Burjánzanak az álhírek a koronavírus nyomában

2020-03-01

A nagy hatású negatív események nyomán általában megfigyelhető, hogy elburjánzanak a dezinformációk és összeesküvés-elméletek. Különösen, ha új és részben ismeretlen jelenségről van szó. Éppen ez a helyzet a koronavírussal, amely az utóbbi két hónapban a sokoldalú dezinformációs törekvések fő témájává (és eszközévé) vált. Elemzésünkben a SentiOne közösségimédia-adatbázisának segítségével ezeket a magyar nyilvánosságban megjelenő, szándékosan félrevezető tartalmakat vizsgáltuk, melyek több százezer állampolgárhoz juthattak el.

Ahogy a koronavírussal kapcsolatos félelmek egyre inkább eluralják a világ közvéleményét, úgy válnak egyre hatékonyabbá és veszélyesebbé a témával kapcsolatos dezinformációs kampányok is. Az álhírterjesztésbe nem csak a kattintásvadász álhíroldalak, de az információs káosz erősítésében érdekelt külpolitikai szereplők is beszálltak. Vélhetően ez történt nemrég Ukrajnában, ahol egy az ukrán egészségügyi minisztérium nevében küldött hamis, az egész országot beterítő köremail azt állította, hogy Ukrajnában felütötte a fejét a koronavírus. Ennek hatására az ország több pontján kisebb zavargásokra és erőszakos összetűzésekre került sor, elbarikádoztak kórházakat, illetve megrohamoztak egy Kínából érkező buszt. Az amerikai kormány egyik illetékese, Philip Reeker nyilvánosan meg is nevezte Oroszországot, mint a koronavírusokkal kapcsolatos dezinformáció egyik forrását.

Az álhírek terjesztésében, ahogy azt itthon is láthatjuk, sokszor a külpolitikai szereplőkhöz nem köthető, profitorientált kattintásvadász oldalak viszik a prímet. 2020. február 7-én a rendőrség Kiberbűnözés Elleni Főosztálya dezinformációs portálok szerkesztőire csapott le, akiket közveszéllyel fenyegetés bűntettének elkövetésével vádolnak. A tucatnyi álhíroldalt magában foglaló hálózat tagjai a koronavírussal kapcsolatos kattintásvadász címekkel igyekeztek pánikot kelteni. Egy ízben arról írtak, hogy egy nő a koronavírus miatt összeesett és meghalt a Nyugati pályaudvarnál.

A rendőrség beszámolója alapján jövedelmezőnek bizonyult a hisztériakeltés. A dezinformációs portálok elsődleges jövedelemforrásai ugyanis legtöbbször az oldalakon megjelenő reklámok; nem egyszer komoly nagyvállalatok hirdetései jelennek meg rajtuk a Google Ads felületén keresztül. A Nemzeti Nyomozó Iroda által közzétett fotók megmutatják, hogy az egyik érintett website a ma már elérhetetlen blikkruzs.me volt – ez az oldal korábban előszeretettel terjesztett álhíreket közelgő nyugdíjcsökkentésről, nyugdíjkorhatár-emelésről – jellemzően kormányzati szereplők nem létező nyilatkozatait idézve.

Fontos hozzátenni, hogy – ilyen esetekben nem példátlan módon – szakmai közösségekben, a gyógyszerészek között is elkezdtek terjedni a koronavírussal kapcsolatos megalapozatlan állítások.

Csak a jéghegy csúcsa

A Political Capital a továbbra is aktív álhírportálok koronavírussal kapcsolatos narratíváit a SentiOne nevű social listening program segítségével térképezte fel, és azt találtuk, hogy számos dezinformációs portál továbbra is terjeszt valamivel enyhébb, konkrét magyarországi halálesettel nem riogató, de pánikkeltésre éppúgy alkalmas narratívákat a járványról.

