Szlovákiában nem divat a lassú divat (slow fashion) támogatása
A szlovák környezetbarát divatmárkák állami támogatás és a fenntartható divatra vonatkozó jogszabályok hiányával küzdenek. Míg más EU-s tagállamok támogatják a zöld kezdeményezéseket, többek között a fenntartható ruhagyártók számára nyújtott pénzügyi bónuszokkal, Szlovákia csak 2025-től fog a textilhulladékok ügyében törvényt hozni.
Simona Strejčková, EURACTIV.sk
Szlovákiában hiányoznak azok a textiliparra vonatkozó törvények és mechanizmusok, melyek a fenntarthatóságra törekvő márkákat támogatják, állítják ezek a cégek. Míg a textíliák kötelező szétválogatására vonatkozó egyetlen törvény is legkorábban 2025-től lép életbe, más EU országok aktívabban támogatják márkáikat. Ezen ügyek gyenge állami támogatottsága ellentétben áll a lassú divat – pl. fenntartható divat vagy egyes márkák fenntarthatóbb termelésre vonatkozó törekvései – növekvő ismertségével.
2020-ban az EU-ban az egy főre eső textilfogyasztás 121 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezte. Egy európai személy évente akár 26 kilogramm textilt is vásárolhat, és körülbelül 11 kilogrammot dob ki. Ez alól Szlovákia sem kivétel, az ország évente majdnem 60 000 tonna textil- és cipőhulladékot termel. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos szlovák 10,6 kilogramm textilhulladékot hagy maga mögött.
Nemcsak az EU zöld megállapodása (Green Deal) igyekszik csökkenteni ezeket a magas számokat, hanem a lassú divat ruhatervezői is, akik nemcsak környezetbarát, hanem fogyasztóbarát divatot szeretnének létrehozni. Szlovákiában az ilyen márkák száma évről évre növekszik, és néhányuk nemzetközileg is ismert.
Azonban a lassú divat címke nem egy hivatalos licensz, sem az EU-ban, sem a világ többi részén. A mozgalom inkább arról szól, hogy egy vállalat egyértelműen és elkötelezetten vállalja a felelősséget az alkalmazottakért, a társadalomért és a környezetért.
Zöld szempontok már a tervezés során
A jól ismert szlovák NEHERA márka, amely kiterjesztette üzletét a szomszédos Ausztriába is, a környezetvédelemhez elsősorban a helyi termeléssel járul hozzá. Termelésének és fejlesztésének több mint 90 százaléka Szlovákiában valósul meg. A varrási minták nyersanyagait például nem küldik más kontinensekre. A mintáknak ugyanis később ugyanezen utat kellene megtenniük visszafele jóváhagyás céljából, majd egy ázsiai gyártóhoz kellene utazniuk átalakításra, és csak ezután kerülnének vissza a tényleges gyártáshoz.
A NEHERA állítása szerint még az alapanyagok kiválasztása és a beszerzése során is igyekszik befolyásolni, hogy felelős forrásból és gyártótól vásároljon. Figyelmet fordítanak az alapanyagok helyi szintű beszerzésére is. „De itt a célterületnek Szlovákiánál tágabbnak kell lennie, például az Európai Unión belül vásárolunk anyagokat. Úgy gondoljuk, hogy a helyi termeléssel minimalizáljuk ökológiai lábnyomunkat” – mondja Bibiana Zdútová, a NEHERA márka igazgatója. A szlovák I'm Not a Robot márkának hasonló a megközelítése. Az általuk előállított ruházathoz nagyrészt tömegtermelésből eldobott anyagokat használnak, vagy olyanokat, amiket adományként kapnak. „Olyan anyagokat is feldolgozunk, amelyek talán vizuálisan nem esztétikusak, vagy valamilyen hibával rendelkeznek. Ezesetben alapítóként beavatkozva igyekszünk tökéletessé tenni őket, és a hibát nekünk tetsző módon átalakítani” – nyilatkozta Nora Čanecká, Erika Daxnerová és Barbora Jakubová, az I'm Not a Robot márka alapítói és tervezői.
Helyi beszállítók más folyamatokban is szerepet kapnak. Nyomtatványok, hímzések vagy indigófestések készítése során például helyi kézművesekkel is együttműködnek.
