A Political Capital 2023-ban

2023-12-15

Budapest Fórum, álprofilvadászat, tényrelativizmus, valódi szuverenitásvédelem, új podcast – ha öt fogalommal kellene leírni a Political Capital 2023-as évét, talán ezek volnának azok. Nem könnyű a választás, mivel – ahogy az alábbiakból is látszik – meglehetősen szerteágazó volt az idei tevékenységünk is, ami a jól ismert szakterületeinken belül olyan témákat fedett le, mint a Hunfluence, az Ukrajna-fáradtság vagy a magyar-EU-(v)iszony. Köszönjük, hogy velünk vannak, velünk vagytok, és a jövő évben is azon leszünk, hogy segítsük a körülöttünk zajló események – tényalapú, mértéktartó, de nem értékmentes – megértését.

A 2023-as évünk számokban:

  • közel 850 belföldi médiamegjelenés
  • több mint 200 nemzetközi médiamegjelenés, 42 országban, 24 nyelven
  • 320 ezres elérés Facebookon, 30 ezres Instagramon
  • 18 ezer Facebook-követő
  • 800 Facebook-bejegyzés
  • közel 100 ezer videómegtekintés
  • 25 rendezvény
  • 3500 Twitter/X-követő
  • kiemelt rendezvény: a harmadik Budapest Fórum, közel 470 vendéggel és több mint 27 ezer online követővel 

Az elmúlt év során, ahogy 2001 óta mindig, elemzőink gyakori kommentátorai voltak vezető külföldi lapoknak. A 2023-as év alatt visszatérő téma volt, hogy a magyar parlament miért halogatja Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját, illetve, hogy mit vár cserébe a magyar kormány. Ennek kapcsán intézetünk igazgatója, Krekó Péter, illetve elemzőnk, Berkes Rudolf is nyilatkozott a Politico-nak, a Financial Times-nak vagy a svéd SVT Nyheter-nek. Szakmai vezetőnk, Hunyadi Bulcsú a szélsőjobb vonatkozásában az idei évben is rendszeresen megszólalt. A Euronews többek között kérdezett minket a 2024-es európai parlamenti választásokról és a Konzervatív Politikai Akció Konferenciáról a CPAC Hungary-ről. Az Orbán-kormány Európai Unióban betöltött szerepéről a Guardian és a New York Times is megkeresett minket, Krekó Pétert pedig egy hosszabb videós interjúban kérdezte a Deutsche Welle a magyar miniszterelnök politikai szövetségeseiről. 

Idén harmadik alkalommal rendeztük meg nagyszabású nemzetközi konferenciánkat, a Budapest Fórumot. A fenntartható béke témáját középpontba helyező rendezvény tizenkét panelbeszélgetése egyebek mellett az ukrajnai orosz invázió, az energia- és klímaválság, az államilag finanszírozott dezinformációs kampányok, a magyar jogállamiság, a nyugat-balkáni orosz befolyás, a társadalmi nemi szerepek és Kína külpolitikájának témáit járják körül. A konferenciát a demokratikus berendezkedés elkötelezett híveként a világhírű kanadai író, Margaret Atwood nyitotta meg, egyebek mellett arra figyelmeztetve a Fórum hallgatóságát, hogy a középosztály eltűnése haragot, kiábrándultságot szül. A Budapest Fórum résztvevői között volt továbbá William Browder, a Global Magnitsky Justice Campaign vezetője, akit az orosz elnök évek óta üldöz, és aki emiatt (illetve Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin szoros viszonya miatt) biztonságosabbnak látta csak online bejelentkezni a konferenciára. Lo Ping-cheng, Tajvan tárca nélküli minisztere megosztotta a résztvevőkkel, hogy a Kínai Kommunista Párt épp milyen dezinformációs kampányokkal törekszik a tajvani társadalom megosztására. A két nap során összesen mintegy 100 szakértő szólalt meg, többek között Věra Jourová, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, Helena Dalli és Elisa Ferreira, az EB két további tagja, Gwendoline Delbos-Corfield európai parlamenti képviselő, Joseph Uscinski amerikai politológus, az összeesküvés-elméletek szakértője vagy Krusovszky Dénes író.

