Megegyezés előtt
Csendes egyetértés és kiszámítható döntések jellemezték a vizsgált hét gazdaságpolitikai eseményeit: a pénzügyminiszter és a jegybankelnök nem módosított középtávú inflációs célján, a várakozásoknak megfelelően az alapkamat sem változott. Holnap azonban bizonyosan kezdetét veszi az őszi szezon: Gyurcsány Ferenc programhirdetése és az arra várható reakciók kijelölik az előttünk álló időszak politikai irányát.
Monetáris politika
A lényeg változatlan: továbbra is 3 százalékos a középtávú inflációs cél a pénzügyminiszter és a jegybankelnök megállapodása szerint. Az 1 százalékpontos toleranciasávon is nehéz lehet azonban belül maradni, ha megvalósul a levegőben lógó áfaemelés. Az irányadó ráta a várakozásoknak megfelelően 8,5 százalékon maradt, az esetleges csökkentés az idő előrehaladtával az egyre távolabbi jövőbe vész.
Az MNB friss inflációs jelentéséből kiderül, hogy a stáb a konjunktúra igen lassú élénkülésére számít csak, a gazdasági növekedés ütemét pedig 2010-ben várják a gazdaság kapacitásának bővülési üteme fölé.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Simor András, az MNB elnöke | - A monetáris tanács a tartáson kívül a csökkentés lehetőségét tárgyalta, ám végül meggyőző többség támogatta a kamat szinten maradását. - Olyan fegyelmezett bérpolitikát szorgalmaz a jegybank a köz- és magánszektorban egyaránt, ami a nominális béreket nem emeli jobban az inflációs cél és a termelékenységnövekedés összegénél. Cserében az MNB egy olyan dezinflációs pályát ajánl fel, amely nem erőlteti a tervezett, 2010 környéki árstabilitás gyorsított ütemű helyreállítását, hanem egy kiszámítható és átlátható folyamat során éri ezt el. - Miközben az inflációs prognózisok alig módosultak, addig a növekedési előrejelzéseket jelentősen mérsékelték a jegybank szakértői. A vártnál némileg kedvezőbb második negyedéves GDP-növekedés egyedi tényezőknek tudható be, ezért nincs okunk rá, hogy optimisták legyünk az élénkülést illetően. |
| Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő elemzője | - Ha a kormány áfaemelésre szánná el magát, az utólag hiábavalóvá tenné az inflációcsökkentés terén eddig vállalt áldozatokat, ideértve a forinterősödés reálgazdasági hatását is. |
| Orbán Gábor, az Aegon elemzője | - Egy 3-4 százalékpontos áfaemelés még akkor is közel egy százalékpontos megugrást hozna az inflációban, ha ezt bizonyos tételek esetében az adóterhelés csökkentése kísérné. Ahogy a tapasztalatok mutatják, az áfacsökkentés hatása csak részlegesen jelenik meg a fogyasztói árakban, ellentétben az azonnal érvényesített áfaemeléssel. |
| Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője | - Először fordult elő az elmúlt időszakban, hogy nem kellett módosítani az inflációs prognózis dátumát. Semlegesebb lett a monetáris tanács hangneme is. A kamatvágásra még jó ideig várnia kell a piaci szereplőknek, novemberben lehet megkezdeni a folyamatot, ám indokolt az óvatosság. - Az áfaemelés rövid távon biztos, hogy rontaná az inflációs célkitűzéseket. A jegybank 2,2 százalékos GDP-növekedést vetít előre, ám ez egy kicsit optimista várakozás, inkább 2 százalékon állhat meg a bővülés. A következő esztendőben is inkább a kockázati tényezők dominálhatnak; 2009-ben 3,2 százalékos növekedést várnak, de jó, ha a 2,6 százalékot eléri a gazdasági bővülés. A kockázati tényezőt a külső – európai – dekonjuktúra jelenti. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Adó- és kiadáscsökkentés |
| Apollo-beruházás |
| Gazdasági helyzet |
| Költségvetés |