Az EU és a fenntarthatóság fele vezető út
Maga az EU is reagált arra a tényre, hogy az európai textilfogyasztás a negyedik legnagyobb környezeti hatással bír. A Bizottság most azt javasolja, hogy szinte az összes fizikai termék környezetbarátabb, energiatakarékosabb és teljes életciklusa során könnyebben újrahasznosítható legyen. Az EU fenntartható és újrahasznosítható textíliákra vonatkozó 2030-as stratégiája alapján arra számíthatunk, hogy az évtized végére minden textiltermék a társadalmi jogok és környezetvédelem elveit tiszteletben tartva kerül majd előállításra.
2023 júniusában az Európai Parlament elfogadott egy javaslatot az EU fenntartható és újrahasznosítható textíliákat célzó stratégiájáról. A stratégia azt követeli, hogy az EU-ban eladott textiltermékek tartósabbak, újrahasználhatók, javíthatók és újrahasznosíthatók legyenek. A termelésnek tiszteletben kell tartania az emberi, társadalmi és munkajogokat, valamint a környezet és az állatok jóllétét az egész ellátási lánc során. A fogyasztók is több információt fognak kapni arról, hogyan használhatják és hasznosíthatják újra, valamint hogyan javíttathatják ruháikat.
Az Unió is megpróbálja támogatni a divatszektorban működő kisvállalkozókat, például a WORTH Partnership Project/COSME révén. Ez egy versenyképességet fejlesztő program, ami a kkv szektort célozza. Célja többek között az olyan tervezők és gyártók támogatása a textiliparban, akik tiszteletben tartják a stílus, az esztétika, a biztonságos környezet, a fenntarthatóság és a körkörös gazdaság elveit.
A szlovák márkák azonban másképp tekintenek erre a kérdésre. „Az EU fő hangsúlya a divatiparban az eladatlan ruhák eldobásának betiltásán vagy a kötelező újrahasznosításukon van” – mondja Zdútová a NEHERA-tól. Bár ő is fontosnak tartja ezeket a lépéseket a textilhulladék gyors csökkentése érdekében, szerinte a jogszabályok különösen azokra a divatmárkákra lesznek hatással, amelyek úgynevezett gyors divatot (fast fashion) gyártanak, azaz olyan márkákat, amelyeknél nagy a túltermelés, és emiatt sok hulladék keletkezik.
A pénzügyi támogatás a lassú divat márkáinak is problémát jelent. „Eddig úgy látjuk, hogy eléggé problémásak azok a kritériumok, amelyek alapján a márkák és termékeik besorolhatók adókedvezményre jogosultak vagy nem jogosultak közé” – teszi hozzá Zdútová.
A kis, független márkák, mint például a NEHERA, más módon működnek. Az túltermelés nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is fenntarthatatlan számukra, így elkerülik azt. A megmaradó textíliákat újra felhasználják, például kedvezményes áron pop-up boltokban eladják, és a kisebb maradékanyagokat is újrahasznosítják: vagy varrási prototípusok készítéséhez használják, vagy iskoláknak és védett műhelyeknek adományozzák.
Más országok tapasztalatai
„Az állam részéről sem környezetvédelmi szempontból, sem egyéb téren nem érzünk valós támogatást. A Párizsban végzett munkánk során mégis azt látjuk, hogy más független márkák, például Hollandiában, Franciaországban vagy Dániában, milyen jelentős támogatást kapnak kormányaiktól” – magyarázza a NEHERA márka igazgatója.
Az kiterjesztett gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility - EPR) fontos politikai eszköz Franciaországban a növekvő fogyasztói hulladék kezelésére és csökkentésére. Ez a termékek gyártóira és forgalmazóira helyezi annak felelősségét, hogy kezeljék a termékeik újrahasznosítását és az életciklusuk végén történő csomagolását. A francia kormány nemrég bevezetett egy pénzügyi bónuszrendszert azoknak a vállalatoknak, akiknek textiltermékei fenntarthatóak, ezzel ösztönözve az öko címkével rendelkező, újrahasznosított anyagokat tartalmazó és hosszabb élettartamra tervezett termékeket.
Ezek a bónuszok egy évi 50 millió eurós közös alapból kerülnek kifizetésre, ezért nem a fogyasztók érzik meg ennek hatását. Ez az összeg azokból az környezetvédelmi illetékekből származik, amelyeket a textilkiskereskedők fizetnek termékeik használatból való kivonása érdekében.