Egy hosszú, évek óta bővített listáról kiválogattuk a koronavírusról leggyakrabban posztoló Facebook-oldalakat, amelyek többnyire a hozzájuk tartozó weboldalakról linkeltek tartalmat a közösségimédia-felületre. Szintén bekerült a szórásba 1-2 olyan oldal, amely ugyan nem volt kifejezetten aktív, de a dezinformációs narratívák terjesztésében komoly szerepet játszhatott vagy játszhat a későbbiekben. A kiválasztott oldalak a következők voltak:

A kutatási időszakban összesen 8478 releváns Facebook-bejegyzést talált a SentiOne keresője a program teljes adatbázisában, ami a mainstream médiát is magában foglalja. Az általunk kiszemelt oldalak ebből „mindössze” 200 bejegyzésért felelősek. Az általunk átvizsgált cikkek időbeni eloszlását vizsgálva azt látjuk, hogy január végén, 26-a környékén kezdett el jelentősen nőni e dezinformációs portálok érdeklődése a koronavírus iránt, ami február 1-jén tetőzött, azóta pedig csökkenő tendenciát láthatunk. Ez nagyjából egyezik az általános trendekkel is.

Kutatásunk február 11-ei lezárása után kicsit több mint egy héttel érkeztek meg az első hírek a súlyosbodó dél-koreai és olasz helyzetről. Ez újra a vírusra irányította a dezinformációs oldalak figyelmét is, február 22. és 25. között hirtelen ismét nagyon élénk érdeklődést mutattak a vírus iránt.

A vizsgált oldalak koronavírussal kapcsolatos bejegyzéseinek napi eloszlása (január 11. – február 27.)

A vizsgált oldalak koronavírussal kapcsolatos bejegyzéseinek napi eloszlása (január 11. – február 27.)

A bejegyzések hatalmas érdeklődést generáltak. 200 bejegyzésre összesen több mint 21 000 interakció, majdnem 3 700 komment és 22 036 megosztás érkezett. A megosztások száma különösen aggasztó, ugyanis a kiválasztott Facebook-oldalak tartalmai ezeken keresztül még szélesebb közönséghez juthatnak el, nem beszélve az esetleges „továbbosztásokról”. A tartalmak terjedését segíthetik még különböző nyílt- vagy zárt Facebook-csoportok is, ahova a felhasználók közvetlenül a cikkeket előállító oldalakról linkelhetik be a manipulatív írásokat.Ezek alapján feltételezhetjük, hogy az általunk felfedezett dezinformációs narratívák akár több százezer magyar állampolgárhoz is eljuthattak.

A koronavírussal kapcsolatos dezinformációs cikkekre érkezett reakciók összessége

A koronavírussal kapcsolatos dezinformációs cikkekre érkezett reakciók összessége

Népirtás, biológiai fegyver, eltussolás és persze az ellenszer

Négy csoportra oszthatjuk a magyar médiatér koronavírussal kapcsolatos dezinformációs narratíváit.

Az első csoportot a „népirtás-elméletek” alkotják. Ezek szerint „valakik” direkt terjesztették el a járványt. Több cikk szerint az Egyesült Államok „áll a koronavírus mögött”, hogy megroppantsa Kína gazdaságát és turizmusát. Ez számos más ok mellett már csak azért sem lehet igaz, mert az amerikai gazdaság erősen függ a kínaitól; a vírus által megroppantott Kínában az amerikai tulajdonú gyárak termelése kerülne veszélybe, és Kína felvásárlóerejének visszaesését is megsínylené az amerikai gazdaság. Egy másik elmélet szerint a „kazár maffia” terjeszti a vírust, mert nem tudják tartani az „Amerikai Egyesült Államok Vállalat számára a fizetési határidőt”, és így a koronavírussal akarnak pénzt „kicsikarni” Kínából, hogy fizethessenek. Nem éppen életszerű, hogy az Egyesült Államok egy a 900-as évek végén legyőzött, a 16. századra eltűnt törzs „maradványain” alapuló bűnszövetkezetnek kölcsönöz hatalmas összegeket. Több oldal szóba hozta Fülöp herceg szavait, miszerint, ha újjászületne, gyilkos vírusként térne vissza, hogy segítsen megoldani olyan problémákat, mint a túlnépesedés. Ebből következtették ki, hogy a „népes világelit” le akarja csökkenteni a világ lakosságát pár száz milliósra, mert ez metszi az „Új Világrend” elveit. Itt jól látszik az összeesküvés-elméleti érvelés egyik jellemző módszere: teljességgel irreleváns, témához nem kapcsolódó múltbeli nyilatkozatokkal igazolni az időtlen, de jelenben is megjelenő összeesküvést. A publikumot vitatott nyilvános megszólalások tucatjaival bombázó Fülöp Herceg 1988-as szavainak a koronavírushoz és az Új Világrendhez ugyanis nem nagyon van köze.

