Mire jó a csökkenő hiány?

2008-01-14

Bár bizonyosan továbbra is lesznek, akik a kamatcsökkentés mellett érvelnek majd, nagy valószínűséggel több hónapig 7,5 százalékon marad a jegybanki alapkamat. A vártnál jobb hiányadat és a szigor fenntartását ígérő pénzügyminiszter a hosszú távú hiánycél megvalósulását valószínűsítik, a beragadt foglalkoztatottsági mutató, a bevételi oldalra koncentráló kiigazítások azonban továbbra is kérdésessé teszik, mi pörgeti majd fel a gazdaságot.

Monetáris politika 

Simor András jegybankelnök erőteljesebb kiadáscsökkentést tartott volna optimálisnak, de a 2009-es inflációs célt továbbra is tarthatónak véli. A kamattartást újra megvédő nyilatkozata és az elemzői vélemények egyaránt óvatos monetáris politikát vetítenek előre.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - A tavalyi és az idei év a 3 százalékos inflációs cél szempontjából elszállt, így a monetáris politikának jelenleg a 2009-re tervezett inflációs szint elérése a fő célja. A kiigazítási program még erőteljesebb kiadáscsökkentéssel lett volna optimális. Bár a múlt év elején 2007-re alacsonyabb kamatszintre számítottunk, a gazdaságot ért kockázati sokkok miatt indokolt volt kétszer is a kamattartás mellett szavazni a monetáris tanácsban.
Goldman Sachs - Az irányadó kamatláb Magyarországon a második legmagasabb az Európai Unióban, és az is maradhat az év közepéig. A Goldman Sachs elemzése szerint az MNB várakozásainál magasabb infláció arra kényszerítheti a monetáris tanácsot, hogy egészen júniusig ne változtasson az irányadó kamaton.
Danske Bank - Magyarországon egyelőre nem várható kamatcsökkentés. A Magyar Nemzeti Bank komoly dilemmával szembesül: a belföldi kereslet drasztikus csökkenése a monetáris kondíciók lazítását, míg a felfelé mutató számos inflációs kockázat az irányadó ráta szinten tartását (esetleg emelését) indokolná. Az MNB-t továbbra is óvatosság jellemezheti.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Költségvetés
 Gazdasági növekedés
Adóreform
Kormányzati negyed
Európai uniós források


Több mint egy százalékponttal jobban alakult a 2007-es államháztartási hiány a tervezettnél, így a kormány biztosra veszi, hogy sikerül teljesíteni a 2009-re megcélzott 3,2 százalékos deficitet. A miniszterelnök szerint a következő két évben a GDP 4,5 százalékával csökken az adóterhelés, bár az adóreformmal kapcsolatban bizonyosan csak a tervezett január 31-i határidő lejárta után lesz csak előrelépés. További sikerként könyvelhette el a kormány, hogy az Európai Bizottság regionális politikai felelőse bejelentette, hogy Magyarország az első helyen áll az Európai Unió tizenkét új tagországa között az uniós pénzek felhasználásában a 2004-2006-os források mutatói alapján. A vizsgált hét vezető híre mégis a kormányzati negyed „megállítása” volt, amelyet – a beragadt foglalkoztatottsági mutató mellett – az ellenzék sikeresen állított támadásainak középpontjába. 

 Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat
Veres János pénzügyminiszter / államháztartási hiány - A vártnál jobban alakult a tavalyi államháztartási hiány: a GDP 5,7 százaléka körül volt a tervezett 6,8 százalékkal szemben.
- Eredményes évet zárt a magyar államháztartás 2007-ben. A fekete- és szürkegazdaság elleni küzdelem eredményeként jövedéki adóból 25 milliárd, áfából 5 milliárd, személyi jövedelemadóból és egyéb járulékokból 50 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába. A gazdaság fehéredéséből származó 80 milliárdos többlettel együtt 362 milliárddal haladta meg a bevételi oldal a tervezettet, míg a kiadási oldalon 73 milliárdos pluszkiadás jelentkezett.
- A fegyelmezett költségvetési gazdálkodás eredményeként a magyar államháztartásban csak indokolt helyeken került sor többletkiadásra, a jelentkező többletbevételeket elsősorban az államháztartási egyensúly javítására, a hiány csökkentésére fordította a kormány 2007-ben. 2008-ban is fegyelmezett államháztartási gazdálkodás várható, és 2009-ben továbbra is 3 százalék közeli egyensúlyi adat elérése a cél. 
Veres János pénzügyminiszter / kormányzati negyed - A kormányzati negyed megépítésének elmaradása eredményszemléletben nem érinti a költségvetést. Az elmaradó bevételek a kormányzati negyed felépítésének kiadásait fedezték volna. Az eddig elvégzett munka az állami tulajdonban lévő területeket felértékelte.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök / költségvetési egyensúly - A konvergenciaprogram alapján az államháztartási deficit 2009-ben a GDP 3,2 százalékára csökken. A négy-öt éves kiigazítási periódus végére az adóterhelés nem lehet magasabb, mint az időszak elején, ezért a kormány tervei szerint a következő két évben az adóterhelés a GDP 4,5 százalékával csökken.
Balsai István, a Fidesz parlamenti képviselője / kormányzati negyed - Össze-vissza hazudik a kormány a meghiúsult kormányzati negyedről, ezért az ellenzéki párt továbbra is a szerződések nyilvánosságát követeli.
- A minisztériumi épületek eladásából tervezett, azonban most kieső 30 milliárdos bevétel a pénzügyminiszter szerint nem jelent problémát, akkor Veres János miért nyilatkozta korábban, hogy sikeres népszavazás esetén a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj megszűnése miatt kieső 20-25 milliárd forint szörnyű csapás lenne a költségvetésnek. Mikor hazudott a pénzügyminiszter: az egyik vagy a másik esetben, vagy mindkettőben?
Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikai felelőse / európai uniós források - Magyarország az első helyen áll az Európai Unió tizenkét új tagországa között az uniós pénzek felhasználásában a 2004-2006-os források mutatói alapján.
Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter / európai uniós források - Az első nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó pénzeknek eddig 87 százalékát fizették ki a pályázóknak, a végleges felhasználás pedig megközelítheti a 100 százalékot. Tavaly összesen több mint 330 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki Magyarországon, és arra számítunk, hogy az idei összeg ennél is magasabb lesz. A nagy környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat finanszírozó kohéziós alapok 2010-ben kimerülő keretéből tavaly a magyarországi kifizetések elérték a 47 százalékot, és szintén megközelíthető a 100 százalék.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője / gazdasági helyzet - Románia és Szlovákia gazdasági fejlődése 6–7-szerese Magyarországénak. 2002-ben 330 ezer alatt volt a munkanélküliek száma, míg most 420 ezer, melyből 70 ezer 25 év alatti állampolgár. Az infláció ismét meredeken emelkedik, az államháztartási hiány szintén. Mindeközben Gyurcsány Ferenc vagyona 900 millió forinttal gyarapodott.
- A polgári Magyarország mindenki köztársasága lesz. A polgári kormányzás alapkövetelménye lesz a teljes foglalkoztatottság, ami a gyakorlatban 3 százalék alatti munkanélküliséget jelent.

 


Elemzői kommentárok és gazdasági mutatók


Elemzői kommentárok 

A Commerzbank elemzői arra a kétes dicsőségű lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy a gyenge 2007-es bázis miatt Magyarország lehet az egyetlen ország a régióban, amelynek gazdasága nagyobb ütemben nőhet 2008-ban, mint az előző évben. Az 58,7 százalékos foglalkoztatottsági szint 2010-es elérése a GKI szerint sem valószínű, márpedig egyetértés mutatkozik abban, hogy a foglalkoztatottság jelentős növelése nélkül aligha állítható tartósan növekedési pályára a magyar gazdaság. 

