeti Földalap életjáradékért cserébe megveszi azoknak a földjét, akik nem tudnak vagy nem akarnak önállóan gazdálkodni; 10. Infrastruktúra: Tovább épül az M0-ás, 2006-ban az M3-as eléri Nyíregyházát az M35-ös Debrecent, az M5-ös pedig Szegedet. Az M30-as 2004-ig eljut Miskolcra. Az M7-es a ciklus végéig 58 kilométerrel bővül, a 6-os útból Dunaújváros és Budapest között 2007-re gyorsforgalmi lesz. Még az idén elkezdik építeni a 4-es metrót".

Sükösd Miklós politológus szerint (u.o.) "négy központi eleme volt a beszédnek. A gyerekre mint a jövő nemzedékére komoly hangsúlyt fektet. Az Európa terv és a csatlakozás is kiemelt szerepet kapott. A köztársasági eszmekört is fel akarja éleszteni, s ezt a nemzeti közép, nemzeti konszenzus fogalmával is összekapcsolja. Medgyessy hangsúlyozza, a legfontosabb kérdésekben nem szabad, hogy a pártpolitikai hovatartozás döntsön. A miniszterelnök ugyanakkor egy nagyon keskeny ösvényen óvatosan egyensúlyoz az USA-pártiság és a békepártiság között. Az igen feltűnő volt, hogy sok százmilliós ígéret hangzik el, az internet vagy az autópályák kapcsán. Már-már freudi elszólásnak tekinthető, hogy minden miniszterelnök azt nézi, kinek az autópályája a hosszabb".

Bozóki András politológus szerint (u.o.) "programadó beszédet hallottunk. Ez egyrészt válasz volt Orbán Viktor beszédére, másrészt azon túlmutatva, jövőkép-orientált volt. Erre utalt az is, hogy központjában a gyerek állt, mint a jövő metaforája. Sokat beszélt Magyarország felemelkedési esélyeiről. Egy olyan képet állított elénk, ahol az értékmegőrzés és a modernizáció nem fordítható szembe egymással. A programadás tehát nem egyenlő a hagyományokkal való szakítással. Az Európa terv is komoly hangsúlyt kapott. Itt csak a pozitívumokat emelte ki Medgyessy Péter. A Széchenyi terv után most egy Európa terv következik. Nem beszélt olyan kérdésekről, amelyek csak kis csoportokat érintenének".

Lakner Zoltán politológus szerint (u.o.) "beszédben a legszembetűnőbb az Európa terv bejelentése volt. Ha valóban felépítik, akkor az ötlet üdvözlendő. Ennek ellenére nehéz elhinni, hogy a költségvetési ív elején van erre pénz. S ha van, akkor honnan került elő ez most hirtelen? A szocialistákra amúgy nagyon jellemző, hogy rengeteg jelszót képesek kitalálni. Ezeknek a megvalósítására kellene törekedni. Ám ahhoz még hónapokra van szükség, hogy kiderüljön: a beszédnek lesz-e folytatása is".

Kopátsy Sándor közgazdász szerint (u.o.) "nyilvánvaló, hogy itt most egy kis ráígérésről van szó. Szomorú, hogy nálunk az EU-csatlakozást is úgy kell felfogni, mint a négyévenkénti parlamenti választásokat. Nem az ígéretek nagysága szomorít el, hanem az, hogy kocsmaszintű meggyőzés és agitáció kell az embereknek, hogy Európa mellett szavazzanak. Amúgy amit Medgyessy ígér, az csupa jó cél, és tizenkét éve elmaradt dolgokat korrigálna. Ezek nem inflációgerjesztők, hanem a társadalmi stabilitást szolgálják. Amennyiben én lennék a miniszterelnök, én is ezt tenném. Nem tudtam pontosan utánaszámolni, de ezek a célok nagy vonalakban megtalálhatók a költségvetési tervezetben. A miniszterelnök egykori pénzügyminiszterként tudja, hogy meddig lehet elmenni".

Csaba László közgazdász szerint (u.o.) "az ígéretek két részből állnak. Az első a Széchenyi tervet idézi, ahol már a korábban meglévő és tervbe vett pénzeket adják elő új köntösben. Itt viszonylag sokféle, de kis súlyú intézkedésről van szó, ami nem terheli meg a költségvetést. A második résznél - az egészségügyi és az úthálózat fejlesztésnél - pedig nem világos, hogy ki állja a számlát. Elképzelhető, hogy a beszéd összeállításakor még nem értesültek a Nemzetközi Valutaalap háttérelemezéséről, mely szerint a magyar gazdaság 2001-2002-ben letért a fenntartható növekedés útjáról. Javaslatuk szerint ezért a nem fejlesztési célú állami költekezéseket szűkíteni kellene. Én magam nem látom a tervezett kiadások mögött a forrásokat. Nincsenek összhangban az ígéretek az állam és az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeivel".

Herényi Károly MDF-es frakcióvezető szerint (u.o.) "a 'cselekedetek és a szavak ellentétben vannak'. Herényi Károly kijelentette: nem lehet nemzeti összefogásról beszélni, ha a kormány sorra elutasítja az ellenzéki módosító javaslatokat. Herényi pótköltségvetést sürgetett, mert a 'nagy ívű tervek köszönő viszonyban sincsenek az idei költségvetéssel'".