Idén is online konferenciasorozatot szerveztünk a Friedrich-Ebert-Stiftunggal és a Jelen hetilappal. Májusi rendezvényünkön és tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy az Ukrajna ellen több mint egy éve zajló orosz katonai agresszió kapcsán melyek azok a krízisterületek, amelyek befolyásolhatják az európai egység ügyét. Tanulmányt írtunk és online eseményt szerveztünk az Orbán-rezsim külpolitikai mérlegéről, s annak mozgásteréről, a V4 jövőjéről, szakértő vendégekkel vitattuk meg a magyar-EU (v)iszony helyzetét, a források felszabadításának feltételeit, vagy hogy mennyire reális forgatókönyv a Huxit. 

2023 választási év volt a V4-ek országaiban. Míg januárban Nyugat-barát elnököt választott Csehország, szeptemberben Szlovákiában visszatért a populista Robert Fico, amiben a magyar kormánynak is volt némi szerepe. Októberben Orbán Viktor legfőbb szövetségese, Jarosław Kaczyński szenvedett vereséget, hogy utódja, Donald Tusk újra nyugati szelet fújjon Lengyelországba. A választás régiós és európai következményeit vendégszerzőnk, Zgut-Przybylska Edit elemezte, mi pedig azt jártuk körül, hogy a magyar ellenzék számára milyen tanulságai lehetnek a lengyel választásnak.

 A Szabad Európával együttműködésben 2023 őszétől új podcastsorozatot indítottunk A dezinformáció hatalma címmel. A szeptemberi adásban a szlovákiai választási kampányban megjelenő dezinformációs narratívákról beszélgettünk, októberben szakértő vendégekkel elemeztük ennek megjelenését az orosz és a kínai geopolitikai stratégiában, novemberben pedig a magyar kormány határon túli közösségekben terjesztett dezinformációs tevékenysége volt a fókuszban. 

A dezinformáció jelenségének, megjelenési formáinak és hatásainak vizsgálata továbbra is kiemelt szerepet kapott a Political Capital munkájában. Tavasszal mélyebben megvizsgáltuk az Origo „rendkívüli híreit” tartalmazó 727 cikkét, ami egy egészen szürreális párhuzamos valóságot rajzolt ki. Tavasszal egy országos közvélemény-kutatás keretében arra kerestük a választ, hogy a magyarok mennyire vannak felvértezve az álhíripar ellen, és mit gondolnak az objektív valóságról. Az eredményeinket egy egyedi vonalvezetésű videóban is feldolgoztuk, egy rendezvény keretében pedig elismert szakértőkkel és politikusokkal is megvitattuk a tanulságokat. 

A 2010-es évek eleje óta hatalmas összegek vándorolnak Magyarországról a határon túli magyar közösségekhez, aminek alapvetően két célja van: az Orbán-rezsim ily módon igyekszik megszerezni a külhoni magyar állampolgárok szavazatát, másrészt közvetett befolyást gyakorol a környező országok belpolitikájára. Ezt a sajátos hunfluence-t és a kisebbségi magyar nyilvánosság helyzetét mutattuk be , illetve vitattuk meg egy angol és egy magyar nyelvű online rendezvény keretében. 

Az ukrajnai orosz invázió megindításának első évfordulója kapcsán vendégül láttuk Mark Galeotti világhírű Oroszország-szakértőt, aki egy nyilvános rendezvényünkön boncolgatta a háború lehetséges kimeneteleit. „Ukrajna területi integritásának visszaállítása nélkül elképzelhetetlen a tartós béke” – ezt már Marija Mezenceva ukrán parlamenti képviselő mondta egy kerekasztal-beszélgetésünkön.

