Az iraki válság a magyar belpolitikában

2003-02-28

Ismét belpolitikai vihart kavart egy külpolitikai vonatkozású ügy. Az iraki válsággal kapcsolatban szembenállás tapasztalható kormányoldal és ellenzék között. A kormány legerősebb érvként a szövetségi tagsággal járó kötelességek teljesítését hozza fel. Az ellenzék elutasítja az általa túlzottnak vélt kockázatvállalást és a társadalom békepárti véleményét hangoztatja.

HÍR: Február 15-én közút és vasúthasználati engedélyt Magyarországtól az Egyesült Államok. Törökország védelmének biztosítására vonatszállítmányok haladnának át Magyarországon. A kormány úgy foglalt állást, hogy nem határoz a kérdésről, hanem a parlamenti szavazáshoz köti döntést. A döntéshez a törvényhozásnak két eljárást kell lefolytatnia. A házszabálytól való eltéréshez négyötödös, a határozathozatalhoz kétharmados többségre van szükség. Az előzetes egyeztetések alkalmával a Fidesz még hozzájárult az engedély megadásához, a plenáris ülésen azonban nem. Az ellenzéki párt azt javasolja, hogy a határozat tételesen sorolja fel, milyen tartalmú szállítmányok haladnának keresztül Magyarországon. Rendkívüli parlamenti ülésre nem került sor, az Országgyűlés február 24-én dönthet a kérdésről. A hét országon áthaladó konvojnak hat állam már megadta a szükséges engedélyt.

ELEMZÉS: A magyar politikában folytatódott az a tendencia, hogy a külpolitikai történések is tematizálják az aktuális belpolitikát. Az európai uniós csatlakozás folyamatosan napirenden van, az utóbbi időben pedig az iraki válság miatt NATO-kötelezettségeink, illetve a háború kérdése osztotta meg a pártokat.

Az esetleges iraki háborúval kapcsolatban a taszári kiképzés ügyében a kormány saját hatáskörében döntött. A kiképzendő iraki ellenzékiek Magyarországra érkezését kifogásolta a Fidesz és az MDF, mondván, a kormány kockázatot vállal az iraki konfliktusban való aktívabb részvétellel. A kabinet érvelése úgy hangzott, hogy a "gyenge szövetségesként" kezelt Magyarországnak mindenképpen teljesítenie kell bizonyos vállalásokat a NATO-tagságból fakadóan.

Medgyessy Péter január 29-én hét másik európai állam vezetőjével aláírta a később "nyolcak leveleként" elhíresült nyilatkozatot. Ebben a politikusok Európa és az Egyesült Államok összefogását szorgalmazták. A levelet bírálta később Franciaország és Németország is, de a magyar miniszterelnököt kritizálta az ellenzék is, mondván: "a kormány a háború pártján áll". Ezt megfogalmazta február 6-i beszédében Orbán Viktor is. Mondta ezt annak ellenére, hogy a levél aláírói között szerepeltek Orbán európai politikai partnerei, Aznar spanyol, ilettve Berlusconi olasz miniszterelnök. A Fidesz a közvéleményre is alapozott, amikor kialakította álláspontját az iraki válsággal kapcsolatban. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a magyar társadalom háromnegyede még egy ENSZ-felhatalmazással indított Irak elleni beavatkozást is ellenez.

Mindezek ellenére az Országgyűlésben a Fidesz dönthetett volna az útvonalátengedés támogatása mellett. A végső döntés meghozatalakor tartott frakcióülésen azonban az Orbán Viktor és Áder János nem vett részt. Ők elviekben támogatták volna a döntést, ám távollétükben Kövér László álláspontja kerekedett felül. Az MDF azért emelt kifogást, mert kétli, hogy Törökországba csak védelmi célokból indulnának szállítmányok.

A magyar politikában már korábban is előfordult, hogy nemzetközi kérdésekből politikai konfliktusok keletkeztek kormány és ellenzék között. Az 1999-es koszovói válság idején az Országgyűlés 93 százalékos többséggel fogadta el a NATO számára történő korlátlan légtérátengedést. 1999. májusában az MSZP már azt javasolta, hogy kerüljön ki az országgyűlési határozatból a "korlátlan" szó. Az ellenzéki szocialisták javaslatukat a nemzetközi szituáció megváltozásával indokolták. A mostani útvonalátengedés kapcsán hasonló volt a helyzet, egy fontos dolgot kivéve. 1999-ben az ellenzék előbb hozzájárult a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szavazatával, majd később belpolitikai érdekeinek megfelelően próbálta saját álláspontját keresztülvinni. A Fidesz fordítva cselekszik. Az általa javasolt módosítások elfogadásához köti beleegyezését.

A pártok különbözőképpen viselkednek a nemzetközi vállalások kapcsán kormányon és ellenzékben. A kormányon lévő politikai erőknek több álláspont között kell megtalálniuk a helyes döntést: 1. A nemzetközi kötelezettségek teljesítése. 2. Magyarország biztonságának megtartása, a nemzetbiztonsági kockázat minimalizálása. 3. A társadalom többségi véleményének figyelembe vétele. Ezzel szemben a mindenkori ellenzék a fentieken túl figyelembe veheti a társadalom többségi véleményét és saját - adott esetben pragmatista - álláspontját is.

A határozat elfogadtatásához, illetve ilyen formában történő elvetéséhez mindkét fél rendelkezésére állnak jogi érvek is. A kormányoldal szerint az ellenzék felelőtlenül döntött, amikor nemet mondott. Magyarország a NATO tagja, belépését követően magára vonatkozóan érvényesnek tekinti az észak-atlanti szervezet alapszerződését. Az alapszerződés negyedik cikkelye kimondja, hogy a NATO köteles védelmet nyújtania bármelyik tagállamának, amennyiben az ezt kéri. Törökország esetében ez a szituáció áll fönn. A kormány érvelhet azzal is, hogy már valamennyi érintett ország megnyitotta az utat a szállítmányok előtt, Magyarországot kivéve. Az ellenzék miatti hosszas hezitálás pedig tovább gyengítheti Magyarország szövetségesi pozícióját.

Az ellenzék kifogásai inkább technikai jellegűek. Véleményük szerint a kormány által beterjesztett normaszöveg útvonalátengedés címén többet tartalmaz a szükséges vállalásoknál. A Fidesz szerint a határozatban helyet kellene kapnia a Magyarországon átmenő szállítmányok tételes felsorolásának. Ezek nyilvánosságra hozatala azonban ellentétes a szövetségi politika katonai logikájával.

KOMMENTÁR: Ismét belpolitikai vihart kavart egy külpolitikai vonatkozású ügy. Az iraki válsággal kapcsolatban szembenállás tapasztalható kormányoldal és ellenzék között. A kormány legerősebb érvként a szövetségi tagsággal járó kötelességek teljesítését hozza fel. Az ellenzék elutasítja az általa túlzottnak vélt kockázatvállalást és a társadalom békepárti véleményét hangoztatja.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695