Áder János szerint (u.o.) "'a Medgyessy-kormány új fizetőeszközt vezetett be, amelynek a neve: ígéret'. A Fidesz frakcióvezetője Medgyessy szemére vetette, hogy a 'rendőrségből politikai rendőrség' lett, a szocialistákhoz kapcsolódó gyanús ügyeket pedig nem vizsgálják. Áder politikai vitát kezdeményezett a jövőképről, mondván Medgyessy legfeljebb 'jövőpépet' rajzolt fel, miközben a kormányfő nem válaszolt arra, mit kíván tenni a gyárbezárások ellen, a gazdaság gondjainak orvoslására, az egészségügyben dolgozókért vagy éppen az önkormányzatokért. Áder azt is kijelentette, hogy az előző kormány jobb hiteleket nyújtott a vállalkozóknak és a gazdáknak. 'Összeadtam az említett autópályákat, de sehogy sem jött ki a választási kampányban ígért 800 kilométer'"

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetőja (u.o.) "a Medgyessy által mondottaknál jóval liberálisabb gazdaságpolitika mellett érvelt, arról beszélt, hogy az állam ne vállaljon túl sok feladatot magára, ne vegyen el túl sok pénzt az emberektől, s ne tegyen túl sok mindent mindenki számára ingyenessé".

A Magyar Hírlap álláspontja szerint (Respublika, Magyar Hírlap, 2003. február 12.) "ígéretesen, mert újszerűen indult az Országgyűlés tavaszi ülésszakának keddi nyitánya. Szili Katalin házelnök közölte: a kormányfő országértékelő beszámolójában a Köztársaságról fog beszélni. A Respublikáról, amelynek nálunk is olyan fontosak a hagyományai, ennek ellenére mostanáig valahogy nem sikerült teljesen, eszmei tartalmának megfelelően érvényesíteni. Ha az ígéretet kérjük számon, Medgyessy Péter háromnegyed órás expozéja nem teljesen fedte a várakozásokat. Kétségtelenül republikánus törekvés konkrét elképzelésekkel fölvázolni, hogy jólétben, gazdagodásban miként szándékozik a kormány érvényt szerezni az egyenlőségnek, testvériségnek és szabadságnak. Csak éppen az eszme szépsége, közösséggazdagító ereje, kellő magasságba helyezése hiányzott ebből a körképből. Az, hogy ez a Respublika az ingyenes múzeumi belépőkön, az autósztrádákon és egyéb terveken túl, miként akarja elevenné tenni a közéleti demokráciát. Miként kíván túllépni a választók által unott torzsalkodásokon, elhagyni azt a tizenhárom esztendeje meggyökeresedett hagyományt, hogy két választás között tovább dúl a korteshadjárat. A kormányfői expozéban volt erre törekvés, mert konszenzust alakító szándékában Medgyessy Péter tudatosan kerülte a kisszerű polémiát. El nem kerülhette, hogy utaljon rá, hiszen a múlt napokban kormányát nem mindig tisztes eszközökkel támadták, de ahol inkább csak célzásokkal bírált, ott tagadhatatlanul gentlemanlike módra tette azt. A beszámolót követő vita azonban sajnos inkább a rossz beidegződéseket folytatta. Nem szellemdús a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetőjétől olyan olcsó szójátékot hallani, hogy a miniszterelnök 'jövőképe' inkább 'jövőpép'. Miként nem méltó a kormánypárt frakcióvezetőjétől az olyan riposzt sem, hogy a Micimackó örökké borongó Füleséről neki mindig az elégedetlen Fidesz jut eszébe. A Respublikáról kellett volna beszélni tegnap a Parlamentben, ami kétségtelenül jó hívószó volt, de mindannyiunk sajnálatára igazi eljövetele még késik".

H. Bíró László: (Nemzeti közép - száz napokban, Magyar Hírlap, 2003. február 12.) "nem osztom azt a véleményt, hogy országértékelő beszédet tartani csak az Országházban lehet. De az Országháznak megvan az az előnye, hogy teljesíti az országértékelő beszéd két elengedhetetlen feltételének egyikét: reprezentálja a lakosság aktuális politikai akaratát. Nem meghívók, protokoll-listák, szívességi és hatalmi megfontolások játékszere vendég, ülésrend, nyilvánosság, s kiváltképp a beszéd valódi hallgatója, az egyes ember nem az. Mert egy effajta jelentés és jövőkép nem bizonyos körökre, hanem a nemzet minden tagjára tartozik. Még akkor is, ha ez a jelentés és jövőkép hézagos és homályos maradt. Hézagos, mert bár a politikai jó ízlés határait megtartó tömörséggel határozottan szólt az örökségről, a bizonytalan milliárdok nyomán indított vizsgálatokról és a büntetőjognál is fontosabb társadalmi igényről, a morál megkérdőjelezhetetlen jelentőségéről. Kellő súllyal sorjázta a kormányváltás első kétszáz - kétszer száz - napjának eredményeit, de aztán ugrott: máris egy-egy elkövetkezendő száznapos program lépéseit vázolta föl. Közben adós maradt a mai helyzetértékeléssel. Pedig a társadalomban egyszerre van jelen a kormányváltás utáni időszak nyerteseinek öröme és aggodalma. A béremelések hatását lassan felőrli az elbocsátások és iskolabezárások riadalma. Még le sem zárult az erős forint körül támadt polémia, és még nem tudjuk, hogy nagy stratégák vagy döntésképtelen balekok küzdelmét láttuk, de a forint máris újra túl erős. Hallhattuk, sok program indul - vagy indul újra -, lesz megint agrárhitel, vállalkozói támogatás, többet költenek az egészségügyre, kicserélnek 150 mentőautót, lesz végre internet minden iskolában. Lesz autópálya is, a szocialista többségű Nyíregyházára éppúgy, mint a jobboldali Debrecenbe. Több száznapos programcsomagot ígért a miniszterelnök. A jövőkép mégis homályos maradt. Mert a nemzeti közép politikai vízióját körülíró két motívum - 'a köztársaság eszménye' és 'a magyar jövő az Európai Unióban' közül csak az előbbit sikerült érzékelhetővé tenni. Hiszen valódi üzenete van annak, hogy a Millenárist továbbépítik, hogy nem azon vitázunk, miért ott és úgy épült a Nemzeti Színház, ahol és ahogy, hanem hogy valódi, élettel teli kulturális központ lesz egy kihalt teleksor helyén. Hogy a kormányfő komolyan gondolja a bevezető kijelentést: 'Minden vita ellenére az egymást követő kormányok mindegyike épített elődei munkájára.' Ebbe a köztársaságeszménybe simul a kormányfői koccintás a Budapesten megtartott román nemzeti ünnepen, s ebbe a nyolcak levelének az az olvasata, hogy az Amerika és Európa összefogását szolgálta. Persze mindezek olvashatók másképpen is. A köztársaság eszményébe szociáldemokrata és konzervatív gondolkodás, liberális elkötelezettség egyaránt belefér".