Elemző Legfontosabb állítások
Commerzbank - A tavalyi kiábrándító gazdasági növekedés után idén 2,4 százalékos GDP-bővülés várható. Ezzel Magyarország lehet az egyetlen ország a régióban, melynek gazdasága nagyobb ütemben nő, mint 2007-ben, az infláció pedig Szlovákiában csökkenhet még. A kitűzött célt, a 3 százalékos inflációt 2009-2010-re érheti el Magyarország, idén 5 százalékos drágulás várható.
- Idén csak kismértékű, 50 bázispontos kamatcsökkentésre számíthatunk az MNB-től, és legkorábban 3 hónap múlva lehet alacsonyabb az alapkamat. A forint az euróval szemben hosszútávon vélhetően ismét el fogja érni a 260-as szintet, ezért a bank semlegesről negatívra változtatta a kilátásokat. 2009 végére azonban már ismét 255 forintos euróárfolyamot valószínűsít a Commerzbank.
- A legnagyobb kockázat továbbra is az, hogy gyenge a miniszterelnök pozíciója, emiatt még mindig a magas kockázatú piacok közé sorolja a német pénzintézet Magyarországot.
QUAESTOR - A konvergenciaprogramban meghatározott növekedési pálya elnyújtottan valósul meg. A világgazdasági növekedés ütemének lassulásával kapcsolatos kockázatok és várakozások szintén a potenciális növekedés szintjének fenntarthatóságát kérdőjelezik meg. A növekedési prognózist ennek alapján 0,2 százalékponttal csökkentettük 2007-re, az idei évre átlagosan 2,3%-os GDP-növekedéssel számolunk.
- Az infláció várt alakulásának megítélésekor, véleményünk szerint fontos figyelembe venni azokat a kockázatokat, amelyek a nyersanyagárak emelkedéséből, az élelmiszerárak folytatódó növekedéséből, illetve a bérkiáramlásból adódnak. Utóbbi két tényező kockázatának súlyosságát tovább növeli az, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint 2007-ben ezek a mutatók a tervezettnél lényegesen gyorsabban emelkedtek, s a bérek emelkedése nem magyarázható kizárólag a gazdaság kifehérítése érdekében tett intézkedésekkel. 2008-ban az említett tényezők hatására 5,2%-os éves inflációt várunk.
- Megítélésünk szerint a 2008-as költségvetés – hasonlóan a 2007-eshez – továbbra sem ad hosszú távú megoldást azokra a problémákra, amelyek a 2006-ban és 2007-ben bevezetett intézkedéseket szükségessé tették. Ezzel együtt nem kérdőjelezzük meg, hogy a költségvetés egyenlege a GDP-hez viszonyítva jelentősen javulhat. A költségvetési korrekció eddig elsősorban a tervezettnél is kedvezőbben alakuló bevételek (elsősorban magasabb adó- és járulékbevételek) hatására és csak kismértékben a kiadások lefaragásán alapult. Ez a folyamat azon felül, hogy visszafogja a foglalkoztatottak növekedését, a gazdasági növekedést is csökkenti.
