Az Orbán-rendszer alapjait fenyegeti a pedofilbotrány

A pedofilbotrány az Orbán-rezsim alapvető identitáselemét kezdi ki és a hatalom legfelsőbb köreit érinti, ezért továbbra is jelentős politikai kockázatot jelent a kormány számára. Bár egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy az ügy kikezdheti Orbán Viktor hitelességét a saját támogatói körében, de 2010-es hatalomra kerülése óta most a legnagyobb ennek a veszélye. Ezért is igyekezett a gyors válságkezeléssel és a kezdeményezés visszavételével elvarrni az ügyet a kormányfő. A téma ennek ellenére még valószínűleg napirenden marad, hiszen nincs válasz az alapvető kérdésre, hogy kinek az indíttatására kapott kegyelmet a pedofil igazgató bűntársa.

Mi történt?

Február 10-én lemondott Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit országgyűlési képviselő, volt igazságügyi miniszter, aki a Fidesz listavezetője lett volna a június 9-én esedékes európai parlamenti választáson. Lemondásukról minden bizonnyal Orbán Viktor miniszterelnök utasítására döntöttek. Mindkét politikus fontos szereplője volt az Orbán-rezsimnek.

Bukásuk oka, hogy február 2-án nyilvánosságra került: az államfő még 2023 áprilisában, a budapesti pápalátogatás idején kegyelmet adott egy gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, aki zsarolással kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat.

Ilyen gyors és súlyos politikai következménye még egyetlen botránynak sem volt a 2010 óta fennálló politikai rendszerben. Ennek feltehetően két oka van.

1. Az ügy a rezsim legfelsőbb köreit érinti. Az, hogy pontosan miért és kinek a kezdeményezésére született meg a kegyelmi döntés, máig nem derült ki. A kegyelmet kapott személyről azonban tudható, hogy jó kapcsolatokat ápolt kormánypárti körökkel és Orbán Viktor miniszterelnök családjával. Ez indokolhatja a kormányfő részéről, hogy az ügy gyors lezárására törekedett: igyekezett megelőzni, hogy az ügy szálai felérjenek hozzá.
2. Az ügy a rezsim alapvető identitáselemét kezdte ki. A kormányzó Fidesz az elmúlt években politikájának egyik fundamentumává tette a gyermekvédelmet, ezzel szemben politikai ellenfeleit gyakran pedofíliával vádolta. Sőt, a kormánypárt a pedofíliát és a homoszexualitást összemosó, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt alkotott. Ezek után nem lehetett megmagyarázni, miért adott kegyelmet egy pedofíliában közreműködő elítéltnek az a köztársasági elnök, aki alig több mint két éve még a Fidesz alelnöke és családügyi minisztere volt.

Az ügyet a kormánypárt szempontjából tovább súlyosbítja, hogy a lemondott Varga Judit volt férje, Magyar Péter nyilvánosság elé állt, és arra tett utalást, hogy nem „az igazi felelősök” buktak bele a botrányba. Ezt követően bírálta a rendszer működését, elfogadhatatlannak nevezte, hogy „pár család kezében van az egész ország”, valamint kijelentette, hogy a polgári titkosszolgálatokat és a kormányzati propagandát egyaránt irányító Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnöknek „mennie kell”. Magyar Péter semmi olyat nem mondott el, amit az Orbán-rendszert elemző intézetek (így a Political Capital is), kutatók, médiumok ne írtak volna már le korábban, kritikájának jelentőségét az adja, hogy olyan ember szájából hangzott el, akinek – felesége révén – évekig bejárása volt a legfelsőbb kormányzati körökbe, illetve fontos gazdasági tisztségeket töltött be a rezsimben, így sok információ birtokában lehet.

Miért történhetett?

Az olyan autoriter politikai rendszerekben, mint az Orbán-rezsim, szükségszerűen leépül a külső és belső kontroll, megszűnnek a fékek és ellensúlyok, a politikai utasításokat vagy az annak vélt megrendeléseket szó nélkül végrehajtják. Így történhetett meg, hogy a jelentős politikai kockázattal járó kegyelmi döntés akadály nélkül végigfuthatott a kormány és a köztársasági elnöki hivatal szervezetén. Bár az igazságügyi miniszter hivatalának szakmai ajánlása első körben nem javasolta a kegyelem megadását a pedofil bűncselekményeket eltussoló személynek, ez a döntés a köztársasági elnöki hivatalban mégis megszületett. Ezután pedig már a volt igazságügyi miniszter is ellenjegyezte a döntést. Az nem ismert, hogy a köztársasági elnök hivatalában miért döntöttek így, és volt-e erre vonatkozó politikai megrendelés. A Direkt36 oknyomozó portál szerint a kegyelem kezdeményezésében fontos szerepet játszott Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház vezetője, korábbi miniszter, aki alatt Novák Katalin államtitkár volt, majd Novák tanácsadója, aki az Orbán-családdal is régóta szoros kapcsolatban áll.