H. Bíró szerint "a másik motívum, Magyarország helye az Európai Unióban viszont üres maradt. Mindenekelőtt azért, mert az uniót a szabadság és egyenlőség szimbólumaként próbálta leírni, s a belépést olyasfajta várakozásnak, mint a rendszerváltáskor világútlevél iránti vágyat. Végre megtudjuk, mi van a falon túl, és mi is részesedhetünk mindabból, amiből eddig csak ők. Pedig az unió nem csak ez. Mindenekelőtt gazdasági érdekszövetség, Európa önvédelmi reflexe minden hegemóniával szemben. Valóban, az uniónak nincs alternatívája. Olyannyira nincs, hogy - minden kétely ellenére - a magyar lakosság a tagságot ténynek s nem esélynek tekinti. Már benne vagyunk, csak még nem tudjuk, milyen. S a milyenre ezúttal sem kaptunk választ. Főképpen arra nem, hogy mi mit teszünk majd benne, hogyan védjük meg azokat, akiket meg kell védeni. Hogy mire lesz elég mindaz, amit a kormányfő cselekvések soraként fölvonultatott?".

Szerető Szabolcs szerint (A miniszterelnök beszélt, Magyar Nemzet, 2003. február 12.) "önmagához, korábbi nyilvános megszólalásaihoz képest kifejezetten jól szerepelt Medgyessy Péter tegnap a parlamentben: ha nem is kápráztatott el újkori Ciceróként ékesszólásával, méltatlan lenne a megírt szövegbe szemlátomást görcsösen kapaszkodó szónokon gúnyolódni. A miniszterelnök felszólalása formai szempontból nagyrészt megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket egy országgyűlési évadnyitóval szemben támaszthatunk. Ha azonban a tartalomra is figyelmet fordítunk, megállapíthatjuk, hogy súlyos hibát vétett a beszédet felvezető kormányzati kommunikáció. Azoknak ugyanis, akik a sajtónak bennfentes körökből kiszivárogtatott információk alapján nagy ívű politikai vízió felvázolására vagy az emberek mindennapi életét kedvezően érintő, az idei évre szóló intézkedések bejelentésére számítottak, összességében csalódniuk kellett. Meglehet, csupán a szükségből próbál erényt kovácsolni a kormányzat, amikor újabb száznapos osztogatás helyett - elődje gyakran lesajnált törekvéseihez hasonlóan - nagyobb hangsúlyt helyez az ország kulturális gyarapodására (jövő májustól ingyenesen látogatható állami múzeumok), a szimbolikus lépésekre ('56-os emlékmű). Ezen elem megjelenése a szocialista kormányzás filozófiájában mindenképpen előrelépés az eddigi, a hatalomgyakorlást pragmatikus ügyintézéssé lecsupaszító felfogáshoz képest (Kérdés persze, hogy az új filmtörvény ígérete mennyire hozza lázba az újabb benzináremelést éppen ma elszenvedő embereket.)"

Szerető szerint "az elhangzottak azonban sehogy sem álltak össze egy világos jövőképet tükröző vízióvá, miként a köztársaság eszméjére, valamint a Batthyányra, Deákra, Eötvösre, Nagy Imrére való szórványos hivatkozások is inkább a hagyománykeresés bizonytalanságát jelezték. Feltűnő hiányossága volt a beszédnek, hogy - miközben s kormányfő ismertette nem éppen grandiózus Európa-tervét - egyetlen újdonsággal sem gazdagította az uniós csatlakozás melletti érveket, így aligha győzött meg bárkit is a belépés ellenzői vagy a bizonytalanok közül. Kifejezetten hiba volt emlékezetbe idézni Erdély elcsatolásának megünneplését, de az iraki háborúval kapcsolatos nyilatkozat aláírásának magyarázata sem volt meggyőző. Az egészségügy, az oktatás, a tankönyvek, a gyermekétkeztetés, a négyes metró és az autópályák esetében pedig csak saját maga és a kormánypártok korábbi vállalásai után futott a miniszterelnök (a végeredmény kérdéses), míg a nyugdíjasoknak most be kellett érniük egy homályos tartalmú ígérettel. De a gyermekek gyakori emlegetése sem párosult a családok helyzetén javító konkrét döntések bejelentésével, nyolc hónap után mintha elfogyott volna a muníció. A leglátványosabb bejelentés a vállalkozások számára márciustól elérhető 150 milliárdos fejlesztési hitelprogram és az agráradósságok egy részének átvállalása volt, ám itt a részletek ismerete nélkül is joggal hivatkozott az ellenzék arra, hogy ezt már az előző kormány is kitalálta. Aggasztó, hogy a miniszterelnök semmilyen megoldási javaslattal nem állt elő a gazdasági válságjelenségek kezelésére, így viszont - a megszorító jellegű idei költségvetés miatt - a nyilvánossággal tegnap közölt tervek komolysága is kétségbe vonható. Medgyessy Péter beszéde nem szabott új irányt a kifulladni látszó kormányzati cselekvésnek, bennem inkább azt az érzetet erősítette, hogy a koalíció sodródik a baljós jővőt sejtető folyamatokkal".

