Kényszerrel beszervezettek

Passzív, vagy együttműködést megtagadó ügynökök

Adataink forrásait minden esetben feltüntettük. Közzétételük csakis a tudományos megismerést és a múlt feltárását szolgálja. Csak olyan adatokat vettünk fel nyilvántartásunkba, amelyek sajtóban vagy a szakirodalomban már korábban megjelentek és a megjelenés körülményei hitelt érdemlőek. Néhány esetben közvetlenül az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának jelzeteit adjuk meg. Listánk folyamatosan bővül.

 

Csurka István, a MIÉP elnöke
A rendszerváltás előtt népszerű író, sikeres színpadi szerző. Az MDF alapítói közé tartozik. 1993-ban távozik az akkor kormánypárti MDF-ből, és megalapítja a MIÉP-et. 1998-ban bekerül az Országgyűlésbe. 2002-ben a MIÉP már nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt. Csurka István 1993-ban elismeri 1957-es beszervezését, ám azt tagadja, hogy jelentéseket adott volna a III/III-as osztálynak. Azt mondja, fenyegetéssel és veréssel kényszerítették arra, hogy aláírja a beszervezési dokumentumokat.

Karabélyos Imre (1907-1959)
Ludovika Akadémiát végzett csendőrtiszt, 1944 november elejétől a Nemzeti Számonkérő Szék nyomozó osztályának parancsnoka, ebben a fukncióban számos zsidóellenes gyilkosság és katonaszökevény felkoncolás felelőse. 1948 október 30-án fegyverrejtegetésért 10 év fegyházra ítélték, de büntetését 1 év 4 hónap után félbeszakították, mert az ÁVH beszervezte zárkaügynöknek és mint ilyen, igen "értékes" munkát végzett. Minden bizonnyal ez a tevékenység Karabélyost egyre inkább undorította, mert egy 1959 január 7-i jelentés szerint "ügynöki munkáját nem végzi becsületesen, az nem áll arányban elkövetett cselekményeivel". Bár Karabélyos tudhatta, hogy amennyiben nem engedelmeskedik, előveszik nyilas múltját, mégsem vállalkozott arra, hogy folytassa a besúgást. 1959 elején megindult ellene az eljárás, 1959 július 23-án halálra ítélték és kivégezték. Esete azért is figyelemre méltó, mert az ismertté vált ügynöki munkamegtagadások közül ez az egyetlen, amelyben megállapítható, hogy az érintettet vonakodásáért súlyos felelősségrevonás éri. Forrás: Trezor 3. Az átmenet évkönyve 2003. Budapest 2004, 94-95.o.

Keresztes Sándor, volt vatikáni nagykövet
1990-ben, kereszténydemokrata színekben kerül be az Országgyűlésbe, de vatikáni nagykövetté történő kinevezése után lemond mandátumáról. 1994-től 1998-ig ismét parlamenti képviselő. Keresztes Sándor elmondása szerint 1956-os bebörtönzését követően elutasította az együttműködést a hírszerző szolgálatokkal, neve mégis a III/III-as ügynökök között szerepel. Keresztes Sándor elismeri, hogy annak idején aláírt egy lapot, amelyen ígéretet tett, hogy ha tudomást szerez valamilyen, "a népköztársaság ellen irányuló szervezkedésről", arról jelentést ad. Az 1957-ben született írásos ígéret, és az ennek alapján történt nyilvántartásba vétele fennmaradt a Történeti Hivatalban. Sajtóhírek szerint Keresztes Sándor fontolgatta, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Véleménye szerint ugyanis hibás a jogszabály, amely őt III/III-as ügynökként kezeli, de azt nem mérlegeli, hogy valóban vétkes volt-e. A beadvány létezéséről az Alkotmánybíróságon nem tudtak tájékoztatást adni.

Kozmovszky Tibor dr. (1910 Budapest- ?)
Cambridge és Sorbonne egyetemein tanult, ügyvéd, újságíró a Magyarságnál, tartalékos repülő főhadnagy, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének alelnöke. 1938-tól nyilas aktivista, értelmiségi széktartó, rövid időre internálták, 1939 elejétől a pártvezetés letartóztatása után Hubay megbízta a hatalomátvétel erőszakos megszervezésével, Kozmovszky ezen belül a titkos vasúti vonalat irányította. 1939 novemberében letartóztatták, 1940-ben kiszabadult azzal a feltétellel hogy nem vesz többet részt a politikai életben. 1944-ben pénzért zsidókat védett. A NOT 6 évre ítélte, 1954-től az ÁVH „Bajza Sándor” fedőnévvel beszervezte ügynöknek, de a feladatok alól kivonta magát és ezért 1955-től nem foglalkoztatták. Az 1956-os forradalom után az indiai követség alkalmazottjaként Göncz Árpáddal működött együtt egy memorandum külföldre juttatásában. A rendőrség ismét be akarta szervezni ügynöknek, de Kozmovszky nem jött el a találkozókra, ha otthon keresték, letagadta magát. Valutabűncselekmény gyanújával akarta letartóztatni (golyóstoll, stb. csempészés) de Kozmovszky ez elől nyugatra disszidált. Forrás: ÁBSZTL V-14387. sz. dosszié

