5 pontban az uniós pénzek befagyasztásáról

1. Az Európai Bizottság javaslata alapján az uniós pénzügyminiszterek tanácsa várhatóan mind a Magyarországnak allokált kohéziós források egy részének (3000 milliárd forint, azaz 7,5 milliárd euró), mind a helyreállítási alapnak (2400 milliárd forint, azaz 5,9 milliárd euró) a kifizetését feltételekhez köti. Ahhoz, hogy a pénzhez hozzáférjen, a kormánynak további korrupcióellenes és az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító intézkedéseket kell végrehajtania.
2. A szorult helyzetben lévő Orbán-kormány legfeljebb azt tudja felmutatni, hogy elvileg hozzájuthat minden uniós forráshoz, a Bizottság azonban újabb és újabb intézkedéseket szabhat meg ennek feltételéül. Bár eddig úgy tűnt, hogy a magyar kormány ügyesebben kezeli a jogállamiság leépítése következtében kialakult vitákat az Európai Unióval, most mégis a lengyel útra lépett. A Bizottság a lengyel kormány számára is hasonló feltételeket szabott, amelyeket mérföldkövek formájában időről időre ellenőriz. A lengyel kormány azonban kijelentette, nem hajlandó több engedményt tenni. A Bizottság döntése láthatóvá teszi a magyar hibrid rezsim külső korlátait (ahogy arról Bozóki András és Hegedűs Dániel írtak korábban).
3. Az uniós pénzek elvesztésének veszélye a következő hónapokban is ott lebeg majd a kormány feje felett, a Bizottság monitorozni fogja a feltételek teljesítését. A konfliktus az Orbán-kormány és a Bizottság között nem fog feloldódni, ahogy a kormány EU-ellenes retorikája és pénzügyi nehézségei sem fognak megszűnni, és továbbra is a szankciókat és “Brüsszelt” okolják majd a gazdasági problémákért. Kérdés azonban, mi lesz a kormány stratégiája az EU-val szemben: hol van az a fal, ameddig a kormány el akar menni a bizottsági (és tanácsi) feltételek teljesítésében, ha belátja, hogy a látszatintézkedések nem elegendőek. A hatalmi ágak és a közbeszéd feletti kontroll ugyanis – ahogy a rendszerszintű korrupció is – a rezsim alapját képezik.
4. Az Orbán-kormány vélhetően nem számított arra, hogy az Európai Bizottság komolyan veszi a feltételek teljesítését. A helyzet azt jelzi, hogy a Bizottság és egyes tagállamok kiismerték a magyar és a lengyel hibrid rezsimet: csak a pénz és az erő nyelvén értenek. A Bizottság számára még Angela Merkel által kiharcolt jogkörök, úgy tűnik, beértek. A Bizottság és egyes tagállamok határozott fellépéséhez feltehetően nagyban hozzájárult az Orbán-kormány orosz-ukrán háborúban elfoglalt oroszpárti álláspontja is, amely rámutatott, hogy nemcsak a magyar jogállamról, hanem európai biztonsági érdekekről van szó (lásd a svéd és finn NATO-csatlakozás, valamint az ukrajnai hitelfelvétel akadályozását). A Bizottság talán abban is bízik, hogy az oroszpárti magyar álláspont megroppantotta a Budapest-Varsó tengelyt, és így külön kezelhető a két ország. Az Orbán-kormány talán abban reménykedhet, hogy egyes kormányok nem érdekeltek az uniós szint túlzott megerősödésében. Mégis, minden jel arra utal, hogy a kormány is a Bizottság javaslatának elfogadására számít a Tanácsban.
5. Bár az Orbán-kormány most is Brüsszelt és az ellenzéki EP-képviselőket hibáztatja, az uniós pénzek befagyasztásának valós oka egyértelmű és deklarált: az Orbán-kormány 2010 óta szisztematikusan leépítette a jogállamot, hosszú évek óta nem vette figyelembe a Bizottság ezzel kapcsolatos kritikáit és ajánlásait, és végül most sem teljesítette az ezzel kapcsolatos feltételeket. Az Európai Parlamentnek nincs is szerepe a jelenleg zajló eljárásokban, így a kormány ezen érvelése nem több a szokásos politikai bűnbak- és ellenségképzésnél.