A Political Capital is részt vett a Ukraine War Disinfo Group nemzetközi együttműködésben, amely 12 közép- és kelet-európai országban követte nyomon az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos Kreml-párti dezinformáció terjedését a hagyományos és közösségi médiában.

Szeptemberben arról írtunk, hogy bár Ukrajna továbbra is élvezi a globális közvélemény és az európai szövetségesek támogatását, az ún. „Ukrajna-fáradtság” megelőzésében és kezelésében fontos szerepet játszanak a – részben még mindig a Kremltől függő – energiaárak és dezinformációs kampányok. 

Elemzéseinkben és rendezvényeinken rendszeresen tárgyaljuk a kormány és a kormányzati irányítású média Kína- és oroszbarát, valamint Nyugat-ellenes álláspontjának, emellett keleti-nyitás politikájának intenzív terjesztését és annak hatását.

Így aligha véletlen, hogy a Nemzeti Információs Központ (NIK) is elismerőleg („a PC aktív szerepet vállal a magyar közvélemény háborúval kapcsolatos álláspontjának formálásában”) írt tevékenységünkről a nyáron nyilvánosságra hozott jelentésében.  

Lerántottuk a leplet azokról a központilag koordinált álprofilokról, amelyek június óta budapesti és agglomerációs Facebook-csoportokba beépülve fejtik ki dezinformációs tevékenységüket. Első beszámolóinkban részletesen bemutattuk, hogyan terjesztik a kormányzati propagandát a helyi Facebook-csoportokban orosz közösségi oldalak képeit használó kamuprofilok. További vizsgálódásaink eredményeképp több száz olyan álprofilt azonosítottunk, amelyek tevékenysége jóval régebbre nyúlik vissza, és az egész országra kiterjed. Leleplezésünk nem volt hiábavaló: hamar megváltoztatták az álprofilok addig idegen nevű URL-jét, úgy, hogy az összhangba kerüljön a feltüntetett magyar névvel – ezzel akaratlanul is megerősítve, hogy az álprofilokat központilag koordinálják. 

Intézetünk folyamatosan monitorozza és elemzi a hazai szélsőjobboldali pártok és szervezetek tevékenységét. Összefoglaltuk, hogy mit tehet és mit nem a kormány szélsőjobboldali rendszerellenzéke, de írtunk a Fidesz és a szélsőjobb viszonyáról is. 

2023 nyarán a Budapest Pride Fesztivál keretében rendeztük meg a „Kisebbségek a magyar nyilvánosságban” című kerekasztal-beszélgetést, amelynek témája egyrészt a kisebbségek nyilvánosságbeli reprezentációja, másrészt a kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéd volt. Ősz elején pedig egésznapos konferenciát tartottunk „Gyűlöletbeszéd Magyarországon” címmel. A konferencia négy kerekasztal-beszélgetésből állt, amelyek a gyűlöletbeszéd kérdésének egy-egy aspektusával foglalkoztak, rávilágítva az adott témában megjelenő dilemmákra, kérdésekre, hiányosságokra és jó gyakorlatokra. 

Idén is megtartottuk harmadik nyári egyetemünket, ahol aktuális közéleti témákban tartottunk panelbeszélgetéseket, workshopokat, worldcafé jellegű beszélgetéseket szakértőkkel, újságírókkal, politikusokkal, diplomatákkal, három napon keresztül. Idén többek között vendégünk volt Felcsuti Péter közgazdász; Julia Gross, Németország magyarországi nagykövete; Claire Legras, Franciaország magyarországi nagykövete; Ruff Bálint politikai tanácsadó; Urbán Ágnes közgazdász; Végh Zsuzsanna és Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund kutatói; Ujhelyi Adrien, az ELTE PPK egyetemi docense; illetve Ugrósdy Márton, Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkár.