Egy másik elmélet szerint – amit részben a kormányzati irányítású médiához tartozó Demokrata is terjesztett, ám ez nem keltette fel a hatóságok érdeklődését – a vírus már 2019 októberében is létezett, ekkor Bill Gates alapítványa szervezett egy csúcstalálkozót a „világelitnek”, ahol koronavírussal szimuláltak egy világjárványt. Gates továbbá olyan intézményeket támogat, amelyek koronavírussal kapcsolatos kutatásokat végeznek, ráadásul az általa (is) finanszírozott Pirbright Intézet már 2015-ben szabadalomként jegyeztette be a koronavírust. Majd megérkezett a mindent felfedő nagy leleplezés: a Netflix 2020 januárjában mutatta be új sorozatát a járványokról. Vajon hogyan kezdték terjeszteni a járványt? Az elmélet szerint az Event 201 kezdetével egyidőben, Vuhanban volt a nemzetközi katonai olimpia, ahol egy amerikai delegáció is jelen volt. Arra ugyanakkor nem térnek ki ezek az írások, hogy a delegáció tagjai hogyan kerülték el a megfertőződést. A cikkek egy része egyébként siet megjegyezni, hogy Vuhan az 5G „központja és tesztvárosa” is. Valójában a Pirbright Intézet állítólagos szabadalma a koronavírus-család egy kizárólag madarakra veszélyes változatát vizsgálja. Az Event 201 nyilvános volt, tehát az idei koronavírus titkos elterjesztésének stratégiai megtárgyalására aligha volt alkalmas. A szervező Johns Hopkins Egyetem közleményét pedig, amelyben minden félreértést, összeesküvés-elméletet cáfolnak, nem közölték.

A második csoportot nevezhetjük „biológiai fegyver” elméleteknek. Jellegzetes elmélet ebben a csoportban, hogy „valakik” biológiai fegyvert állítottak elő, ez volna a koronavírus, amit aztán Kína ellen használnak fel egy „harmadik világháború” keretében. Ez a dezinformációs érvelés a kínai államot csak a vírus áldozataként láttatja. Egy cikk szerint egyértelműen Kína az „Angolszász Misszió” és a „szabadkőművesek” célpontja. Ugyanez az elmélet ugyanakkor inverzében is megjelenik, ebben Kína a biológiai fegyver előállítója. Magyar álhírportálok is terjesztettek egy videót, ahol Francis Boyle, az „egyik legnevesebb amerikai professzor” mondja el, hogy a koronavírus egy biológiai fegyver, ami egy vuhani biológiai laborból került ki véletlenül. Boyle egyébként jogászprofesszor az Illinoisi Egyetemen, így a biológiai fegyverek témájának aligha ő a legmegbízhatóbb szakértője. Ez az elmélet egyébként az amerikai jobboldalon is jelentős karriert futott be.

Ezek az elméletek mind azt sugallják, hogy a koronavírus-járvány kitörése Kínában nem természetes, spontán, hanem szándékos folyamat eredménye. És bár a tudósok még mindig keresik a koronavírus eredetét, a jelenlegi tudásunk szerint az ugyanazon családba tartozó SARS vírushoz hasonlóan állatról terjedt át emberre. Mindehhez tegyük hozzá, hogy egy egész emberiséget veszélyeztető, határokat nem ismerő vírus elterjesztéséhez sem államoknak politikai, sem vállalatoknak üzleti érdeke nem fűződhet. A szorosan összekapcsolódó világgazdaság akármelyik kulcsszereplőjének megroppantása világgazdasági válsággal fenyeget, és lássuk be, egy gazdag üzletember sem nyerne sokat, ha saját termékei, szolgáltatásai vásárlói bázisát, illetve az azt előállító munkaerőt próbálná kiirtani.