Nagy N. Péter szerint (Beszédek, Népszabadság, 2003. február 12.) "Orbán a Vigadóban valamivel több érvet látott az uniós csatlakozás mellett, mint ellene, Medgyessy egyetlen megszorítás nélküli igennel válaszolt. Orbán háborúpártinak minősítette a magyar kormányt, Medgyessy kijelentette: a béke mellett van. És szövetségesei pártján. Orbánt nem említette. Finomabb eszközökkel is folytatódott a polémia: Medgyessy csak belső összekötő mozzanatokat emelt ki. Szegényebb régiókat, leszakadó embereket fogna feltétel nélkül össze a többiekkel. Orbánnál, miniszterelnökként soha nem maradt el a megszorítás: segít a kormány, a teherhordó középosztály, de csak azokon, akik magukon is próbálnak segíteni. E nagy, ünnepélyes beszédek közege eleve csillapít. Orbán a vigadóbéli közönsége előtt sohasem beszél úgy, mint a Kossuth téri sokadalom számára. A parlamentben, ahol nemcsak az ő hívei vannak jelen, ha lehet, meg sem szólal. Igaz, ez az a tér, ahol a hivatalban lévő miniszterelnöknek, mint ezúttal is, képesnek kell lennie arra, hogy ellenzéke közbekiáltozásait meg se hallja. Nehéz süketség ez, segítségképpen viszont hivatkozhat egy megkérdőjelezhetetlen fenségű írásra: a költségvetésre. Medgyessy Péter gazdaságból vétetett politikusként lépett fel tegnap. Kellő komolysággal jelezte, hogy az unió az ország számára az európai létezés egyetlen értelmes közege, felidézte a népszavazók előtt is a gyerekek iránti felelősségét, szót ejtett a kultúra és a hagyomány múltat jelennel összekötő ívéről, de mindez talán csak előkészítette azt a pillanatot, amelyben elővette a tízpontos Európa-tervet, és a mozdulatot, amellyel a megvalósításra mintegy ezermilliárd forintot felajánlott a költségvetésből. Kétségkívül hatásos fordulat, amihez miniszterelnöknek kell lenni. Még ha tekintetbe vesszük is, hogy az ezermilliárd nagyobb része autópályákra megy, hogy jórészt összekönyvel ismert tételeket, még így is maradt annyi és olyan vállalás, amely egyfelől tán tovább gyötri a hiányok miatt aggódó pénzügyi szakemberek álmait, másfelől a kis- és középvállalkozókon, valamint a mezőgazdálkodókon segít azzal a mozdulattal, amellyel a szőnyeget is húzogatja a jobboldal alól. Sajátos arculat megmutatására is futja a tíz pontból a múzeumi belépéstől az internetes lendülettől a gyerekeknek követelt gyerekkorig és szabadságig. A kormányfő beszédéből egyetlen mozzanat hiányzott látványosan: nem adott ellentervet az ellenzék által láttatott fenyegető társadalmi, gazdasági katasztrófahelyzetre. Számára ilyesmi nem létezik. Válaszként, megjósolható, előbb-utóbb beszéd érkezik. És ez legalább jó így".

Medgyessy Péter bejelentette (In: Medgyessy tízpontos EU-tervet jelentett be, Népszabadság, 2003. február 12.), hogy "a kormány a kultúra, az egészségügy, az oktatás és a gazdaság területén elindítja a modern magyar jövő megteremtésének tízpontos Európa-tervét". A tízpontos Európa-terv: "1. A közművelődésért: 2004. május 1-jétől ingyen látogathatók az állami múzeumok. Tovább épül a Millenáris Park; 2. A nemzeti értékek megbecsüléséért: A lágymányosi Nobel-díjasok parkja 2006-tól állít emléket "a magyar szellem teljesítményének'. 2006. október 23-ig megépül az 1956-os forradalom emlékműve; 3. A kulturális értékekért: 2004-ben átadják a Modern Művészeti Múzeumot, ahol a Ludwig-gyűjtemény is helyet kaphat. Magyar Formaművészeti Központ nyílik az Erzsébet téren. Emelkedik a kiváló és érdemes művészek, valamint a Kossuth-díjasok juttatása; 4. A magyar filmművészetért: Még ebben az évben megalkotják a filmtörvényt. Évente másfél milliárd forinttal több támogatást kap a magyar film; 5. Az egészséges társadalomért: Az idén 25 mentőállomást újítanak fel, és 150 új mentőautó áll forgalomba. Kétmilliárd forintos állami támogatással 10-15 milliárd forintos műszercsereprogram indul.Ebben az évben megkezdődik 12 önkormányzati kórház rekonstrukciója. A beruházás befejezésének eredményeképpen 2005-ben már gyógyítanak az új honvédkórházban; 6. A korszerű oktatásért: A közoktatási törvény módosítása biztosítja, hogy a gyermekek az általános iskola első négy évében nyugodt körülmények között, hátrányaikat leküzdve valóban megtanuljanak írni, olvasni, számolni. A szakképzés színvonalának emelésére13 milliárd forintos szakiskola-korszerűsítési program indul. Az iskolák már megkezdett 6,5 milliárdos felújítási programját további 5 milliárdos kedvező feltételű iskolafelújítási hitelprogram egészíti ki. Szeptembertől az óvodákban minden rászoruló gyermeknek ingyenes lesz az étkezés. Kezdetként több százezer iskolás nem fizet már a tankönyvért. Ez a program minden évben szélesedik majd. Kiemelt támogatást kap a roma gyerekek oktatása. 2005-től az emelt szintű érettségi egyben nyelvvizsgát is jelent majd; 7. Az információ elérhetőségéért: Már az idén százezerre bővült a nagy sebességű internetelérési végpontok száma. Márciustól 25 százalékkal csökkennek az internetezés költségei. Felgyorsul a Sulinet-program; 8. A magyar vállalkozásokért: Márciustól 150 milliárd forintos technológiai felzárkóztatási hitelprogram indul, amelyből 40 milliárd forint a kisvállalkozások kedvezményes hitelezésére szolgál. A tőkehiánnyal küzdő vállalatok számára a májusban induló 40 milliárd forintos tőkepótló hitelprogram nyújt segítséget. A határokon túlra is terjeszkedni kívánó magyar vállalkozók támogatása érdekében tízmilliárd forintra emelik a Corvinus Rt. alaptőkéjét; 9. A megújuló mezőgazdaságért: Megkezdődik a hátrányos helyzetű térségekben gazdálkodók középlejáratú hiteleinek hároméves konszolidációs programja. Ennek keretében összesen 25 milliárd forint adósságtól szabadulhatnak meg a gazdák úgy, hogy ennek felét az állam, a másik felét maguk az érintettek vállalják. Márciustól hosszú futamidejű, kedvezményes kamatozású hitel vehető fel földvásárlásra, fejlesztésre, forgóeszköz-finanszírozásra. Megkezdődik a földért életjáradék program. A Nemzeti Földalap mindazoktól, akik nem tudnak vagy nem akarnak önállóan gazdálkodni, kedvező feltételek mellett életjáradék fejében megvásárolja a földjüket; 10. Az infrastruktúra fejlesztéséért: Tavasszal indul az autópálya-program: tovább épül az M0-ás, az M3-as 2004-ig Görbeházáig, 2006-ig Nyíregyházáig épül meg; az M35-ös eléri Debrecent; az M30-as 2004-ig eléri Miskolcot; az M5-ös 2006-ig Szegedig épül meg; az M7-es a ciklus végéig 58 kilométerrel hoszszabbodik meg; a 6-os út gyorsforgalmivá szélesedik Dunaújváros és Budapest között. A parlament döntését követően még ebben az évben megkezdődik a 4-es metró megépítése".

