Fogékonyság vs. immunitás – Dezinformációk és összeesküvés-elméletek Magyarországon

2023-09-13

Hisszük, ha látjuk – már ha megmondják, mit lássunk. A közbeszédben sűrűn megjelenő dezinformációs narratívákra, konteókra való fogékonyság ugyanis markánsan más a kormánypárti és az ellenzéki szavazótáborban. Ha viszont nincs iránymutatás a pártok részéről, sokan mintha nem is mernének a saját ítélőképességükre hagyatkozni. Akárhogy is, az Oroszország Ukrajna elleni inváziójával kapcsolatos dezinformációra a magyarok jelentős része fogékony. 

 

Kutatásunk során kvantitatív és kvalitatív módszereket is alkalmaztunk: kérdőíves felmérésünket két fókuszcsoportos beszélgetés követte. Előbbi adatfelvételét az Inspira Research kutatóintézet 2023. március 24 - április 11. között végezte 1000 fős, nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra nézve reprezentatív mintán, személyes lekérdezéssel. A kérdőíven a 21 Kutatóközpontnak és a Republikon Intézetnek is szerepelt egy-egy kérdésblokkja; ezek közül néhányat (az értékrendi, ideológiai önbesorolásra vonatkozókat) háttérváltozóként felhasználtuk az elemzéshez.

Kutatásunk főbb megállapításai

  • A háborúval kapcsolatos dezinformációra az emberek egy jelentős része fogékony. 27% elhiszi az Ukrajna szerepét, felelősségét firtató leggyakoribb dezinformációs narratívákat, 22% pedig az Egyesült Államokkal kapcsolatosakat. Hozzájuk képest kevesebben vannak azok (17, illetve 19 százaléknyian), akik immunisak a dezinformációs narratívákra.
  • A közéleti, politikai témájú online hírfogyasztást csak kevéssé jellemzik a médiabuborékok. A közvélemény-kutatásunk megkérdezetteinek csupán 8 százaléka olvasott rendszeresen úgy kormányzati irányítású hírportált, hogy közben a függetleneket alig vagy egyáltalán nem látogatta. A tévéhíradók nézettségében ettől némileg nagyobb buborékok különülnek el: 11% döntően kormányzati irányítású televíziók híradóit nézi, míg 13 százalék a kormánytól független csatornák elé ül le.
  • A dezinformációval szembeni immunitás nem független a pártválasztástól és a híradónézési szokásoktól. Átlag alatti ugyanis az immunisak aránya a kormányoldalon, míg az ellenzéki szavazók vagy a független híradókból tájékozódók körében átlag feletti (de a teljes védettségtől ők is távol vannak).
  • Hisszük, ha látjuk – már ha megmondják, mit lássunk. A háborúval nem kapcsolatos, de erősen átpolitizált, a közbeszédben sűrűn megjelenő, dezinformációs narratívákra, konteókra való fogékonyság markánsan más a kormánypárti és az ellenzéki szavazótáborban, igazodva azok pártpolitikai viszonyulásához. Amikor viszont egy kevésbé felkapott fabrikált hír jön szembe, bizonytalanabbul és kevésbé polarizáltan reagálnak az olvasók. Semmilyen törésvonal nem volt például beazonosítható azzal a hírrel kapcsolatosan, amely szerint II. Erzsébet királynő halála előtt lovaggá ütötte volna Donald Trumpot. Mintha a média, a pártok iránymutatásának hiányában sokan nem mertek volna saját ítélőképességükre hagyatkozni.
  • Nem túlzás, hogy tények utáni világban élünk. A tényekben és a valóságban való elbizonytalanodást, kételkedést jelzi, hogy a megkérdezettek többsége (59%) valamilyen szinten egyetértett azzal a kijelentéssel, miszerint objektív valóság valójában nem létezik, csak különböző vélemények vannak. A kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye nem tér el érdemben ebben a kérdésben. Tehát nem jelentkezik olyan politikai polarizáció, ami sok más közéleti kérdést erősen meghatároz. Ugyanakkor az objektív valóság létezésébe vetett kétely együtt jár az USA-val és az Ukrajnával kapcsolatos háborús dezinformációra való fogékonysággal, valamint a politikai döntéseket befolyásoló háttérhatalom létezésébe vetett hittel is.

Kutatási jelentésünk teljes terjedelmében itt elérhető (pdf, 0,5 MB).

A kutatást bemutató 2023. szeptember 13-ai eseményünk összefoglalója magyar és angol nyelven is elérhető.

A kutatás eredményeit bemutató videónk

 

A kutatás eredményeit bemutató infografikáink

 

A háborúval kapcsolatos dezinformációra a magyarok jelentős része fogékony. 27% elhiszi az Ukrajna szerepét, felelősségét firtató leggyakoribb dezinformációs narratívákat (az immunisok aránya 17%).

 

 

A háborúval kapcsolatos dezinformációra a magyarok jelentős része fogékony. 22% elhiszi az Egyesült Államok ukrajnai szerepével, befolyásával kapcsolatosdezinformációkat (az immunisok aránya 19%).

 

 

Hisszük, ha látjuk – már ha megmondják, mit lássunk. Az erősen átpolitizált, a közbeszédben sűrűn megjelenő, dezinformációs narratívákra, konteókra való fogékonyság markánsan más a kormánypárti és az ellenzéki szavazótáborban, igazodva azok pártpolitikai viszonyulásához. Amikor viszont egy kevésbé felkapott fabrikált hír jön szembe, bizonytalanabbul és kevésbé polarizáltan reagálnak az olvasók.

 

A kutatást bemutató eseményünk

 

A projektet a Friedrich Naumann Foundation for Freedom (FNF) támogatta.

A Friedrich Naumann Foundation for Freedom nem tartozik felelősséggel a publikáció tartalmáért és annak bármilyen felhasználásáért. Az itt kifejtett nézetek a projektgazdáé, nem feltétlenül tükrözik az FNF nézeteit.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384