Vihar előtti csend jellemezte a vizsgált hét gazdaságpolitikai légkörét. Gyurcsány Ferenc szerdán nyilvánosságra kerülő stratégiai elképzeléseinek liberális fogadtatása árul majd el legtöbbet az előttünk álló időszak politikai irányáról; kérdés, sikerül-e megtalálni az SZDSZ által követelt adó- és tehercsökkentési igény, illetve az MSZP konfliktuskerülő politikájának határmezsgyéjét. A társaságok 4 százalékos különadóját valószínűleg megszüntetné a kormány, az áfa sorsáról és mindenekelőtt a tehercsökkentés mértékéről azonban ellentmondóak a hírek. A program nyilvánosságra kerülése bizonyosan beindítja az őszi politikai szezont, és kimozdítja a politikai vitákat az Apollo-beruházással kapcsolatos egymásra mutogatásból, bár ez utóbbi téma várhatóan jelen marad a parlamenti szezonkezdetkor is.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök, MSZP / Megegyezés című program | - A program folytatja, ami 2007 ősze óta a kormány politizálásának középpontjában szerepel. Az adócsökkentést, az adóegyszerűsítést, az adóalapok szélesítését, és az adóbeszedés szigorítását egyszerre kell megvalósítani. Nem elég csak adóról beszélni, mellé kell tenni a szociális rendszer átalakítását, az oktatás megújítását is. |
| Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője / adó- és kiadáscsökkentés | - Csak akkor lehet komolyan venni a kormány most induló gazdasági programját, ha abban a következő három évre legalább ezermilliárd forintos adó- és ugyanekkora mértékű állami kiadáscsökkentés szerepel. Ha Gyurcsány Ferenc beszédében nem szerepel jelentős adó- és kiadáscsökkentés, akkor tudni fogjuk, hogy minden maradt a régiben, és a miniszterelnök csak a túlélésre játszik. - Ha a kormány a volt pénzügyminiszterek, szakértők, és az SZDSZ javaslatai ellenére sem akar gazdasági fordulatot és megbukik, akkor ezért nem a liberálisokat kell hibáztatni. |
| Iván László, a Fidesz országgyűlési képviselője / gazdasági helyzet | - A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy sürgősen kezdjen reális, igazságos gazdaságpolitikát. - Ki kell dolgozni egy elszegényedést megállító programot, és új gazdaságpolitikára, új szociálpolitikára van szükség. A kormány nem háríthatja át a felelősségét, nem leplezheti el a problémákat. - Veres János pénzügyminiszter egy fideszes képviselő beadványára adott válaszában azt írta, nincs szociális válság Magyarországon. A tények nem ezt mutatják, hiszen egyre fokozódik az elszegényedés, csak a nyugdíjasok közül például 750-800 ezren élnek a létminimum alatt. - A kormány makroszámokkal manipuláló kijelentéseivel szemben nő a szegények és a gazdagok közötti különbség. Emellett növekszik a munkanélküliség, jelenleg 7,6-8 százalékon áll, nőnek az energiaárak, és egyre többen kényszerülnek hitelből finanszírozni mindennapi életüket. |
| Daróczi Dávid kormányszóvivő / gazdasági helyzet | - Az elmúlt hetekben napvilágot látott adatok egyértelműen cáfolják a Fidesz állításait. Magyarországon ismét gyorsult a gazdasági növekedés üteme, az infláció lassul, ismét növekednek a reálbérek és bővül a fogyasztás. - Ugyanakkor további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy még gyorsabb lehessen a gazdasági növekedés és növekedjen a legálisan foglalkoztatottak aránya. Az intézkedések iránya azonban biztosan nem olyan lesz, mint amilyet a Fidesz tervez. A kormány ugyanis nem lesz partner sem a nyugdíjak befagyasztásában, sem a szociális és családi támogatások drasztikus csökkentésében. |
| Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke / Apollo-beruházás | - A szocialisták titkolózása, illetve a helytelen tárgyalási technika miatt hiúsult meg az Apollo Tyres gyöngyösi beruházása, ráadásul több szakhatósági engedély is hiányzott. A befektetéshez nem áll rendelkezésre a megfelelő nagyságú terület és a szükséges ivóvízbázis sem a környéken. Az építkezést továbbá meghiúsítaná a városvezetés célját, miszerint a jövőben főként az idegenforgalom fejlesztésére kívánnak koncentrálni. |