A Népszabadság újságírói szerint (u.o.) "a kormány számára legkedvezőbb becslés szerint is több mint ezermilliárd forintos kiadással jár azon programok megvalósítása, amelyekről Medgyessy Péter beszélt országértékelésében. A miniszterelnök ugyanakkor ennél is nagyobb összegű vállalásokat tett - a négyes metró létrehozásának teljes költsége például nem szerepel a Népszabadság által készített kimutatásokban, hiszen az építési költségek jelentős része csak 2006-ban jelenik meg. A vállalásokra számításaink szerint mintegy 1050 milliárd forintot kell közvetlenül fordítani. Mindent egybevetve a kormányfő összesen majdnem 2800 milliárd forintnyi beruházásáról, támogatásról és kedvezményes hitelkeretről beszélt - ebben az összegben azonban visszafizetendő hitelek és magánkiadások is szerepelnek. Az autópálya-program megvalósítása kerül a legtöbbe, a kormányfő által elvállalt - a korábbi tervekben is szereplő - új gyorsforgalmi utak építése 880 milliárd forintba kerül (miközben egy előterjesztés értelmében 2006-ig 1740 milliárdot kell összesen fordítani az építésekre, és a meglévő - teljes - úthálózat fenntartására). A legolcsóbbnak a kulturális vállalások tűnnek: a Modern Művészetek Magyarországi Múzeumának jövő évre vállalt átadása csak az ezzel kapcsolatban kötött megállapodás betartását, és a felvett hitelek - a költségvetésben előre tervezett - fizetését jelenti. Olcsó program a Millenáris Park továbbépítése - alig pár milliárdba kerül, de ugyanígy alacsony költségű a Nobel-díjasok parkjának létrehozása, és a Design Központ kialakítása is. Alig jelent évi egymilliárdos kiadást, ha az állami múzeumokat ingyenessé kívánja tenni a kormány - az intézmények bevételi forrásának csak csekély hányadát jelentik ugyanis a jegybevételek. Az sem lenne drága, ha az önkormányzati múzeumokra is ugyanez a szabály vonatkozna - ez legfeljebb ugyanennyivel fejelné meg az éves költségeket. Az egészségügyi területen két új programot jelentett be a kormányfő: a honvéd-kórház építkezésének befejezését - az 1993 óta félkész állapotban lévő intézmény befejezéséhez mintegy 16-18 milliárd forintra lenne szükség. A másik program - a műszerek cseréjét megcélzó - viszont az erre a célra elkülönített kétmilliárd forinton alapul. Újdonsága, hogy a magánszférából is bevonnának pénzt a cserékhez - ám azt még nem lehet tudni, hogyan. Ez utóbbi - vagyis a részletek hiánya - általában jellemzője a programoknak. Munkatársaink érdeklődését többször hárították el még azon programok esetében is, amelyek kezdetét márciusra - vagyis alig kéthetes határidővel - ígérte a kormányfő. A legszembetűnőbb a kedvezményes kamatozású földvásárlási, fejlesztési és támogatási hitelprogram. A kormányszóvivő az ezzel kapcsolatos kérdéseinket a szaktárcához irányította, ahol érdeklődésünkre azt közölték: a program egyeztetése 'jelenleg zajlik', most a források biztosításán dolgoznak a szakértők. A Magyar Fejlesztési Bank kulcsszereplő lesz a Medgyessy-kormány tervének finanszírozásában: a kedvezményes, 150 milliárdos vállalkozói hitelprogramot ugyanúgy az intézmény biztosítja, mint a 40 milliárdos tőkejuttatásit, illetve a Corvinus Rt. 6,8 milliárdos alaptőke-emelését, és az iskolák ötmilliárdos felújítási keretét. (Az MFB kulcsszereplő volt egyébként a Fidesz Széchenyi-tervének pénzügyi megalapozásában is). A kamatfeltételek ismeretesek ugyan - arra a kérdésre viszont tegnap még nem kaptunk választ, hogyan lehet majd hozzájutni a kölcsönökhöz".