Év végén a Political Capital harmadik alkalommal vizsgálta a civil szervezetekkel kapcsolatos társadalmi vélekedést, s kiderült, hogy nőtt a civil szervezetek ismertsége és támogatottsága is. Nyilvános rendezvényt szerveztünk, ahol bemutattuk a kutatás eredményeit, majd panelbeszélgetésünk résztvevőivel értékeltük azt, illetve a civil társadalom helyzetét és kilátásait. 

A HDMO projekt keretében, a PC koordinálásával elkezdődött a félrevezető és hamis információk elleni küzdelem Magyarországon. Első tanulmányunk két dezinformáció alakulását mutatta be, s azok terjedését járta körül. A tanulmányt munkatársaink, Molnár Csaba és Surányi Ráchel a Lakmusz podcastjában is bemutatták. A Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián közös kutatásának keretében vizsgáltuk a hazai hírfogyasztási szokásokat, ahol kiderült, hogy a magyar társadalomban van igény a tényellenőrzésre, de még kevesen használják azt. November végi kutatásunkban pedig a tények létezésével és megismerhetőségével kapcsolatos kételyre fókuszáltunk. 

Nem egész hat hónappal az önkormányzati választás előtt elfogadta a parlament, hogy új rendszerben válasszuk meg a Fővárosi Közgyűlés képviselőit. Bár hivatalosan a Mi Hazánk volt a kezdeményező, nyilvánvaló, hogy a Fidesz aktuális választási érdekei motiválták a rapid törvénymódosítást. Már a benyújtás másnapján gyorselemzéssel jelentkeztünk, a végszavazás napján pedig László Róbert a 24.hu-n megjelent cikkében foglalta össze az ügy tanulságait. 

Az önkormányzati választás során szó szerint egy-két szavazaton is múlhat egy polgármesteri szék sorsa, ezért, ha lehet, még az országgyűlési választásnál is fontosabb, hogy a választásig hátralévő időszakban időről időre lássuk, hányan jelentik át magukat egyik településről a másikra. Az esetleges voksturizmus leleplezésében, de még inkább annak megelőzésében a Political Capital már régóta aktív, idén ősszel pedig, a TASZ-szal karöltve sikerült elérni, hogy a Nemzeti Választási Iroda a törvényi kötelezettségeit megelőző időponttól kezdve, heti rendszerességgel publikálja a lakosságszámra vonatkozó adatokat, települési bontásban, ezen a felületen

A Political Capital 2023-ban is a Forum 2000 konferencia partnere volt, ahol Krekó Péter a szlovákiai választások visszhangjáról szóló kerekasztal-beszélgetésen is részt vett. Emellett hatalmas megtiszteltetés, hogy a Political Capital volt a magyarországi intézményi partnere az idei vilniusi NATO Public Forumnak, amit az Eastern Europe Studies Centre, a German Marshall Fund, a Munich Security Conference és az Atlantic Council közösen szervezett.

Úgy véljük, egyre több fenyegetés éri Magyarország szuverenitását a szövetségi rendszerünkkel szemben ellenséges országok, különösen Oroszország és Kína részéről.  Ezért olyan 21 pontból álló javaslatcsomagot fogalmaztunk meg, amely ténylegesen Magyarország külső szuverenitásának és biztonságának védelmét szolgálja. Nyilvános anyagainkat bármely párt vagy közéleti szereplő szabadon felhasználhatja. A legjobban természetesen annak örülnénk, ha javaslatainkat a kormánytöbbség is megfontolná, de azt is örömmel láttuk, hogy a Momentum parlamenti frakciója határozati javaslatként terjesztette az Országgyűlés elé az általunk megfogalmazottakat.  A kormány szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt védelmező törvénycsomagjára közleményben reagáltunk hat szervezettel közösen, és rámutattunk, mi is a baj mindezzel. Arról is írtunk, hogy a törvény logikája könnyen a határon túli magyar szervezetek ellen fordítható. 

A jövő év választási év lesz, így a Fidesz választási programjaihoz hasonlóan mi sem ígérhetünk mást, mint azt, hogy „folytatjuk!”

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384