Álprofil nem vész el, csak átalakul – az egész országra kiterjed az orosz közösségi oldalak képeit használó kamuprofilok hálózata
Előző beszámolónkban lerántottuk a leplet azokról a központilag koordinált álprofilokról, amelyek június óta budapesti és agglomerációs Facebook-csoportokba beépülve terjesztik a kormányzati propagandát. Most nyomozásunk újabb eredményeit mutatjuk be, amelyekből kiderül, hogy az álprofilok tevékenysége lényegében az egész országra kiterjed, sőt, a határon túlra is. Jelenleg 181 azonosított álprofilnál járunk. Korábbi cikkünk megjelenése után a legtöbb álprofilnak megváltoztatták az addig idegen nevű URL-jét, úgy, hogy az összhangba kerüljön a feltüntetett magyar névvel – ezzel akaratlanul is megerősítve, hogy az álprofilokat központilag koordinálják, és a profilok irányítói a látszat fenntartása érdekében korrigálnak a stratégián.
Az első elemzésünkben bemutatott álprofilok közös és egyben nagyon beszédes ismertetőjegye volt, hogy a profilon megjelenített, illetve az azokhoz vezető linkben szereplő név sosem egyezett meg – sokszor a név eredete vagy a felhasználó neme sem. A Novák Ábel nevezetű álprofilt például az iulechka.elfimova.773 címen érhettük el. Leleplező cikkünk megjelenése után pár nappal azonban a legtöbb ilyen álprofilnak módosították az URL-jét, úgy, hogy az összhangba kerüljön a magyar névvel. Így lett Novák Ábel új címe Abel.Novak.2346 – a régi cím pedig már nem működik. Az általunk azonosított álprofilok kétharmadát ehhez hasonlóan módosították, védendő a hálózatot a lebukástól. Ez a gyors és jól szervezett reakció önleleplezés is, hiszen igazolja, hogy az álprofilokat egy központból, koordináltan mozgatják.
Mivel az URL módosítása a hétköznapi felhasználók számára is a leginkább látható és gyanús jelet szüntette meg, a csoportok adminisztrátorai és a Facebook-felhasználók nehezebben szúrják ki az álprofilokat. A becsapásra épülő álprofihálózat tehát változó névvel, de azonos tartalommal folytathatja tevékenységét.
Minket ugyanakkor ez nem akadályoz a hálózat tevékenységének további követésében, hiszen adatbázisunkban megvoltak az álprofilok egyedi, így meg nem változtatható Facebook-azonosítói. Sőt, a módosítás még segítségünkre is volt: az így létrehozott új címekben felismertünk egy mintázatot (az utolsó négy karakter által meghatározott szám egy beazonosítható logikát követett), ami lehetővé tette újabb álprofilok azonosítását. Ezzel 123-ról 181-re emelkedett a nyár folyamán aktivált, általunk közvetlenül követett álprofilok száma – ami vélhetően töredéke a teljes álprofilhálózatnak.
Az álprofilok tevékenységének alapos vizsgálata során kiderült, hogy többféle csoportban is jelen vannak; az eddigi vizsgálataink eredményeit az alábbi infografikán mutatjuk be.
Adataink szerint a 181 álprofil legalább 314 Facebook-csoportba épült be a nyár óta. Ezek közül 195 olyan helyi ügyekkel foglalkozik, amelyek az ország 84 településéhez köthetők (lásd a fenti infografika második diáját). Az álprofilok jellemzően jelen vannak a kormányoldallal szimpatizáló nyílt Facebook-csoportokban is (mi 68 ilyen csoportot azonosítottunk). A megtévesztés sikerének szempontjából még fontosabb az ellenzéki, kormánykritikus csoportokba való beépülés: jelen állás szerint 18 ilyen csoportban bújnak meg. Új felfedezés az is, hogy az álprofilok megjelentek a határon túli magyar területekkel foglalkozó platformokon is.
Az álprofilok beágyazottsága és aktivitása jelentősen eltér: vannak, akik húsz csoportba is beépültek, mások csak néhánynak tagjai. Egyesek csak elvétve posztolnak a csoportokban, mások rendszeresen. Közös jellemzője viszont a tevékenységüknek, hogy a kormányzati irányítású médiumok erősen propagandisztikus cikkeit osztják meg, sőt, azokból más-más „koktélt” kevernek, igazodva a csoportok típusához: a fővárosi csoportokban többségben vannak a városvezetést kritizáló cikkek (ezeket bemutattuk az első elemzésünkben), a kormánypárti csoportokban olyanok is megjelennek, amelyek a kormány tevékenységét ismerik el (pl. azt a Mandiner-cikket, amelyben egy amerikai professzor szerint Orbán Viktor „tisztán látja a világ helyzetét”, szinte kizárólag ilyen csoportokban terjesztették). A tartalom tudatos megválasztása és az aktivitás mintázata alapján feltételezhető, hogy a hálózat egyrészt minél inkább elbizonytalanítani, kételyt ébreszteni kíván az ellenzéki és a fővárosi csoportokban, másrészt az „állampolgári” aktivitást igyekszik erősíteni a kormánypárti csoportokban, ezzel is nagyobbnak, lelkesebbnek és elszántabbnak mutatva a fideszes tábort.
Elemzésünk hatására az álprofilhálózat nem veszett el, csak átalakult: kaméleonszerűen alkalmazkodott a megváltozott információs környezethez. Az álcázás „tökéletesítése” után a csoportokba való beépülés és az agitáció folytatódott. Az álprofilhálózat mint kampányeszköz vélhetően továbbra is tesztfázisban van, és arra számítunk, hogy a választásokhoz közeledve – hacsak a közösségi alapelvek megsértésére hivatkozva a Meta nem lép fel ellene – a mérete és intenzitása is jelentősen növekedni fog.