Málnási Ödön (1898 Brassó-1970 Bécs)
Történész, tartalékos főhadnagyként részt vett az I. világháborúban, 1917-től Marx, Bebel, Kautsky és más szerzők hatására marxista lett. A Tanácsköztársaság alatt zászlóaljsegédtisztként és zászlóaljparancsnokként teljesített szolgálatot. Kapcsolatban volt a bécsi kommunista emigrációval, kommunista szemináriumokat tartott Romániában és Magyarországon. 1924-1937 között az SZDP tagja, írásai jelentek meg a Népszavában is. 1937 novemberében már Szálasi helyettese. 1938-ban már a nyilas földalatti szervezkedés egyik vezetője, "A magyar nemzet őszinte története" c. művéért, melyet a jobboldalinak nem nevezhető Cserépfalvi Imre adott ki, két és félévi fegyházra ítélték. A csillagbörtönben (többek között) Rákosival együtt ült, 1941 január 31-én szabadult. Anarchizmus vádjával még abban az évben kizárták a nyilas mozgalomból, mivel egy pamfletjében Szálasi Ferencet elmebetegnek minősítette. A népbíróság első fokon 15, másodfokon 7 évre ítélte. A börtönben beszervezték ügynöknek, tartótisztje Engelhardt János volt. Az ÁVH szerint "Ügynöki munkáját nem végezte jól, bár több jellemzést írt, de felderítő jellegű jelentéseket nem adott." 1954-ben ügynöki munkáját teljesen megszakította és egy év múlva már 100.000 dollár kártérítést követelt az Elnöki Tanácshoz írt levelében. 1956 után disszidált, először az USA-ban, majd Bécsben telepedett le. Forrás ÁBSZTL O-12310/1-4 sz. dossziék.

Mélik Endre (Brassó, 1904-Budapest 1991)
Birkózóbajnok, tisztviselő, antifasiszta ellenálló, 1945 előtt illegális kommunista és a Weishaus-frakció tagja, a Bartha Miklós Társaság alapító tagja, a Magyar Testvéri Közösség tagja. Mivel szemben állt a Horthy-rendszerrel, több alkalommal letartóztatták. 1944 októberében a Dudás-Faust-féle fegyverszüneti delegáció tagja. Rövid ideig a Gestapo is letartóztatta. 1945 és 1953 között folyamatosan letartóztatják, internálják. Szabadonbocsátása alkalmával a rendőrségen "Király Pál" néven kitöltöttek nevére egy beszervezési kartont, amelyet azonban nem volt hajlandó aláírni, de ennek ellenére szabadulhatott. 1955-ben a "hálózatból" formálisan is kizárták, haláláig folyamatos megfigyelés alatt tartották. Forrás: ÁBSZTL, O-12310/1-4 és V-2000/26. sz. dossziék

Som Lajos, zenész
A Piramis együttes alapítója, basszusgitárosa. 2004-ben, Vikidál Gyula ügynökmúltjának napvilágra kerülésekor jelennek meg hírek a sajtóban hogy ő is jelentett az állambiztonsági szolgálatnak. Som Lajos ezt tagadja. A Klubrádiónak adott interjújában elmondja: 1976-ban a Piramis egy nemzetközi koncertturnéra készült. Ekkor - állítása szerint - az állambiztonsági szolgálat emberei megzsarolják: vagy ír hangulatjelentéseket, vagy nem engedik el az együttest a turnéra. Som erről tájékoztatja zenésztársait, akik arra kérik, írja alá a papírt. Som azt mondja: nem volt hajlandó jelentéseket írni, emiatt az aranycsempészés koholt vádját hozták ellene. Az előzetes letartóztatásból Berecz János, az MSZMP egykori KB-titkára utasítására kerül ki.
Forrás: Klubrádió Kontra (http://www.riporter.axelero.net/som.html)

Tovább >>>

Címlap