A V4 igazságos átmenete – átmenet nélkül

2019-06-13

A szénenergia kivezetése elkerülhetetlen, ha a világ a globális felmelegedést valóban 1,5 fokra akarja csökkenteni. A kérdés nem az, hogy át kell-e állni az alacsony légszennyezés-kibocsájtó gazdasági modellre, hanem az, hogy mikor. El kell döntenünk, hogyan tehetnénk meg mindezt anélkül, hogy a szénrégiókban élő dolgozók kezét elengednénk. A visegrádi országok még mindig a „mikor” kérdésen gondolkodnak, Lengyelország pedig a „kell-e egyáltalán” fázisban tart.

V4: 2019 a fontos döntések éve az Európai Unióban című projekt keretében készült kollaboratív elemzés.

Szerzők: Karolina Zbytniewska, Pavol Szalai, Aneta Zachová, Edit Zgut, Ondřej Plevák

A szénkitermelés és -fogyasztás fokozatos, évtizedek óta folyó csökkenése ellenére a szén máig az EU egyik legfontosabb energiahordozója maradt, ugyanis az áramtermelés negyedéért még mindig ez felel. 12 uniós tagállam 41 régiójában folyik még a bányászás, a szénbányák és széntüzelésű erőművek így körülbelül 240 ezer embernek adnak munkát. A 41 szénbányász régióból 10 található a V4-ben, 6 Lengyelországban.[1] A V4 szénrégiói a NUTS2 besorolás alapján: a cseh Severozápad és Moravskolezsko (2), Észak-Magyarország (1), a lengyel Slaskie (Szilézia), Malopolskie, Lubelskie, Dolnoslaskie és Wielkopolskie (6) és a szlovák Stredné Slovensko.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695