A nemzeti közép kormánya és a szociáldemokrata párt
A kormány és a pártfrakció közötti, az energia-ár emelés kapcsán kihangsúlyozódott ellentétek jelezték, hogy a kormány és a kormányfő párton belüli megítélése nem egységes. Ennek egyik oka a markánsabb arculatot kereső kormányfő és a megújuló, önállóságát hangsúlyozó párt között feszülő ellentét. A szocialista párt keresi az utat a kormány által megcélzott közép és az átalakulóban lévő baloldaliság fogalmai között. A 2004-ben zajló európai parlamenti választás és a tisztújítás előre hozták a párton belüli konfliktusok felszínre kerülését.
Hír: Medgyessy Péter miniszterelnök a baloldal jövőjéről rendezett Haladó kormányzás című londoni konferencián elmondta, hogy a szociáldemokráciának működőképes rendszereket kell kidolgoznia a munkahely, az egészség, a közlekedés, az iskola és a nyugdíj kérdéseire. A kormányfő szerint az ezekkel kapcsolatos problémákra értelmes, jó válaszokat kell adni, ám a gond az, hogy az értelmes, jó válaszok nem egyszerűek. Medgyessy Péter konferencián elmondott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a bal- és jobboldal hagyományos megosztottságán felülemelkedő "harmadik dimenziós" baloldal fő feladata, hogy a konkrét értelemben vett emberi biztonságérzetet erősítse. Ebbe beletartozik a fizikai, a jogi, a szociális és társadalmi létbiztonság érzete, amelynek logikus eleme a nagyobb demokrácia és az érdemi esélyegyenlőség iránti igény.
Elemzés: A július 12-én és 13-án Londonban rendezett "balközép csúcson" Medgyessy Péter Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter társaságában vett részt. Az MSZP megújulásában fontos szerepet játszó Hiller István ugyanakkor nem volt jelen a tanácskozáson, és a Magyar Szocialista Párt elnökségéből más sem nem vett részt azon. A pártot Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára képviselte.
A tanácskozásról szólva Medgyessy Péter elmondta, hogy kormányzati politikája igazolását látja annak eredményeiben, és különösen sikeresnek értékelte a gyermek középpontba állítását. A megbeszélésen elfogadott nyilatkozat negyedik pontja ugyanis a gyermekek támogatását tűzte ki célul, amely "nemcsak erkölcsi kötelezettség, hanem kulcs is a jövő gazdasági növekedéséhez". A kormányfő legfontosabb üzenete azonban az volt: részt kíván venni az MSZP megújításában.
A kormányfő és az MSZP
Medgyessy Péter kormányfő 2001. májusában szerezte meg a párt országos választmányának egyhangú támogatását, hogy - párton kívüliként - az MSZP miniszterelnök-jelöltje legyen a 2002-es országgyűlési választásokon. Az első 100 napos program sikere és az önkormányzati választások eredménye által igazolt kormányzati munka miatt a Medgyessy-kormány párton belüli támogatottsága erősödni látszott, 2003 tavaszán mégis folyamatos találgatások előzték meg mind a párt tisztújítását, mind a kormányátalakítást: a kormány erősíti-e pozícióját a pártvezetésben, vagy a pártelit szerez-e újabb miniszteri pozíciókat. A szocialista párt számára szokatlan a kabinet és a pártvezetés közötti egyensúly-keresés gyakorlata, a korábbi - Horn Gyula vezette - kormánykoalíció idején a pártelnök és a miniszterelnök személye megegyezett, ezért nem okozott gondot az érdekek egyeztetése.
A kormány és az MSZP viszonyának értékelése először a párt 2003. márciusi kongresszusán merült fel, ahol Horn Gyula bírálta a kormányzat teljesítményét. Ehhez hasonlóan a májusban leváltott sportminiszter, országos választmányi elnök Jánosi György is kritikával illette a kormányt, az MSZP nagyobb beleszólását követelve a kormányprogram kialakításába.
A kormányfő és a párt közötti feszültség újabb jele volt Gyurcsány Ferencnek, a miniszterelnök főtanácsadójának miniszteri kinevezése, és az Országos Választmány élén megerősített Jánosi György leváltása. Gyurcsány nem rendelkezik hosszú pártkarrierrel, ellenben Medgyessy bizalmasának tartják. Ugyanakkor Kiss Péter és Hiller István kormányon belüli erősödése a párt befolyásának növekedését jelezheti.