Petri Lukács Ádám szerint (Igenek és felelősség, Népszava, 2003. február 12.) "azt eddig is tudtuk, hogy szemben mondjuk Clinton elnökkel Medgyessy Pétert, ha véget ér miniszterelnöki megbízatása, nem fogják showmannek hívni a különböző tévétársaságok. Rétori képességei szerények, de végül is nem színésznek szerződött, hanem a köztársaság miniszterelnökének. S miként annak idején a választási vitában is most is (a saját közönség előtt és tagadásokra építő vigadóbeli beszéddel összevetve) kiderült, hogy Orbán kétségtelenül kiváló szónoki képességei kevesebb továbbgondolkodásra ösztönző erővel bírnak, mint a miniszterelnök olykor bakiktól sem mentes, de politikusi erényeire rámutató beszéde. Ráadásképp, ahogy rombolni könnyebb, mint építeni, sikert, tapsot is mindig könnyebben kap az, aki tagad, kritizál, veszekszik, mint aki csoportokra lebontva ad programokat és szándékainak ismertetésére sorakoztat fel magyarázó érveket. S ha parlamenti programadó beszédének nem az előadásmódjára koncentrálunk, hanem tartalmilag vizsgáljuk azt, akkor nem csupán aktuális kérdésekről tudhatunk meg sokat, hanem a miniszterelnök személyes felelősségérzetéről és Magyarország-víziójáról is. Magam a konkrét cselekvési terv helyett az utóbbiakat emelném ki.Ez a beszéd világosan rámutatott arra, hogy, szemben Orbánnal, a jelenlegi miniszterelnök habituálisan is idegenkedik az ők meg mi megosztó gondolkodástól, nem csupán azt hangsúlyozta, hogy munkája során a partnerségre épít, hanem kijelentette azt is, hogy számomra nincs ellenséges település, nincs ellenséges város. Ezt ugyan folyamatosan üzemszerűen és európai módon prosperáló polgári demokráciákban nem kell egy miniszterelnöknek tézisszerűen közölni, azonban az elmúlt négy év után ez éppolyan fontos és mindenki számára megnyugtató, mint az, hogy: Az országban meglévő energia nem forgácsolódhat szét gyűlölködő ideológiai vitákban".

Kósa Lajos (Fidesz, Debrecen polgármestere) szerint (In: Ellenzéki vélemények Medgyessy Péter beszédéről, Népszava, 2003. február 12.) "szó sincs 800 kilométer autópályáról, ahogyan a kormányprogramban szerepelt, ez most kiderült a kormányfő beszédéből. Amit most Medgyessy Péter megígért, az sem ebben a ciklusban sem fog megvalósulni, hanem csak 2007-re. A keleti térségek felzárkóztatása érdekében a szlogeneken kívül is tenni valamit, például az autópálya-összeköttetést nem öt év múlva, hanem két év múlva meg kellene teremteni".

Harrach Péter (Fidesz, a parlament alelnöke): (u.o.) "úgy éreztem magam a miniszterelnök beszéde alatt, mint a '70-es években a május 1-i felvonulásokon, mert tapssal megszakított jelszavakat hallottunk. Az eredmények kicsit szépített változatát adta elő a kormányfő, de elmaradtak a problémákra vonatkozó elemzések. A miniszterelnök is profi kommunikációs eszközöket alkalmaz, erre utal a mai ellenzék jelszavainak átvétele. Olyan ígéretek gyűjteménye hangzott el, amelyből remélhetőleg néhány azért meg fog valósulni".

Répássy Róbert (Fidesz) szerint (u.o.) "a miniszterelnök nem a kormány eddigi tevékenységét elemezte, illetve nem az ország mai állapotáról szólt, hanem bizonyos jövőbeli eseményekkel foglalkozott. Nem vártam sokat ettől a beszédtől, de amellett, hogy retorikailag hagyott kívánnivalót, tartalmilag is semmitmondó volt. Az egész beszéd elmondható lett volna szerintem öt perc alatt. Hiába használja a kormányfő most az ellenzék fogalmait is, mint például a nemzet, emögött nincs semmilyen konkrét tartalom".

