Ügynökügy az SZDSZ-ben: a párt válságának okai

2002-09-13

Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár ügynökügybe keveredése messze túlmutat a szabad demokrata politikus személyén. Pártjának szembe kell néznie azzal, hogy a parlamenti erők közül - mégha utoljára is - őt is elérte a botrány.

HÍR: Szalay Gábor, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára elismerte, hogy 1978 és 1988 között telefonon informálta a Belügyminisztériumot cége különböző üzleteiről, illetve tájékoztatta a minisztériumot, ha külföldi útjai során megpróbálták beszervezni. Emellett hangsúlyozta: soha nem írt alá beszervezési iratot, nem írt jelentést és viszontszolgáltatást sem kapott. Kiderült, hogy Szalay eredeti kartonja 1995-ben eltűnt a BM irattárából és csak annak másolata található meg. Mindeközben pártja, az SZDSZ támogatottsága minden közvélemény-kutatónál 4 százalékon, a Parlamentbe jutási küszöb alatt áll.

ELEMZÉS: Az ügynökügy legújabb fejleményei jelzik az SZDSZ válságát. A párt jelenlegi politizálására három dolog nyomja rá a bélyegét: a párt többnyire csak negatív hírekkel képes felkerülni a napirendre, a kormány SZDSZ-es tagjainak tevékenysége egyáltalán nem köthető a párthoz, valamint a szabad demokratáknak szembe kell nézniük azzal, hogy a jelenlegi parlamenti erők közül őket is elérte az ügynökügy.

Komoly sajtóvisszhangot az SZDSZ eddig csak negatív hírekben kapott. A Medgyessy-ügy kirobbanását követő néhány órás koalíciós válság volt az első a sorban, majd ezt követte Kis János és Hack Péter kilépése, most pedig Szalay Gábor érintettsége. A magát liberálisnak nevező erő egyáltalán nem tud önálló arcot felmutatni az MSZP mellett, s a kormányprogram végrehajtására koncentrál koalíciós társával együtt. Pártként szinte eltűnt a politikából az SZDSZ. Legjobban jellemzi a jelenlegi helyzetet, hogy Kuncze Gábor pártelnök - aki nem vállalt semmilyen kormányzati pozíciót - szinte állandóan kormányértékelő sajtótájékoztatón vesz részt, hol Medgyessy Péterrel, hol Kovács Lászlóval. A párt kezdeményező szerepben nem szólal meg. Az előző ciklus pénzügyi visszásságainak felderítése is inkább a szocialistákhoz köthető.

Az SZDSZ-es kormánytagok is befolyásolják a párt megítélését. Csillag István a kabinet talán legtöbbet hibázó tagja. Csak az MSZP "figyelmeztetésére" írt ki nyílt közbeszerzési tendert az autópálya-építésre, majd bejelentette, hogy újra fel kell építeni a fizetőkapukat. Ezzel szemben Magyar Bálint többnyire pozitívan jelenik meg, ráadásul a tanévkezdés kapcsán jó kommunikációt folytatott az Oktatási Minisztérium, a tankönyvügyet is jól kezelte végül. Azonban az ő cselekedetei is azt a tételt támasztják alá, hogy levált pártjáról és a kormánnyal azonosítják, nem az SZDSZ-szel. Kovács Kálmán többnyire szakpolitikai kérdésekben nyilvánul meg. Kóródi Mária az árvíz kapcsán gyakran kapott nyilvánosságot, de rá is az jellemző, ami minisztertársaira: a pártkötődés látszatának hiánya.

Szalay Gábor ügye messze túlmutat az államtitkár személyén. Az SZDSZ-nek szembe kell néznie azzal, hogy elérte az ügynökbotrány a pártot. A parlamenti erők közül utoljára, de talán a legérzékenyebben. Az SZDSZ az 1994-es koalíciókötés óta identitási válsággal küszködik. Az egykori demokratikus ellenzékből kinővő párt antikommunista, rendszerváltó imázsa megkopott. Szalay Gábor ügye tovább mélyíti a válságot. Kuncze Gábor Szalay érintettségének napvilágra kerülése után biztosította az államtitkárt bizalmáról. Mindez azt jelenti, hogy az SZDSZ is hasonlóan kezeli az ügynökügyet, mint az MSZP. A két párt eltérő múltja miatt azonban fontos szimbolikus lépés volna a párt számára, ha megtörténne a lemondás, hiszen így alternatívát állítana az SZDSZ a szocialistákkal szemben, ami jövője szempontjából fontos lépés lenne.

KOMMENTÁR: A napirendre kerülés hiánya betudható az SZDSZ kommunikációs stratégiája gyengeségének vagy teljes hiányának. Jól jelezte ezt Szalay Gábor sajtótájékoztatója, ahol az államtitkár az "Együtt működünk" plakát alatt tárta fel múltját. A párt önkormányzati választási jelszava a téma miatt ebben a környezetben áthallásos volt.

Az SZDSZ jelenlegi válságának egyik oka az, hogy mint párt nem jelenik meg a médiában. A pártelnök kizárólag kormányzati ügyekben szólal meg, "kvázi" kormánytag szerepben.

Az ügynökügyben az érintettséget gyorsan kívánta lezárni az SZDSZ Kuncze Gábor nyilatkozatával. Azóta szabad demokrata politikus nem nyilatkozott az ügyben. Bizonytalanságot így nem gerjesztett a párt. A lemondás elmaradása azonban újfent jelzi: az SZDSZ a probléma kezelésében az MSZP-hez hasonló utat választott. Ezáltal a liberális párt nem tudja megkülönböztetni magát az MSZP-től.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384