- A jelenlegi piaci várakozások az általunk vártnál kedvezőbb gazdasági környezetet tükröznek, amely szerint az MNB negyedévenként 25 bázispontos csökkentéseket hajthat végre, míg mi az év első felében egyetlen kamatcsökkentést tartunk elképzelhetőnek a jelenlegi információk birtokában. A következő 2-3 hónapban az amerikai hitelpiaci válság, a magas olajárak, az inflációs és növekedési kockázatok, a tovább csökkenő dollár- árfolyam miatt hektikus piaci mozgásokra számítunk. A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése egyrészt visszafogja a korábban igen jelentős carry trade által generált többlet pénzmennyiség "bátorságát", ami jelenleg is megnyilvánul a fokozott állampapír-piaci forgalomban az Egyesült Államok tőkepiacain. Másrészt a befektetők szeméről felszálló "lila köd" mögül egyre inkább láthatóvá válnak a célpiacok (pl. Magyarország) makrogazdasági mutatói, ami óvatosságot, esetleg tőkekivonást generálhat. Nemcsak a hitelfelvétel, de a kölcsön-nyújtás feltételei is nehezednek, ami a tőzsdeindexek emelkedésében a közelmúltig jelentős szerepet játszó vállalatfelvásárlások számát is csökkentheti.
Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője - Nem valószínű, hogy 2010-re Magyarország eléri az 58,7 százalékos foglalkoztatási rátát. Az intézet elemzései szerint 2010-ig a foglalkoztatottak számának csak szerény növekedésére lehet számítani, a foglalkoztatási színvonal három év alatt összességében 1 százalékkal emelkedik. Az üzleti szféra egyes ágazataiban, így az építőiparban, a szolgáltatások terén a foglalkoztatás javulhat, de az államigazgatásban és az oktatásban - a reformokkal és a kiigazítással összefüggésben - mérséklődik. Az infrastruktúrát és a foglalkoztatási lehetőségeket kellene elvinni a hátrányos helyzetű területekre, vagy a népesség mobilitását kellene lehetővé tenni érdemi állami szerepvállalással. Ennek együttes alkalmazásához sokkal inkább a politikai-társadalmi elszántság hiányzik, mint az anyagi erőforrás.
Hárs Ágnes a Kopint-Tárki kutatója - A magyarországi foglalkoztatási szint alacsony, és minden erőfeszítés ellenére alig emelkedik. Közben a munkanélküliség lassuló ütemben nő, az aktivitási ráta növekedése pedig lényegében együtt mozog a munkanélküliség alakulásával. A gazdasági növekedés elmaradása akadályozza a foglalkoztatás növekedését, de a strukturális feszültségek is alapvetően befolyásolják az alacsony foglalkoztatási szintet. Európai összehasonlításban nem alacsony a foglalkoztatás Magyarországon a magasabban képzett népesség körében, az alacsonyan iskolázottak és a szakképzetlenek viszonylatában azonban minden ösztönzés ellenére nehéz a foglalkoztatottságot növelni.
Az MTI által kérdezett londoni elemzők decemberi éves inflációs jóslatai - Merrill Lynch: 7,2 százalék
- Goldman Sachs: 7,2
- JP Morgan: 7,3
- Barclays Capital: 7,3
- UBS: 7,3
- Citi: 7,3
- Crédit Suisse: 7,3
- Deutsche Bank: 7,4
- Dresdner Kleinwort: 7,5