"A Magyar Szocialista Párt a demokratikus baloldal pártja. Felfogásával a nemzeti minimum és a demokratikus minimum kérdéseiben a mérsékelt jobboldal is egyetérthet. Társadalom-felfogása viszont a szociáldemokrata értékrendre épül, amely sok tekintetben különbözik a mérsékelt jobboldal társadalom-felfogásától. A szocialista szavazók ezért joggal tekinthetők a polgári baloldalnak, amelyben a polgári jelző nem kirekesztő." - Kovács László kongresszusi beszédéből
"A Magyar Szocialista Párt politikája az egy szociáldemokrata politika, amely a tekintetben - és csak a tekintetben - polgári politika, hogy nem osztálypolitika. Nem a tekintetben, hogy bármi engedményt jelentene ez a hagyományos jobboldali politikai törekvésekkel szemben." - Gyurcsány Ferenc kongresszusi beszédéből
"A program célja a közép-európai régióba illeszkedő új magyar szociáldemokrácia kialakítása. Ez három pilléren alapszik, a szociáldemokrácia nemzet-, valamint államfelfogásán, illetve a szociáldemokrácia és a környezetkultúra kapcsolatán. A szocialisták nem kételkednek Bethlen Istvánban, de vállalják Peyer Károlyt, Ady Endrében hisznek, de elismerik, ha valakik szobrot akarnak állítani Tisza Istvánnak." - Hiller István a készülő pártprogramról, az Országos Választmány ülése után
Az MSZP megújulása
A párt korábbi arculatváltásai
Az MSZP 1989. októberi magalakulása óta a pártot sokkal inkább jellemezte az ideológia hiánya, mint a szociáldemokrata ideológia képviselete. Az alakuláskor ugyan kimondták, hogy elfogadják a Szocialista Internacionálé alapelveit, de a Horn Gyula vezette párt óvakodott a baloldali társadalomkép összefoglalásától.
Az 1998-as választási vereség után a párt egyik platformja, a Szociáldemokrata Társulás megfogalmazta a Szociáldemokrata Chartát, melyet az elnökség is támogatott, s ezt követően a 21 pontból álló dokumentumot országos vitára bocsátotta. A Charta igyekezett egyensúlyozni a párt platformjai és a modern - "harmadikutas" - szociáldemokrácia igényei között. A vitaanyag egyik lényegi újítása volt az "új közép" megszólításának igénye.
A Charta képezte a párt 2000-ben elfogadott hosszú távú "Magyarország mindannyiunké, az esélyegyenlőség programja" című stratégiájának alapját. A programot Vitányi Iván szerkesztette. Ebben már megjelentek a szociáldemokrácia legújabb kori fordulata nyomán kialakult elképzelések, válaszok a globalizáció és az információs társadalom kihívásaira, olyan baloldali értékek megtartása mellett, mint a szolidaritás, társadalmi igazságosság, szociális biztonság, vagy a teljes körű foglalkoztatás. Új elemként került be a szocialisták terminológiájába a modern nemzetfelfogás, illetve az esélyteremtő állam igénye is.
A szocialista párt ezidáig utolsó stratégiai jellegű megnyilvánulása a 2002-es országgyűlési választások "Jóléti rendszerváltást!" című programja volt. Ezzel gyakorlatilag a hosszú távú program megvalósítási tervét alkották meg, a hagyományosan baloldali szavazói rétegek felé tett ígéretek hangsúlyozásával.
A jelenlegi törekvések
Az MSZP-n belül és kívül is erősödik az a hang, mely szorgalmazza a párt teljes - ideológiai, személyi és szimbolikus - megújulását. Kovács László pártelnök tavaly szeptemberben vetette fel hivatalosan a szociáldemokrata párttá alakulás és a névváltoztatás lehetőségét. Ezt követően mind a székházcsere, mind a pártszimbólum megváltoztatása felmerült.
