Táguló olló a két nagy párt között

Májusban tágabbra nyílt az MSZP és a Fidesz támogatottsága közötti olló a közvélemény-kutatási adatok többsége szerint. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány munkájának megítélése ezzel együtt - talán a száz lépés programjának köszönhetően - kismértékben javult. Orbán Viktor népszerűsége tovább emelkedett -dacára annak, hogy a társadalom egyre inkább hitelt ad az ellene szőlőügyben elhangzó vádaknak. Magyar Bálintot az emberek többsége nem tartja felelősnek az érettségi-botrányért, így népszerűsége sem csökkent az ügy következtében.Májusban tágabbra nyílt az MSZP és a Fidesz támogatottsága közötti olló a közvélemény-kutatási adatok többsége szerint. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány munkájának megítélése ezzel együtt - talán a száz lépés programjának köszönhetően - kismértékben javult. Orbán Viktor népszerűsége tovább emelkedett -dacára annak, hogy a társadalom egyre inkább hitelt ad az ellene szőlőügyben elhangzó vádaknak. Magyar Bálintot az emberek többsége nem tartja felelősnek az érettségi-botrányért, így népszerűsége sem csökkent az ügy következtében.

Pártpreferenciák

Májusban sem rajzolódik ki egységes kép a közvélemény-kutatások alapján a pártok támogatottságáról. Az MSZP és a Fidesz támogatottsága a teljes választókorú lakosság körében az utóbbi hónapban gyakorlatilag nem változott; a biztos pártválasztók között viszont az MSZP támogatottsága csökkenni, a Fideszé pedig növekedni látszik (a változások mértékét az eltérő eredmények miatt nem lehet megállapítani). A két nagy párt különbsége a az összes megkérdezett körében 4-8, míg a választások szempontjából nagyobb jelentőségű biztos pártválasztói táborban 9-18 százalék. Úgy tűnik tehát: májusban tovább nyílt a két párt támogatottsága közötti olló - a négy közvélemény-kutató intézet közül három adatai legalábbis erre utalnak.
Fontos adat lehet a választások kimenetele szempontjából az is, hogy az MSZP csökkenő támogatottsága már - önreflektív módon - a közvéleményben is látható: csökkent azoknak az aránya, akik a leendő választáson az MSZP-t tartja esélyesnek. A Tárki kutatása szerint a kérdésre válaszolók 67 százaléka a Fidesz győzelmére tippel, és a Gyurcsány-kormány magalakulása óta a legalacsonyabb, 30 százalék azok aránya, akik szocialisták győzelmét valószínűsítik. Ezzel egybecseng a Gallup adata, miszerint a válaszadók fele látja úgy, hogy a miniszterelnök-váltás nem növelte a kormánypárt győzelmi esélyeit, és mindössze egy-harmaduk vélekedett ellenkezőképpen. Ennek jelentőségét az adja, hogy a győzelmi esélyek különbségének észlelése tovább erősítheti a két párt támogatottságának különbségét - sok választó számára fontos hajtóerő ugyanis, hogy a győzelemre esélyes oldalhoz, a többségi véleményhez csatlakozzon.

A közvélemény-kutatások megoszlanak az SZDSZ esélyeit illetően: két kutatóintézet szerint átlépné a parlamenti küszöböt, kettő szerint alatta maradna egy most vasárnap tartott szavazáson. Az MDF-nek ezzel szemben a parlamentbe jutásra egyáltalán nem lenne esélye: a kutatásokból kiolvasható 1-2%-os eredmény még a parlamenti küszöb felének eléréséhez sem lenne elegendő. A többi párt támogatottsága a kutatások szerint nem számottevő.

Részvételi adatok

A közvélemény-kutatások módszertana következtében nehezen különíthetőek el a kutatások során a szavazástól távolmaradók és a válaszmegtagadók csoportja. Azok aránya, akik egy választáson nem vennének részt, húsz százalék körül van, a válaszmegtagadók szintén a megkérdezettek körülbelül egyötödét teszik ki. A két csoport együttes aránya - őket tarthatjuk a politikától távolmaradóknak - 35-40 százalék körül alakul, míg a választásokon biztosan részt vevő pártválasztók aránya jelenleg megközelítőleg 50 százalék. Ez az arány nem módosult jelentősen a tavalyi hónaphoz képest.

<>