A Figyelő szerkesztőségi cikke szerint (A múlt és a jövő elemzése, Figyelő, 2003. február 13.) "a múlt és a jövő elemzése csapott össze az előző és a jelenlegi kormányfő országértékelő beszédében. Míg Orbán Viktor mondandóját egyfelől a négyéves 'polgári', másfelől a negyven esztendős államszocialista múlt (továbbá a 'nem-polgári' kormányok) szembenállására alapozta, addig Medgyessy Péter az EU-tag Magyarország körvonalait igyekezett felrajzolni. Kormányfői beiktatása óta Medgyessy először tartott az ország előtt álló feladatokat számba vevő, 'vizionáló' beszédet. Tudás, erkölcs, kiegyezés és modernizáció - ezek voltak a kulcsszavak a miniszterelnök szónoklatában, amely tartalmában és előadásmódjában is túlmutatott korábbi fellépésein. Medgyessy mondandójából ezúttal is kiviláglott a kompromisszumkészség és a gesztus-politizálás. Látszott, hogy az egyes társadalmi és gazdasági feladatok és igények között nem akar (vagy nem tud?) választani. Magyar hagyomány és európai jövő; egyén, család és nemzet; Budapest és vidék; állam és piac; egyensúly és növekedés egysége, szintézise volt a beszéd legfontosabb üzenete. A kormányfő konkrét gazdaságfejlesztési és szociálpolitikai intézkedéseket is bejelentett, megígérte az egészségügy és az oktatás reformját, és nem hagyott kétséget afelől, hogy csak a mégoly tökéletlen uniós tagság hozhatja el Magyarország számára a jobb és biztonságosabb életet. A hazai politikai palettán a legjobb retorikai képességekkel rendelkező Orbán Viktor végül is kimondta az igent az uniós csatlakozásra, ám beszédéből kitűnt: a belépés mérlegét szerinte a költségek és hasznok mechanikus egyenlege határozza meg. Európai értékekről és egy fejlettebb közösséghez való tartozás előnyeiről a Fidesz-vezér beszédében nem esett szó. Az olyan, többnyire nem jogos veszélyek egyoldalú felemlegetése, mint az egyenlőtlen verseny, a méltánytalanság vagy a gazdaság idegen tőkének való kitettsége azonban alkalmas arra, hogy a lakosság egy részében az unióval kapcsolatban tévhiteket tápláljon. Mindkét politikus szólt a gazdaságban megfigyelhető válságjelenségekől, mindemellett egyetértettek abban, hogy a 'gazdaság erős'. Egyikük sem nézett viszont szembe a gondokra gyógyírt jelentő terápia szükségességével, vagyis azzal, hogy fordulatra van szükség az állami gazdálkodásban. És noha Orbán most korábbi önmagánál valamivel békülékenyebbnek mutatkozott, úgy tűnik, a kormány és az ellenzék vezetőjének politikai arcélét személyiségük, habitusuk határozza meg. A konszenzuskereső, a preferenciák között nehezen választó jelenlegi, illetve a konfliktusokat élező, könnyen döntő volt kormányfő párharcában az elmúlt hetek Fidesz-offenzívája után most ismét az előbbinek állhat a zászló".

A Magyar Narancs szerkesztőségi cikke szerint (Hópelyhek tánca, Magyar Narancs, 2003. február 13.) "egy könnyed havazással súlyosbított, szürke februári délelőttön beszédet intézett hozzánk miniszterelnökünk, ezzel alaposan megdöbbentve híveit, ellenségeit s a mind apatikusabb közvéleményt egyaránt. 'A modern, európai Magyarországon egyre nagyobb esély van a felemelkedésre' - mondta, meg azt is, hogy 'erős, büszke és felkészült nemzetként kell csatlakoznunk az Európai Unióhoz', de ez tulajdonképpen szóra sem érdemes, ha ebédidőben ilyet lát/hall az emberfia, legfeljebb a sótartót kéri el a szomszédjától, s csendben megesküszik, hogy ilyen szétesett másnaposan többet nem jön be dolgozni. De azért a tízpontos Európa-program hallatán már felkapja a fejét, különösen, mikor kiderül, hogy ez egyben 'a gyerekbarát politika Európa-programja'. Ezen a ponton nyugodtan meg is állhatunk: eleddig ti. Orbán privilégiuma volt a hosszú, értelmetlen és baromságokkal teletűzdelt beszédek gátlástalan generálása, s Medgyessy, akiről még legvadabb rajongói sem állították, hogy a jelentős rétorok közé tartozna, eddig legalább megtartóztatta magát a víziókkal terhes politikai hitvallásoktól - nem baj, ha kisszerűséggel vádolják az embert, elvégre a nagyratörő terveink léte még bizonyítja, hogy képesek is lennénk meghatározni a jövőt (erről mint volt KB-tagnak nyilván vannak jó/rossz emlékei). De hát tudjuk, a rossz példa ragadós, s ha folyton csak baszogatják az embert, egyszer csak elszakad a cérna, ráadásul egy háromnegyed órás programadó beszéd kétségtelenül kulturáltabb formája az indulatáttételnek, mintha mondjuk a parlamenti büfében sorra lefejelné a leginkább gyűlölt honatyákat. Ehhez képest kifejezetten lelkesítő hallani, hogy az Erzsébet téri gödörtől kissé balra, az egykori Ajka-Zirc járat hűlt helyén hamarost megnyílik a modern magyar jövő tárgyainak múzeuma, ami kétségtelenül szép elképzelés Jókai országában, ahol Verne is csak kedélyesen Gyula marad, mindörökké. Itt azután egybehordhatnánk mindent, ami sajátosan magyar, s ami beilleszthető abba az elasztikus idődimenzióba, melyet az angol csak úgy nevez: Future Continuous. Egy háromméteres mobil bűvös kocka köré rendezve ott figyelnének a jelenből szervesen sarjadó jövő magyar generáció kultikus tárgyai: síp, dob, nádi hegedű, kolomp, sziréna, savdoboz, pakett, szűrő, felespohár, kézimérleg meg egy gigantikus sörösdoboz, melyet körbetáncolnak barátai, a Csipszeszacskó, a Távkapcsoló és a Spangli, s mindezt irigykedve figyelné szegény rokonuk, a Műanyag Boroskanna. De ez még mind semmi, merthogy jövőre (...) Modern Művészetek Múzeuma épül (...), azon kívül jövő májustól minden állami múzeum ingyé' lesz, a magyar filmesekbe addig töltik a pénzt, míg el nem durrannak, a Nobel-díjasok pedig parkot kapnak, mint a dinók Spielbergnél, oszt' nézhetik őket a fricc turisták, míg csak meg nem eszi őket is az elszabadult magyar fene. Dicséretes, hogy Medgyessy egyeztet druszájával, egyben hivatali elődjével, nem különben a készülő ötvenhatos múzeum, de még Boross Péternél is királyabb az a negyvenezer munkahely, amely még az idén nyilván bekerül a bizonyítványba (magatartás: jó, szorgalom: jeles, külalak: elégséges). Hazánk a legfrissebb víziók szerint (legalábbis virtuálisan) mind közelebb kerül az áron alul vagy egyenesen ingyér' osztogatott közjavak álomországához (Kánaán!) - kár, hogy ez csupán felelőtlen státusférfiak édes álmaiban létezik, melyekből azonban nemcsak ők, de utóbb választóik is verejtékezve szoktak volt felébredni".

