A Jobbik végjátékénak újabb felvonása - Második Reformkor

2023-09-08

Vona Gábor tegnapi bejelentése nem csupán egy új párt kezdetét jelenti, hanem az egykor egységes Jobbik végjátékának egy újabb felvonását is.

  • A Vona Gábor által útnak indított Második Reformkor nevű párttal együtt már a negyedik ex-jobbikos pártnál tartunk. A 2018-as országgyűlési választás után szakadt ki a Toroczkai László vezette Mi Hazánk, a 2022-es választás után jött létre Jakab Péter Nép Pártján Mozgalma, amelyek mellett továbbra is létezik a Gyöngyösi Márton által átnevezett Jobbik-Konzervatívok. (Még egy párt létezik elvben, a Volner János vezette Volner Párt, mely 2022 tavasza óta Huxit Párt névre hallgat.)
  • A Jobbik korábbi és a Mi Hazánk 2022-es szavazói között kimutatott statisztikai kapcsolaton túl a 2022-es választás utáni elemzésünkben arról is írtunk, hogy „2018-ban (határon innen) összesen 1,6 millióan szavaztak az MSZP-Párbeszéd, a DK, az LMP, a Momentum és az Együtt listájára, a Jobbikéra pedig 1,1 millióan. Ehhez képest a hatpárti ellenzéki lista 2022-ben mindössze 1,9 millió voksot gyűjtött be. Illúzió volt tehát azt feltételezni, hogy a 2018-as Jobbik szavazóinak jelentős része hajlandó lesz az egyesült ellenzék támogatására. Nagyobb részük vagy a Fidesznél vagy a Mi Hazánknál köthetett ki”.
  • A Jobbikból azóta létrejött pártok esetében ez láthatóan meghatározó élmény. Olyan politikai stratégiákat hirdettek meg, amelyek leszögezik, hogy nem hajlandók együttműködni a többi ellenzéki párttal, sőt, egymással sem. Más-más stílusban, de mind a négy párt „új ellenzék” építését jelentette be. Különbség, hogy a Jobbik-Konzervatívok és a Mi Hazánk erős ideológiai alapon teszi ezt, míg Jakab Péter és Vona Gábor új pártja az ideológiákon való túllépést hirdeti. A négy pártból Jakab Péter mozgalma és a Jobbik-Konzervatívok gyakran és hangsúlyosan bírálja a kormányt is, a Mi Hazánk ezt csak alkalmanként és bizonyos ügyek mentén teszi, és sokkal inkább játssza az ellenzék ellenzékének szerepét. A Második Reformkor esetében még nem látszik, mennyire lesz konfrontatív, de Vona Gábor első nyilatkozatai alapján inkább kerülik majd az éles szembenállást.
  • A Jobbik sorsa önmagában is jól mutatja az ellenzéki oldal felaprózottságát a Fidesz érdekeire szabott magyar pártrendszerben. A Jobbik meghatározó jelenléte a centrális erőtér működtetése okán egészen a 2014-18-as ciklus közepéig érdeke volt a Fidesznek, akkor azonban a Jobbik élesen szembefordult a kormánypárttal, amiért a párt és elnöke a kormányzati lejárató kampányok és a hatóságok célkeresztjébe került. Bár a Jobbik 2018-ban több mint 1 millió szavazót szerzett, végül súlyos politikai kudarcot vallott. Máig nem tisztázott teljesen, milyen szerepe volt mindebben a 2015 után a Fidesszel szembefordult Simicska Lajosnak, illetve, hogy külső vagy belső okok játszottak-e inkább közre a Jobbik szétesésében. Ami azonban biztos, hogy 2010 óta az ellenzéki politikusok közül Vona Gábor szenvedte el az egyik legkeményebb kormányzati lejárató kampányt, ezért több évre kénytelen volt visszavonulni, hogy most, ezzel a tapasztalattal a háta mögött térjen vissza a pártpolitikai térbe

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384