Gazdasági mutatók

Decemberben minimálisan emelkedett a GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke: a felmérés szerint az üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztóiak pedig emelkedtek. A 2007. novemberi mezőgazdasági árak nagy mértékű növekedése inflációnövelő hatású, előzetes adatok szerint viszont javult a külkereskedelmi mérleg.

Mutató fajtája Adatok
Külkereskedelmi termékforgalom, előzetes adatok, KSH (2007. január-november) - 2007. január–novemberben a kivitel értéke 15 806 milliárd, a behozatalé 15 877 milliárd forint volt. Az export értéke 10, az importé 6%-kal nőtt 2006 azonos időszakához képest. Euróban számolva a kivitel értéke 17, a behozatalé 12%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg hiánya 71 milliárd forint (286 millió euró) volt, 530 milliárd forinttal (1965 millió euróval) kevesebb az egy évvel korábbinál.
- 2007. novemberben – első becslés szerint – a kivitel értéke 1633 milliárd forintot, a behozatalé 1614 milliárd forintot ért el; ez az export esetében 5, az importban pedig 2%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Euróban számítva a kivitel értéke 8, a behozatalé 5%-kal haladja meg a tizenkét hónappal korábbi értéket. A külkereskedelmi mérleg novemberben 20 milliárd forint (70 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 47 milliárd forintos (160 millió eurós) javulását jelenti az előző év azonos hónapjához képest.
Mezőgazdasági árak, KSH (2007. november) - Az agrártermékek termelőiár-szintje 2007. novemberben 35,3%-kal haladta meg a 2006. novemberit. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala (az októberben mért 63,1%-hoz képest enyhe mérséklődést mutatva) 60,2%-kal, az élő állatok és állati termékeké 9,4%-kal növekedett. Az agrártermékek 2007. első tizenegy havi, az előző év azonos időszakához viszonyított 21%-os termelőiárszint-növekedése a növényi termékek árszínvonalának 39,3%-os, illetve az élő állatok és állati termékek árainak 2,6%-os emelkedéséből adódott.
Ipari termelés változása, előzetes adatok, KSH (2007. november) - Előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2007 novemberében 5,5%-kal nőtt, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan index-szel. A termelés volumene az év első tizenegy hónapjában 8,2%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index novemberben 0,1%-kal emelkedett.
A GKI konjunktúraindexe (2007. december) - Decemberben minimálisan emelkedett a GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A GKI konjunktúra index a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
- A novemberi jelentős javulás után decemberben kissé romlottak az ipari várakozások. Az elmúlt időszak termelési helyzetének megítélése és a következő időszaki termelésre vonatkozó várakozások viszonylag kevésbé, a rendelésállományokról és a saját termelésű készletekről alkotott vélemény viszont érzékelhetőbben rosszabb lett az előző hónaphoz képest. Eközben az export-rendelések megítélése kissé javult. A tervezett áremelés mértéke alig változott.
- Az építőiparban a decemberi felmérés eredményei minden megfigyelt tényező (az elmúlt három hónap termelési színvonala, a rendelésállomány és a foglalkoztatási várakozás) esetében javulást jeleznek az előző havihoz képest, így az építőipari bizalmi index is elmozdult a novemberi mélypontról. Az áremelési tervek kissé erősödtek, de a kapott válaszok alapján a korábbi évekénél kisebb év eleji áremelések várhatóak.
- 2007 decemberében a kereskedelmi bizalmi index értéke novemberhez képest enyhén javult, de továbbra is igen alacsony. Az index mindhárom összetevője javulást jelez: az előző hónaphoz képest a készletek megítélése, a rendelések várható alakulása és az eladási pozíció megítélése is kedvezőbb lett. A kereskedelmi cégek körében a következő három hónapra várt átlagos áremelkedés mértéke az előző megkérdezéshez képest határozottan növekedett.
- A szolgáltató szféra konjunkturális várakozásait kifejező bizalmi index szezonálisan kiigazított értéke decemberben a gazdálkodói kilátások enyhe javulását jelzi, az indexet alkotó mutatók változatos alakulása mellett. Amíg a várható forgalom megítélése jelentős javulást mutat az elmúlt hónaphoz képest, addig az üzletmenet megítélése enyhe visszaesést jelez. A közeljövőben várható foglalkoztatott létszámra vonatkozó szolgáltatói várakozások nem változtak novemberhez képest.
- A magyar gazdaság várható helyzetére vonatkozó várakozás az üzleti szférában érdemben nem változott – a szolgáltató cégek körében kissé kedvezőbb lett – a fogyasztók körében azonban november után decemberben is jelentősen javult, miközben továbbra is nagyon pesszimista.
- A GKI fogyasztói bizalmi index a 2007-ben a januári 12 éves mélypontjáról az év közepéig mérsékelten javult, majd novemberre ismét év eleji szintjére romlott. Decemberben azonban ismét 2007. évi, augusztusban mért csúcspontját érte el. Különösen a lakosság saját várható pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai javultak. Megtakarítási képességüket és a munkanélküliséget ugyancsak optimistábban látták a válaszolók. Az áremelkedésekre vonatkozó várakozások a 2006. novemberi mélypontot követően hónapról-hónapra kis mértékben javultak, majd a nyár végén ismét kedvezőtlenebb irányba fordultak; decemberben azonban ismét kissé enyhültek.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384