A 2004-ben esedékes, 15 éves fennállást ünneplő kongresszusra lényeges tartalmi, személyi és szimbolikus változásokat ígér az MSZP. Az ideológiai váltást több tényező is befolyásolja, jelenleg az MSZP 4. generációváltása van készülőben, ennek jegyében az utódpártiság szimbolikus és személyi elemeitől is szabadulni kíván a párt. További fontos szempont, hogy a fiatalok körében alacsony a párt népszerűsége, mely szükségessé teszi a célcsoportok újradefiniálását. A váltás szükségességét veti fel továbbá a társadalomkép és elméleti háttér korábbi szándékos hiánya, a magyar szociáldemokrata hagyomány feldolgozatlansága, illetve a nemzetközi szociáldemokrácia világában végbemenő ideológiai változás is. A pártideológusi szerepre jelenleg több pályázó is akad, például Gyurcsány Ferenc és Hiller István. A párt szociáldemokrata irányváltását a "Magyarország és az Európai Unió, az MSZP és a nemzetközi szociáldemokrácia" néven önálló, kabinetek kereteiben működő bizottság dolgozza ki.
Intézkedések és szimbólumok
Baloldali értékek a kormány politikájában
A kormánypolitika a baloldali értékek terén elsősorban a 100 napos program végrehajtása során tett jóléti gesztusokat a választók felé. A választási programnak megfelelően az esélyteremtés és a szolidaritás tartalommal való megtöltését szolgálta a 17 témát érintő intézkedéscsomag: a családtámogatási rendszer igazságosabbá tétele, a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek rendezése. A jóléti állam hagyományos felfogásához közel álló program elsősorban költekező volt, és nem szolgálta a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés céljait.
A februárban meghirdetett Európa Terv a makrogazdasági feltételek javítását és a vállalkozások fellendítését igyekezett megcélozni az infrastrukturális és hitelrendszer fejlesztésével. Ugyanakkor tartalmazott egyenlő hozzáférést biztosító, az esélyteremtés tematikájába illeszkedő, a lakosságot érintő programpontokat is (kultúra, egészségügy, informatika, oktatás). Az Európa Terv némileg közelebb állt a modern szociáldemokrácia céljaihoz, mint a korábbi jóléti reformlépések.
A kormányzat szimbolikus politikája
A szimbolikus politizálást és a politikai marketinget a Fidesz használta a leghatékonyabban a magyar politikában. Azonban amellett, hogy a párt sokak számára aktivizáló erővel bíró, dinamikus, jövőorientált szimbólumokat vezetett be a köztudatba, fogalmaik megosztották a választókat.
A Medgyessy-kormány már választási programjában megfogalmazta azt az igényét, hogy a nemzeti közép kormánya kíván lenni. Ez a fogalom volt a szimbolikus ajánlata a széles társadalmi konszenzus és a közéleti béke lehetőségének. A fogalom egyben válaszkísérlet is volt arra a kihívásra, hogy a baloldalnak nincsen szimbolikus politikája, és nem képes integratív fogalmak megalkotására.
A nemzeti közép definíciójához segít közelebb Gyurcsány Ferenc megfogalmazása, aki szerint "a Fidesz politikai gyakorlatával szemben, melyben a győztes mindent visz elve érvényesül, a Medgyessy-kormány gyakorlatát a győztes az egészért felel elve jellemzi." (Mozgó Világ, 2003./06.)
Szintén a széles társadalmi konszenzus és együttműködés szimbolikáját volt hivatott újratematizálni a miniszterelnök februári országértékelő beszédében bevezetett köztársaság-eszme. A köztársaság újragondolása a jogi-politikai definíción túl a tartalmi, értéktelített megjelenítést igyekezett szolgálni: az állam, mint az együtt gondolkodó, közös célokat megvalósító polgárok közösen vallott minimuma.
A kormányzat harmadik szimbolikus fogalma, a különösebb előzmény nélkül a tematikába került gyermek, szintén reagáló fogalomalkotásra utal. Az előző kormányzat családalapú társadalompolitikájával az individuális, negatív asszociációktól mentes, de szintén jövőcentrikus gyermeket állítja szembe. A februári országértékelő beszédben bevezetett fogalom azóta még hangsúlyosabban képezi a kormányzati koncepció témáját: az év első felében számos intézkedést vezettek be a gyermekek támogatására, és a kormányfő is igyekezett kihasználni a gyermek-szimbólumban rejlő kommunikációs és politikai lehetőségeket. A miniszterelnök gyermeknapi üzenete és a szekszárdi hídavató beszédben bejelentett, gyermekeket támogató kedvezmények azt sejtetik, hogy az év második felében a kormányzat nagy hangsúlyt fog fektetni a szimbólum kommunikációs üzeneteire.