| Nyakó István, az MSZP szóvivője / Apollo-beruházás | - A Fidesz alelnökének ellenérzése most főleg az indiai vállalat, és nem a szocialisták ellen irányul. Mindenkinek az az érdeke, hogy az országon belül valósuljon meg az Apollo beruházása. Emiatt pedig érdemes lenne változtatni az engedélyeztetési rendszeren. - Elutasítjuk a Fidesz alelnökének felvetését, miszerint az indiai cég nem volt tisztában azzal, milyen engedélyeket kell beszereznie. Hogyha egy vállalat 200 millió eurós beruházást tervez, akkor biztosan utánanéz, hogy milyen dokumentumok szükségesek. |
Elemzői kommentárok és gazdasági mutatók
Lassulás várható a régióban, így még ha javul is a magyar növekedési adat, jövőre sem valószínű, hogy eléri a 3 százalékos szintet a JP Morgan szerint. Az intézet nincs egyedül azzal az aggodalmával sem, miszerint a választások közeledtével veszélybe kerülhet a konvergenciapálya. A ZEW és az Erste közös bizalmi indexe szerint ugyanakkor kifejezetten jók a magyar gazdaság kilátásai. Az első fél év kiskereskedelmi adatai viszont nem jeleznek fordulatot.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| JP Morgan | - A legtöbb országban – összhangban a világgazdasági tendenciákkal – lassulás várható, Szlovákia például 2007-hez képest megfelezheti a GDP-növekedési tempóját. Az 5,5 százalékosra várt dinamika továbbra is jóval magasabb a magyarnál, amely 2009-ben várhatóan még mindig nem éri el a 3 százalékos ütemet. - A választások közeledtével Magyarország nem biztos, hogy tartani tudja magát a konvergenciaprogramban felvázolt pályához. Az idei 3,5 százalékosra várt GDP-arányos költségvetési hiány jövőre 3,6 százalékra emelkedhet. Az emelkedés mértéke nem nagy, ám mégis komoly gondokat okozhatna egy ilyen forgatókönyv bekövetkezése (a hivatalos pálya szerint ugyanis jövőre már a maastrichti szintet kellene elérni). - A kamatkilátásokat illetően megállapítható, lassan mindenhol véget ér a szigorítási ciklus, és az első lazító lépés időpontja a kérdés. A JP Morgan szerint Magyarországon 2009 áprilisában csökkenhetnek először a kamatok, amik egyébként a közvélekedéssel ellentétben ma már egyáltalán nem számítanak extrémnek a feltörekvő régióban. A 10 vizsgált ország közül a magyarénál ötben is nagyobb az irányadó kamatszint, és ez így maradhat 2009 decemberéig is, amikorra – a többi országgal párhuzamosan csökkenve – 7,75 százalékra érkezhet a ráta. |
| ZEW és az Erste közös bizalmi indexe | - Nőtt a közép-kelet-európai régióba vetett befektetői bizalom augusztusban, mivel a befektetők a kamatok és az infláció csökkenésére, és a részvénypiacok emelkedésére számítanak. - A befektetők és elemzők következő hat hónapra vonatkozó várakozásai minimálisan javultak, a júliusi mínusz 31,4-ről augusztusban mínusz 31,3 pontra nőtt a ZEW és az Erste közös bizalmi indexe. Mindez azt jelenti, Kelet-Európa elkerülheti a nyugaton tapasztalt gazdasági lassulást. - Hosszabb távon valószínűleg leginkább a magyar és a cseh kamatok csökkenhetnek, míg a román, szlovák és horvát kamatok emelkedhetnek a legnagyobb eséllyel a befektetők szerint. A gazdasági kilátások a térségben Ausztriában voltak a legrosszabbak, bár itt is javult az index, 6,2 ponttal mínusz 28,6 pontra. A legjobbak a magyar kilátások voltak 10,3 ponttal, ami július óta változatlan. |
| Mutató fajtája | Adatok |
| Kiskereskedelem, KSH (2008. június) | - A kiskereskedelmi forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2008. júniusban 1,9%-kal, az első félévben 2,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelmi eladások volumene az előző hónap szintjéhez képest 0,3%-kal mérséklődött. |
