Közvélemény-kutató politikusok
A közvélemény-kutatásokról egyre inkább gondolhatjuk, hogy legalább annyira alakítják, mint amennyire mérik a szavazók pártpreferenciáit. Az azonban bizonyos, hogy egy-egy közvélemény-kutatás nem csupán az elemzők, hanem a politikusok fantáziáját is megmozgatja. Utóbbiak reakciója azonban mindig attól függ: kedvezőek vagy kedvezőtlenek-e számukra az adatok. Ezen a héten a nemzeti garanciatörvénnyel kapcsolatos felméréshez fűzött politikusi kommentárokat elemezzük.
A közvélemény-kutatások a politikusokat mérik - a politikusok pedig használják a közvélemény-kutatásokat. Egy-egy frissen napvilágra került adatsorra azonban mindig az a politikus vagy párt helyez nagyobb hangsúlyt, amelyiknek javaslatait, kommunikációját éppen alátámasztja. Az ellenérdekelt fél viszont kisebbíteni igyekszik a felmérés jelentőségét vagy hitelességét. Immár mindenki által szabadon idézhető szállóigévé vált a mondás: „nem közvélemény-kutatást, hanem választást akarunk nyerni”. Ennek következtében viszont feltűnővé válik, hogy az egyik hónapban a felmérések jelentőségét még leértékelő politikus a következő hónapban saját politikájának igazolását látja viszont az adatokban.
A szokásos, havi rendszerességgel megjelenő pártpreferencia-felmérések mellett ugyanakkor terjedőben vannak azok a felmérések is, amelyek egy éppen aktuális ügy fogadtatására kérdeznek rá a választók körében. A Fidesz által kezdeményezett nemzeti garanciatörvénnyel kapcsolatban nyilvánosságra került kutatások is a már megszokott logika alapján kerültek be a pártok kommunikációjába.
Deutsch Tamás: Kormány vs. közvélemény
A Fidesz a nemzeti garanciatörvény javaslatával nem csupán átvette a kezdeményezést az MSZP-től, de még össze is zavarta a nagyobbik kormánypárt kommunikációját, amely először mintha támogatta volna a javaslatot, majd később élesen elutasította. A vita közben megjelent Gallup-kutatás eredményeit a Fidesz beépítette kommunikációjába, hiszen az eredmények azt igazolják, hogy a megkérdezettek egyetértenek a családi adókedvezménnyel, a 13. havi nyugdíjjal és a panel-felújítási programmal, illetve ezek kétharmados törvénnyel történő megerősítésével. Ebben az esetben a Fidesz készpénznek vette a felmérés eredményét, hiszen Deutsch Tamás egyenesen szembeállította a közvéleményt és a javaslatokat elutasító kormányoldalt.
A Fidesz üzenete két erős állítást kapcsol össze: 1. a kormány nem hajlandó garantálni az Orbán Viktor által vívmányoknak nevezett intézkedéseket; 2. a kormány ezzel nem csupán a Fidesz konszenzuskereső politikáját utasítja el (hiszen a panelfelújítási program és a 13. havi nyugdíj már ennek a ciklusnak az eredménye), de az emberek véleményét is semmibe veszi. Deutsch Tamás arra is külön felhívta figyelmet, hogy az adatok szerint a kormányoldal még saját szavazóival is szembefordult, ami az ellenzéki párt kommunikációjában már 2002. óta visszatérő elem: a Fidesz nem csak közvetlen üzenetekkel fordul az MSZP szavazói felé (mint például a Nemzeti Petíció baloldali tartalmú javaslataival), de közvetetten azt is igyekszik megjeleníteni, hogy a szocialisták valójában nem képviselik saját táborukat.
Kovács Tibor a Fidesz kérdezőbiztosairól
Ma.hu, 2005. november 17.
Az MSZP a második kommunikációs hibát is elkövette a garanciatörvénnyel kapcsolatban. Az első az volt, hogy versenybe szállt a Fidesz javaslatával (a biztonságos jövő nemzeti minimum programjának meghirdetése), és ezzel fel is erősítette azt, a második hiba pedig az volt, ahogyan a párt a Gallup-felmérésre reagált. Az MSZP ugyanis nem a kutatásban megfogalmazott kérdéseket bírálta, hanem magát a kutatót igyekezett hitelteleníteni – amivel lehetőséget adott arra is, hogy a Fidesz újra felidézze a kutatást, és megismételje érveit a kormányoldallal szemben.
Kovács Tibor nyilatkozata ráadásul éppen azt nem vette figyelembe, hogy kommunikációs szempontból a Fidesz javaslatai (valamint a közvélemény-kutatás) éppen azért lehetnek hatékonyak, mert a szavazatvesztés veszélye nélkül nehéz nemet mondani rájuk. Azzal azonban, hogy az MSZP-s politikus mellékvágányra terelte az ügyet, a Fidesz érveit nemhogy nem cáfolta, de fel is erősítette azokat – a kutatási eredményekkel együtt. Az MSZP a garanciatörvénnyel kapcsolatban megint nem üzent semmit a szavazóknak, miközben a héten már a nemzeti minimum programja is kikopni látszik a nagyobbik kormánypárt kommunikációjából.
