Népszavazási kampánykezdet és kormányzati átrendeződés

2008-01-24

Gál J. Zoltán kabinetfőnök távozásának, valamint Szetey Gábor személyügyi kormánybiztos és Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter lehetséges távozásának híre jellemzően Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki pozíciójának meggyengüléseként jelent meg a nyilvánosságban. Bár ez nem feltétlenül van így, a személyi változások híre ismételten a kormányzat stabilitásának, belső működésének kérdését állította az érdeklődés középpontjába, elterelve a figyelmet a kormányoldal népszavazási kampányának kezdetéről.

Személyi változások és a népszavazási kampány 
A hét politikai eseményeit egyrészt a miniszterelnök bizalmasaiként számon tartott politikusok távozásának híre, valamint a Fidesz által kezdeményezett népszavazás időpontjának - a várthoz képest egy hónappal korábbra - március 9-ére történt kiírása határozta meg. E két, eredendően össze nem függő esemény abból a szempontból összekapcsolódott, hogy a kormány számára szerencsétlenül időzítették személycserék bejelentését. A "józan ész" nevében indított reformmagyarázó MSZP-kampány ugyanis éppen csak elkezdődött, amikor a miniszterelnök közvetlen környezetében dolgozó, a kormány politikáját alapvetően befolyásoló politikusok távozásának híre betöltötte a nyilvánosságot. Mindez pedig óhatatlanul azt üzeni a választóknak, hogy valami nincs rendben a miniszterelnök szűkebb stábjában, illetve Gyurcsány Ferenc és az MSZP viszonyában.

Lehetséges okok és következmények

A lehetséges okokat tekintve számtalan elképzelés látott napvilágot. A magyarázatok egyik csoportja személyes döntéssel - Gál J. Zoltán esetében családi okokkal, Szetey Gábor és Draskovics Tibor esetében a magánszférából érkező visszautasíthatatlan ajánlattal - indokolja a személyi változásokat. Más értelmezések inkább a politikai okokat hangsúlyozzák: az érintettek és a kormányfő között kialakult konfliktusokat, valamint Gyurcsány Ferenc és az MSZP viszonyát. Ezek szerint a most távozó személyek mind a miniszterelnök MSZP-n belül népszerűtlen bizalmasai, azaz menesztésük a párton belüli támogatottságában meggyengült Gyurcsány Ferenc engedménye az MSZP számára, saját pozíciójának védelmében.

Politikai történésről lévén szó, a nyilvánosság természetszerűleg nem fogadta el a kabinetfőnök távozásával kapcsolatos hivatalos érveket (Gál J. Zoltán több időt kíván a családjával tölteni), valamint az esetlegesen távozó politikusok esetében a hivatalos kommentár hiányát. A sajtó szinte kész tényként kezeli, hogy tavasszal újabb kormányátalakítás várható, és már meg is kezdődött a találgatás a lehetséges minisztercserékről. A lehetséges okoknál tehát egy pillanat alatt fontosabbak lettek a lehetséges következmények. Ezek között pedig elsődleges az, hogy hogyan alakul át a jövőben a kormányfő és az MSZP közötti viszony.

Ennek vonatkozásában Gál J. Zoltán távozása után érdemes lesz figyelni a képviselő parlamenti tevékenységét, felszólalásait abból a szempontból, hogy valóban a kormányfő politikai stábjának széthullását jelenti-e távozása eddigi posztjáról. Az elmúlt időszakban a kormány és az MSZP-frakció közötti viták azt mutatják, hogy - ahogyan a szavazókat nem - a képviselőcsoportot sem sikerült a kormányzati törekvések mellé állítani. (Sőt, egyes találgatások szerint éppen a távozó kabinetfőnök volt az egyik akadálya a kormány és a parlamenti képviselőcsoport közötti információáramlásnak.)

Miközben a nyilvánosságban szinte egyöntetűvé vált a vélekedés, hogy Gál J. Zoltán távozása Gyurcsány Ferenc szövetségesi körének tovább szűkülését jelenti, elképzelhető egy olyan munkamegosztás is, amelyben a volt kabinetfőnök a frakción belülről erősíti majd - hiszen eddigi munkája miatt jól ismeri - a kormányzati törekvéseket, miközben a kormányfő és a frakció közötti kommunikációban Gyurcsány Ferenc gesztust tett a szocialista képviselők felé (amennyiben igazak a hírek Gál J. elutasítottságáról a frakcióban).
A kormány politikájának frakción belüli támogatottsága az elmúlt időszakban közel sem volt egyértelmű. Ugyan "természetes", hogy a nyilvánosságban a kibeszélések kapnak nagyobb figyelmet, a kormánynak szüksége lesz a jövőben arra, hogy a képviselők részéről hangsúlyosabbá váljon a kormány - és elsősorban a szakpolitikai intézkedések - támogatása, az azok melletti kiállás. Ebből a szempontból az, hogy Gál J. Zoltán nem pusztán "meghúzódik" a frakcióban, hanem ott aktív szerepet is vállal, már része lehet a Gyurcsány Ferenc által beígért új kormányzati stílusnak.

Folyamatos kormányzati bizonytalanság 

Ugyanakkor még ez, a kormányfő szempontjából legszerencsésebb forgatókönyv sem jelent megnyugtató politikai környezetet saját maga, illetve kormánya számára. A személyi változások ugyanis nem önmagukban, hanem egy olyan állandó bizonytalanságot eredményező folyamat részeiként jelennek meg a nyilvánosságban, amelynek nem látszik sem a kezdete, sem a vége.

A második Gyurcsány-kormányt megalakulása óta permanens személyi változások jellemzik, főként a kormányzati kommunikációért felelős testületeket érintően. A 2006-os választási győzelemben fontos szerepet játszó kommunikációs szakemberek már néhány hónappal a kormány megalakítása után távoztak, az új kommunikációs stáb tagjai többször is cserélődtek, kormányszóvivő pedig több hónapig nem volt. Ez a folyamat most a 2002 óta egyetlen stabil pontnak tűnő Gál J. Zoltán távozásával, valamint további személyi változások beharangozásával folytatódott. Nem meglepő, hogy ilyen változékonyság mellett a kormányzati kommunikáció másfél év alatt képtelen volt megértetni a választókkal az MSZP-SZDSZ koalíció politikáját. Meglepő lenne viszont, ha a március 9-én megtartandó népszavazásig sikerülne.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384