5 pontban az Orbán-kormány vétójáról az EU 2021-2027-es keretköltségvetése és a helyreállítási alap kapcsán
2020-11-16
- A magyar (és a lengyel) kormány ma politikai vétót emelt, jogilag még nem kaszálta el a következő hétéves uniós költségvetést és a gazdasági helyreállítási alapot. A jogállamisági kritériumrendszer elfogadásához azonban csak minősített többség kell, így az a döntés átment az uniós nagyköveteken. Az Orbán-kormány, ahogy több nyugati és északi tagállam kormánya is, politikailag összekapcsolta a két kérdést. Vezető uniós tisztségviselők szerint a magyar és lengyel döntés krízist idézhet elő, de már dolgoznak a háttérben a megoldáson. Budapest és Varsó célja az lehet, hogy a jogállamisági kritériumokat addig gyengítsék, amíg annak gyakorlati alkalmazása csaknem lehetetlenné válik. Ezzel szemben a nettó befizető tagállamok többsége, illetve az Európai Parlament kizárólag egy hatékony jogállamisági mechanizmusba egyezne bele.
- A vétó meglehetősen elkeseredett, utolsó lépésnek tűnik, amely azt mutatja, hogy a kormánynak a tárgyalóasztalnál nem sikerült elérnie azt, amit szeretne.
- Az Orbán-kormány számára most a legkedvezőbb opció az, hogy a magyar vétó után olyan változásokat eszközölnek a jogállamisági keretrendszer javaslatának szövegében, amit a magyar és lengyel kormányok otthon győzelemként adhatnak el. Orbán Viktor célja, hogy az uniós feltételek csak azokra az esetekre vonatkozzanak, amik ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit és a Tanács döntéseit meg lehessen támadni az Európai Bíróságon, aminek legyen halasztó hatálya. A kormányfő tehát abban bízik, hogy az évekig nyúló uniós bírósági procedúra alatt fennakadás nélkül használhassa fel Magyarország az uniós pénzeket. Egy ilyen alkuba azonban aligha mennének bele a nyugati nettó befizető államok, mivel az ő szavazóik éppen azt várják el a vezetőiktől, hogy megvédjék az általuk befizetett hozzájárulásokat. A tárgyalások elnyúlhatnak, de idővel a 2022-es választásokra készülő magyar kormánypártok számára is létfontosságúvá válik majd, hogy minél több forrást tudjanak bevonni a magyar gazdaságba a választás előtti utolsó teljes évben.
- A legnagyobb veszteséget egyelőre nem Magyarország, hanem a koronavírus-járvány által különösen hátrányosan érintett déli országok (pl. Olaszország, Spanyolország) szenvedik el. Az már szinte bizonyos, hogy a következő keretköltségvetés és a gazdasági alap forrásainak lehívása nem kezdődhet meg januárban. Az Orbán-kormány már elkezdte hárítani magáról a felelősséget, mondván: „a felelősség azoké, akik hagyták, hogy az ideológiai viták túszul ejtsék a mentőcsomagot és megsértették az állam és kormányfők júliusi megállapodását.” Azonban az érv, miszerint a jogállamisági feltétel valamiféle ideológia nyomásgyakorlás lenne, nehezen állja meg a helyét: a javaslat például olyan konkrét jogsértésekre hivatkozva függesztené fel a tagállamoknak járó uniós források folyósítását, mint a bírósági függetlenség megsértése vagy a jogorvoslati lehetőségek szűkítése.
- Az EU-ban felsejlett egy olyan lehetőség is, miszerint a gazdasági helyreállítási alapról megegyezés híján kormányközi egyezmény születhet 25 tagállam közt, Magyarország és Lengyelország nélkül. Ez ugyanakkor kivételesen erős döntés lenne, és maximum a legrosszabb esetben, bármilyen kompromisszumos megoldás lehetőségének elvetése után következhet be. Ebben az esetben Magyarország és Lengyelország is eurómilliárdokat bukna – utóbbi sokkal többet.
(Az 5 pontos értékelés eredetileg a Political Capital Facebook-oldalán jelent meg.)
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.