Elek István politológus, a Heti Válasz főszerkesztője szerint (In: Eltűnt a "nemzeti közép"?, Népszabadság, 2003. február 13.) "a kormányfő keddi parlamenti országértékelő beszédében egyszer sem hangzott el a korábban gyakran hallott kifejezés, nevezetesen az, hogy az új kormány a 'nemzeti közép kormánya'. A köztársasági eszmény vagy gondolat került előtérbe, tanulmányozni kell, hogy lesz-e ennek egyéb következménye is, vagy csupán véletlenről van szó (...). Lehet, hogy átprofilírozásról van szó. 'Hajlok arra, hogy nem véletlen történt, mert ha a nemzeti közép kifejezés kimarad, és a köztársaság kerül a helyébe, akkor annak üzenetértéke van'. Elek szerint keddi beszédében Medgyessy inkább a saját táborához szólt. A jelek szerint a kormányfő megfogadta azokat a bírálatokat (...), amelyek szerint nem szabad túl sok gesztust tenni a túloldalnak, mert ezzel elidegeníti a saját szavazóit. Ami a beszéd gazdasági részét, az úgynevezett Európa-tervet illeti, Elek jogosnak nevezte azokat a bírálatokat, amelyek szerint az új program nem más, mint a korábbi választási ígéretek, illetve a kormányprogramban szereplő tételek átkeresztelése. A beszédben röpködtek az újabb tíz-húsz-harminc-negyven-százmilliárdok, a kérdés most már 'csak' az, hogy honnan, miből lehet őket előteremteni. Bár Medgyessy áttételesen igyekezett vitatkozni Orbán Viktorral, megpróbálta elkerülni a számon kérhető álláspontot a háború és a béke ügyében - állította Elek, aki szerint a kormányfő játékteret igyekezett hagyni a kérdésben. Medgyessy megpróbálta eljelentékteleníteni a Blair- Aznar-féle levél aláírását. Miközben az aláírókról sokan mint vazallusokról beszélnek, Medgyessy nem akarja elismerni, hogy a konkrét vitában az egyik fél oldalára állt".

Török Gábor politológusnak, a BKÁE politikatudományi tanszék helyettes vezetőjének meglepetést okozott (u.o.), hogy "a beszédben, legalábbis a szavak szintjén nem jelent meg a 'nemzeti közép', noha tartalmilag szó volt a gesztusokról és a középre való pozicionálásról. Lehet, hogy véletlen az egész, de mindenképpen furcsa - mondta Török. Ha van egy fogalom, amelyet nagy erőfeszítéssel felépítenek, akkor most gyorsan keresnek egy új kifejezést, amelyet az MSZP még sohasem használt. Vagy legalábbis nem volt olyan szocialista vezető, aki a köztársasági eszményt központi elemmé tette volna. (...) a politikai marketingben nem az a nyerő, aki több fogalmat tud kitalálni, hanem az, aki egyet be tud vezetni a piacra. A Fidesz sem változtatta évente a kulcsmondatait. A dolog csak így működik (...) az Európa-terv, noha voltak benne konkrétumok, alapvetően makroszemléletet tükrözött. Medgyessynek nem sikerült, ami Orbánnak mindig bejött, nevezetesen az, hogy az egyén szintjére lebontva fogalmazta meg az ígéreteket. A lakásvásárlási hitel vagy a tandíj eltörlése sokkal kisebb öszszeg, mégis többet mond egy-egy embernek. A Medgyessy-beszédet mintha legalább ketten írták volna - mondta Török. Az első rész nagyon jól sikerült, érzelmi elemekre építkezett. A második rész ezzel szemben szárazabb, tényszerűbb volt, mintha az ötéves tervek meghirdetésének stílusát idézte volna. Az első rész hatásos szónoki elemekkel volt teletűzdelve, a második rész pedig a pénzösszegeket sorolta fel. A kettőt nem sikerült összekapcsolni - hangsúlyozta Török Gábor. Hozzátette: Orbánék abban voltak jók, hogy a konkrét ígéreteket nem idegenítették el a szimbolikus elemektől. Ha osztályozni kellene a Medgyessy-beszédet, akkor az első felére négyötödöt, második részére, az Európa-tervre pedig kétharmadot adnék abból a szempontból, hogy az elhangzottak mennyire érintették meg az egyéneket. Ebből a szemszögből az Orbán-beszéd egy osztályzatot kapna: háromnegyedet".

Bayer József politológus szerint (u.o.) "Medgyessy Péter visszavette a kezdeményezést a politikai napirend meghatározásában, hisz egy ideig most mindenki az országértékelő beszéddel foglalkozik majd. (...) a miniszterelnök a nemzeti közép hosszú távú stratégiáját hirdette meg kedden, melynek különösen fontos eleme a társadalmi szolidaritás, békesség és egyensúly. Annyira konzervatív volt Medgyessy, amennyire egy baloldali embertől csak kitelhet, mondta Bayer, aki úgy érezte, az értékek megőrzésének és a folyamatosságnak a hangsúlyozása épp a Fidesz vitorlájából fogta ki a szelet. Orbán Viktor vigadóbeli beszéde és a miniszterelnöki értékelés között nemcsak az uniós csatlakozáshoz való viszonyban volt különbség, hanem abban is, hogy amíg az előbbi a megosztásra, az értékek egymással szembeni definiálására épült, addig az utóbbi kerülte az éles megfogalmazásokat és a szemrehányást".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695