Mindhárom kialakított fogalom reagáló jellegű: a jobboldal megosztó politikai kommunikációjának és a definícióalkotás kényszerének termékei. Amellett, hogy a kormányzat a szimbólumalkotás terén nem kezdeményező, az üzenetei sokkal inkább a középen állókat célozzák meg, mint a baloldaliakat.
A párt nem tud önállóan megjelenni a választók előtt.
A kormány a középen álló szavazókat célozta meg, ami konfliktusokat okozott a magát balra pozícionáló párton belül.
Medgyessy Péter részt kíván venni a párt megújításában.
A párt nem egységes abban a tekintetben, hogy a miniszterelnöknek kell-e pártfunkciót vállalnia. Ez a középszavazókat elriasztaná, egyúttal a baloldali szavazók felé erősebb elkötelezettséget mutatna.
Változó erőviszonyok
A párt és a kormány eddigi kiegyensúlyozott viszonyát több dolog is megváltoztatta a kongresszus és a kormányátalakítás óta. A viszony megváltozását és az érdekellentétek előtérbe kerülését kísérő jelenségeket két csoportra oszthatjuk: 1. az MSZP népszerűség-vesztése, illetve 2. a közelgő tisztújításra és választásokra való felkészülés korai kezdete miatt felmerült problémák.
A 2003. júniusában napvilágot látott adatok szerint csökkent az MSZP népszerűsége, nagyobb mértékben, mint a Fideszé, ezáltal a kormánypárt és a nagyobbik ellenzéki erő megítélése közötti különbség csökkent. A szocialisták az önkormányzati választás során tapasztalhatták először - akkor pozitív irányban -, hogy a párt népszerűsége erősen függ a kormány teljesítményétől. A kabinet romló megítélése most negatív irányba befolyásolta a párt népszerűségét. A tervezett, aktuális népszerűtlen intézkedések, a kormány által tervezett takarékossági csomag (adócsökkentés elmaradása, energiaár-emelése, nyugdíjkifizetés elhalasztása) ezért máris vitákat generált, illetve a frakció és a kormány közötti kommunikációs zavarokat okozott. A legnagyobb kormánypárt frakciója nem támogatta a pénzügyi tárca javaslatait, helyette alternatív tervezet kidolgozását szorgalmazta és László Csaba pénzügyminisztert is meghallgatta a változások okáról. A jövőben a közelgő európai parlamenti választásokon megmérettetésre kerül a párt. A választók döntése során hangsúlyos szerepe lesz a kormány munkájának. A kormány népszerűségének csökkenése rontja az MSZP választási esélyeit.
Az MSZP tisztújítása 2004-ben várható. Ekkorra a pártnak "ki kell termelnie" a 2006-os választásokon győzelmet arató csapatot. A párton belül egyre többen jelzik, hogy részt kívánnak venni a tisztújításban, számos találgatás lát napvilágot a generációváltás szükségességéről és az új szereposztásról.
A korábban az imázs hiányával és túlzott technokratizmussal vádolt kormányfő a népszerűtlen intézkedések bejelentését a szakminisztériumok hivatalnokaira hagyta. Úgy tűnik, az előremutató stratégiában gondolkodó miniszterelnök markánsabb arculatot keres, melybe a politikusabb imázs is beletartozik. Ezt jelzi, hogy a londoni csúcstalálkozó előtt a párt legfiatalabb, szociáldemokrata alapon szerveződött generációjával találkozott. A fiatal MSZP-sek támogatásával a kormányfő igyekszik a formálódó új szemlélethez csatlakozni, a szocialista párt erőviszonyait a fiatalítás felé befolyásolni.
A választási licit-verseny valamint a hazai - de a nemzetközi szintéren is érezhető - ideológiai elbizonytalanodás és a néppártosodás hatásra a politikai szereplők programjai közelítenek egymáshoz. A nemzeti közép gondolata engedményeket tett az ellenzék szavazói felé, ez a karakteres baloldaliság elvesztésével járhat. A szocialista párt élvonalából Vitányi Iván és később Hiller István is kifejtette a párt elhalványulásának veszélyeit, egy markánsabb, szociáldemokrata irány mellett voksolva.