Októbertől Franciaországban a vásárlók is kaphatnak közvetlen támogatást termékeik megjavítására, javításonként hat és huszonöt euró közötti összegben, ami egy 154 millió eurós különleges állami alapból kerül kifizetésre. Az új nemzeti bónuszprogram a fenntartható divatot népszerűsíti, arra ösztönözve a fogyasztókat, hogy ruháikat és cipőiket javíttassák meg, ahelyett, hogy újat vásárolnának. A javításokat csak a Refashion – az intézkedés mögött álló környezetvédelmi szervezet – által tanúsított javítóműhelyek vagy cipészek végezhetik.
A holland kormány is az újrahasznosíthatóságot tűzte ki célul, valamint támogatja a kiterjesztett gyártói felelősséget (EPR) és a textilcímkéket. Az egyes márkák ruhatermékeinek 2025-re legalább 25 százalékban újrahasznosított anyagokat kell tartalmazniuk, míg 2030-ra már 50 százalékot.
Szlovákiában nincs kilátásban állami támogatás
Szlovákia fő fókusza a hulladékkezelésen van. Ebben a keretrendszerben született stratégiai dokumentum a hulladékkezelési program (Waste Management Programme - WMP). Ennek célja, hogy a hulladéktörvény keretében működőképes rendszert hozzon létre a textíliákra vonatkozóan 2025. január 1-hei hatállyal, ezzel növelve a használt textíliák újrahasznosítását és újrafelhasználását. A minisztérium a módosítást úgy szándékozik előkészíteni, hogy az érintett feleknek elegendő idejük legyen a gyakorlatba is átültetni a követelményeket. E készülő szabályozáson kívül azonban az állam nem tervez más törvényi módosítást vagy intézkedést – állította az EURACTIV-nak a minisztérium. A szomszédos országokban, beleértve a V4 országokat, a jogszabályok alapvetően nem különböznek; a textíliákra vonatkozóan az EU szabványokat emeltek át jogszabályaikba. Szlovákiához hasonlóan Csehország, Magyarország, Lengyelország és Ausztria is szeretné kötelezővé tenni a textilhulladék szelektív gyűjtését, azonban ez egyelőre önkéntes alapon működik.
Az I'm Not a Robot alapítói és tervezői úgy gondolják, hogy Szlovákiában többen foglalkoznak a divatiparral kapcsolatos kérdésekkel, mint néhány évvel ezelőtt. Szerintük az emberek most többet törődnek azzal, milyen anyagból készülnek a ruhák, vagy hogy hol vásárolnak: gyors vagy lassú divatot képviselő üzletben, esetleg használt ruha boltban. „Bár sok szomszédos országhoz képest le vagyunk maradva, örömmel látjuk, hogy a szlovákok hajlandóbbak többet fizetni a minőségi darabokért, és ezt befektetésnek tekintik" – teszik hozzá. Ugyanakkor a tervezők szerint a fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy vásárlásukkal milyen hatásokat okoznak, és kiket támogatnak.
Az I'm Not a Robot tervezői szerint ezért szükséges beszélni a lassú divatról és az embereket felvilágosítani a divatipar problémáiról. „Mi, az I'm Not a Robot márka tervezői, ezt próbáljuk megtenni rövid videók segítségével, amelyekben megmutatjuk egy ruhadarab elkészítésének folyamatát és azt, mi zajlik a konkrét darab gyártása során. Megpróbáljuk felhívni vásárlóink és nézőink figyelmét arra, mi és ki áll a ruhadarab készítése mögött és nagyobb érzelmi kapcsolatot teremteni a viselő és a ruhadarab között" – teszik hozzá.
A NEHERA márka igazgatói az mondják, hálásak lennének, ha az állam és az EU tisztább szabályokat hozna, valamint előnyben részesítené azokat, akik betartják ezeket. „Felelősségteljesen igyekszünk viselkedni. Nem feltétlenül a jogszabályok motiválnak minket, hanem a hosszú távú fenntartható megoldások iránti vágy" – mondják az igazgatók.
A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg 2023. december 20-án angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Lengyelország, az EurActiv Szlovákia és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.