A harmadik csoport a „világvége”-elméleteké. Ezek az elméletek az emberiség kihalását vizionálják azon (részben talán jogos) aggodalmakra építve, hogy egyes hatóságok a megbetegedések számát szándékosan alábecsülik. A dezinformációs univerzum tipikus eszközével élve állításaik igazolására szaktekintélyek szándékosan félreértelmezett mondatait használják fel. Az egyik vonatkozó cikk például olyan videót közöl, ahol többek között Neil Ferguson, a London Imperial College kutatója is beszél. Ebben a kutató azt mondja, hogy valóban több fertőzött lehet, mint ahányat a kínai hatóságok azonosítottak, mert a nagyon gyenge tünetekkel küzdő vagy tünetmentes hordozókat nem ismerik fel, de a halálesetek számát egyáltalán nem kérdőjelezi meg. Olyan apokaliptikus képekkel is találkozunk, minthogy polgárháború készül Vuhan városában, „fertőzöttek százai ’ostromolják’ a Vuhanból kivezető ellenőrző pontokat”, illetve több ezer halott lehet az utcákon. Bár a kínai hatóságok valóban kozmetikázhatták a számokat, de utcán fekvő halottak ezreiről és polgárháborús konfliktusokról nincs szó. Pánikkeltésre alkalmas álhír az is, hogy 5 millió ember hagyta el Vuhant, így a járvány már szétterjedt a világon.

Utolsó, egyben legkisebb csoportként a vágyteljesítő, a vírus „ellenszeréről” szóló cikkeket említhetjük. Többek között a Minden Egyben Blog állította hamisan, hogy megvan a koronavírus ellenszere”. Ebben az esetben thaiföldi orvosok által tesztelt gyógyszer-kombinációkról írnak, amelyek – bár egyes esetekben beváltak – nem számítanak a vírus elismert ellenszerének. Egy másik írás szerint a shuanghuanglian nevű, ősi kínai készítmény „gátolhatja” a koronavírust, mások szerint orvosok „úgy módosították a cukormolekulát, hogy az egyszerű kölcsönhatás révén elpusztítja a vírusokat”, az Oltáskritikus Életvédők Szövetsége pedig egy „KORONAVÍRUS – Csak az immunrendszerünk menthet meg” című videót posztolt Facebook-oldalára, mely az oltásellenesség terjesztésére igyekszik felhasználni a járványt.

Gyakorlati következmények

Sok dezinformációs portál terjeszt tehát pánikkeltésre alkalmas narratívákat a járványról, melyek több százezer felhasználóhoz jutnak el. A 12 vizsgált Facebook-oldalból hatnak 20 000 feletti, közülük kettőnek pedig 100 000 fő feletti követőtábora van (!).

A koronavírussal kapcsolatos álhírek növelik ezen oldalak forgalmát, és a koronavírus miatti egészégügyi félelmeknek köszönhetően további egészségügyi álhírek, kamu gyógymódok terjedhetnek el. A koronavírus-álhíreket közlő oldalakon olvashatunk olyan álhíreket is, melyek szerint a WHO tudósai megkérdőjelezik a vakcinák biztonságát, a rákot curryvel, vörösborral vagy éppen kurkumával gyógyíthatjuk, illetve a hagyományos orvostudományon alapuló gyógyszerek hatástalanok. Ugyanezen oldalalakon sokszor be is vásárolhatunk senki által nem igazolt hatású, mégis mindent gyógyító „alternatív medicinákból”.

Módszertan

A vizsgálat során olyan keresőszavakat („koronavírus”, „Vuhan”, „Wuhan”, „vírus”, illetve „karantén”) határoztunk meg, amelyekkel releváns, de nem feldolgozhatatlan mennyiségű találatot kaptunk. A vírust azért kellett külön is megemlíteni, mert egyes dezinformációs portálok előszeretettel hivatkoztak „Vuhan-vírusként” és ennek különböző helyesírású változataiként a járványra. Az irreleváns cikkeket eltávolítottuk az eredmények közül. Az egyhónapos keresési időszak 2020. január 11-ével indult (ekkor hozta nyilvánosságra a kínai kormány a vírus genetikai térképét), az utolsó hírek pedig február 11-eiek.

Szicherle Patrik – Krekó Péter

 

(Az elemzés először a PC Blogon jelent meg,) 

Az álhírek jellemzőiről, felismeréséről szóló útmutató itt, rövid összefoglalója pedig itt olvasható.

A magyar lakosság babonákkal, álhírekkel kapcsolatos nézeteiről készített kutatásunk eredményei itt láthatók.

A közelmúltban elindított álhírkvíz-sorozatunk első részét itt lehet kipróbálni.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384