A kormánypárt hatalmi és nyilvánosságbeli dominanciája miatt ritka az olyan eset, amikor a Fidesz defenzívába kényszerül, itt azonban rögtön a kegyelmi botrány kirobbanása után ez történt. Napokig érezhető volt a Fidesz politikusainak zavara: először nem reagáltak, majd védték a döntést, ezután Kocsis Máté, a kormánypárt frakcióvezetője megpróbálta átterelni a pedofília vádját a baloldalra, majd a miniszterelnök egy alkotmánymódosításról szóló bejelentésével igyekezett átvenni a kezdeményezést és lezárni az ügyet. A tervezett módosítás értelmében – amelynek ötlete egyébként Dúró Dórától, a Mi Hazánk alelnökétől származik – kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekben érintett elítéltek nem kaphatnának elnöki kegyelmet.

A miniszterelnök ezzel azonban azt is elismerte, hogy hiba történt, és a felelősséget Novák Katalinra tolta, holott közjogi értelemben a döntés közvetlen politikai felelőse Varga Judit akkori igazságügyi miniszter volt, azaz a kormány. Így Novák Katalin mellett Varga Judit sem tehetett mást, minthogy lemondott minden pozíciójáról.

Az ellenzéki pártok egyaránt, de nem egységesen támadták az államfőt, egymással versengve Novák Katalin lemondását követelték. Ez is szerepet játszott abban, hogy nyomás alá került a kormány és a köztársasági elnök, de nem ez volt a döntő tényező. A Fideszben vélhetően azt mérték, hogy a saját szavazóbázisban is nagy felháborodást okozott a botrány, és ezúttal nem sikerült külső szereplőkre kenni a felelősséget. Ez ismét egy olyan ügy, ahol a kormánypártnak a saját maga által kialakított közhangulat okozott kihívást. A Fidesz által évek óta használt és másokra aggatott pedofilbélyeg égett rá most Novák Katalinra és Varga Juditra, hasonlóan ahhoz, ahogy például a kormánypárt által végletekig fokozott bevándorlásellenesség miatt bukott meg a kormány saját vendégmunkástörvénye. Novák Katalin és Varga Judit végső soron a saját pártjuk által kialakított politikai rendszerbe és társadalmi közegbe buktak bele.

Mi várható?

A kormánypárti propaganda rögtön a dupla lemondás után meg is kezdte annak sulykolását, hogy az ügy le van zárva, a felelősök meghozták a szükséges döntést, így a kormánypárt morális szempontból felette áll az ellenzéki oldalnak, ahol soha semmilyen hibának nincs következménye. Mégis, a botrány érezhetően nem ért véget.

Arra a kérdésre, hogy miért kapott kegyelmet a pedofil igazgató bűntársa, továbbra sincs válasz, és Magyar Péter nyilvánosság elé állása azt jelzi, hogy a Fidesz holdudvarán belül is lehet elégedetlenség. Egyelőre tehát nem úgy tűnik, hogy a botrány gyorsan kikopna a nyilvánosságból. Egyrészt az új köztársasági elnök megkeresésével, megválasztásával (amire a köztársasági elnök lemondásának parlamenti megszavazása után 30 nap áll rendelkezésre) eleve megspórolhatatlan, hogy újra és újra megjelenjen a nyilvánosságban az ügy, de ennél is fontosabb lehet az a lavina, amit Magyar Péter indított el. Az ő kritikái egyelőre nem érintették a miniszterelnököt, csak a legbelsőbb körét, elsősorban Rogán Antalt. Az ellenzék viszont már igyekszik átkeretezni az ügyet: míg pénteken még Novák Katalin lemondását jelölték meg fő célként, ma már Rogán távozását is követelik, és megjelentek az első hangok, akik a miniszterelnök felelősségét firtatják. Egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy Orbán Viktor renoméját a saját támogatói körében is kikezdheti az ügy, de az bizonyos, hogy az elmúlt 14 évben egyszer sem nézett szembe a maihoz hasonló, a hitelességét fenyegető kockázattal.

A kormánypárt vélhetően erővel is igyekszik véget vetni az ügynek. Az Orbán-rezsim eddigi működéséből az következik, hogy a független sajtó működését még szűkebb keretek közé igyekeznek majd szorítani. Ennek egyik fő eszköze lehet a nemrég felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek feladata az ellenzéki politikusok, a civil szervezetek és a még létező független média külföldi ügynöknek bélyegzése, megfélemlítése.