Vége a mézesheteknek

2004-11-29

Gyorsan véget értek a Gyurcsány-kormány mézeshetei. Alig alakult meg az új kormány, lett pártelnök Hiller István, máris nehéz feladatokkal kellett szembesülniük: egészségügyi sztrájk, paprikabotrány és a Fidesz népszavazási kampánya.

Október első felében még töretlennek látszott a gyurcsányi lendület. A kormány megalakulása, a költségvetés vitája, az antifasiszta akciózás, majd az MSZP Kongresszusa korlátlan teret adtak Gyurcsány Ferencnek és Hiller Istvánnak a politika formálásában. A kormányoldal kommunikációjának kulcsszavai továbbra is az igazságosság és a lendület voltak. Az újkeletű fegyelmezettségnek köszönhetően a költségvetési vitától az október 23-i ünnepségeken elhangzott beszédekig rendre ez a két szó szerepelt a központban. Ezzel párhuzamosan a kormány és az MSZP a szimbolikus politizálás terén is újat mutatott. A Bácsfi Diána keltette fasisztaveszély felturbózása, a Terror Háza előtti sikeres nagygyűlés, majd a Károlyi-megemlékezések a baloldal hagyományteremtő és -újraélesztő szándékait tükrözték. A Terror Háza jelképes "visszafoglalása", illetve a hazafiság kormányzati kommunikációba emelése a jobboldal számára még sok gondot okozhat a jövőben. De a jobboldal más területen is vesztésre áll: az orbáni "múlt és jövő erői" szembeállítás látványosan visszájára fordult. A fiatalos, lendületes, a Parlamentben aktív és az ellenzéknek keményen visszamondogató Gyurcsány inkább tűnt a jövő emberének, mint a templomokba visszavonuló, érthetetlen bibliai idézetekkel előhozakodó Orbán.

A fiatalos lelkesedés, a "pezsgés és tűz" jegyében zajlott az MSZP tisztújító Kongresszusa is. Hiller pártelnökké választása, az MSZP felső vezetőségébe bekerülő néhány - de a vártnál kevesebb - új arc, a Kongresszuson megjelent feltűnően sok fiatal szocialista, illetve a pártelnök aktív médiajelenléte valóban azt a benyomást keltették, hogy az MSZP változik. A Gyurcsány-Hiller páros sikerét azonban beárnyékolta, hogy az MSZP régi gárdájának emblematikus figuráját, Szekeres Imrét nagy szavazattöbbséggel elnökhelyettessé választották.

Ki dolgozott már?

  • "Talán éppen ezért tudhatja Orbán Viktor, hogy mi is lehetne az az üzleti terv, de talán éppen azért nem tudja, mert soha nem dolgozott, ezért fogalma sincsen arról, hogy mi a különbség egy üzleti terv és egy kormányprogram között."

    Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök, október 4.
  • "A miniszterelnök még életében nem végzett kétkezi munkát" Kontúr Pál, a Fidesz-MPSZ Munkástagozatának vezetője, október 9.

Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő

A hónap közepétől a kormányfő külpolitikai offenzívába kezdett. Találkozott az osztrák és a német kancellárral, Balatonöszödön vendégül látta a fél világ baloldali kormányfőit, Japánban pedig szakét ivott a császárral. A külpolitikában azonban nehézségei is támadtak. A NATO-tól például kemény kritikákat kapott a katonai kiadások csökkentése miatt. Ennél azonban sokkal kínosabb volt Kovács László bizottsági jelölt reménytelen küzdelme a napelemekkel és a biogázzal. A (még, de már alig) külügyminiszter bizottsági jelöltségéhez való makacs ragaszkodás nem feltétlenül hozott szavazatokat idehaza Gyurcsány Ferencnek. Szintén rosszallást váltott ki Európában a jegybanktörvény módosítása, a Járai Zsigmond elleni alig leplezett támadás.

De a belpolitikában is véget értek október második felére a gondtalan hétköznapok a kormányfő számára. Előbb a magát "okos fiúnak" tartó Zuschlag János kiválóan időzített poénjai árnyékolták be az egyébként sikeres antifasiszta akciósorozatot. Majd az egészségügyben dolgozók eleinte intenzív, majd elhaló sztrájkja okozott némi fejfájást. Az első igazi próbatételnek azonban a máig tartó paprikabotrány bizonyult. Gyurcsány határozottságot próbált mutatni ("a kormány azonnal intézkedik", "a kormány szigorít", "a kormány az EU-hoz fordul", stb.), kamerákkal a háta mögött saját kezűleg ellenőrizte a magyar paprika méreganyag-tartalmát - így próbálta enyhíteni a jogos közfelháborodást.

Az ellenzék október elején még nem tudott mit kezdeni a gyurcsányi lendülettel. Az új kormány október 4-i megalakulásával kapcsolatban pusztán egyetlen mondanivalója akadt: Kóka János gazdasági miniszter milliárdos vagyonának firtatása. A költségvetési vitában szóról szóra megismételték a tavalyi érveiket. Egy, a fiatal szavazók számára lényeges kérdésben, a sorkatonaság eltörlésének ügyében pedig látványos vereséget szenvedtek. A botránypolitikában is csak döntetlent sikerült elérnie az ellenzéknek: az MSZP az Orbán-szőlő ügyének állandó napirenden tartásával ezen a területen is méltó ellenfelévé vált a Fidesznek.

A Fidesz nem vett ugyan részt a kormánypártok antifasiszta demonstrációján, de külön megemlékezést tartott, szellemi holdudvarának egyes véleményformálói azonban még ekkor sem feledkeztek meg a szélsőjobboldali szavazók igényeiről: a "második nyilvánosságban" arról értekeztek, hogy "miért csinálták a zsidók a kommunizmust".

A Fidesz csak október második felére szedte össze magát valamelyest, amikor belevetette magát a népszavazási kampányba. A Fidesz a népszavazási témák kiválasztásánál látszólag nem vállalt nagy kockázatot: a privatizációval kapcsolatban erős a közvélemény ellenérzése, a kettős állampolgárságnak pedig nagy a támogatottsága. A referendumnak pusztán egyetlen rizikója van: mozgósítani tud-e a Fidesz 2 millió szavazót.

A Fidesz kampányában egyrészt ráerősít az emberek fejében élő sztereotípiára (a privatizáció nem más, mint lopás), és ezt megfűszerezi némi xenofóbiával (a külföldi tulajdonos áremelést jelent). De a Fidesz nyelvi fronton is kihasználja a magyar társadalomban tovább élő kádári nosztalgiát. Amit a rendszerváltás előtt néptulajdonnak neveztek, azt a Fidesz átkeresztelte közvagyonná, nemzeti tulajdonná, és azt igyekszik elhitetni az emberekkel - sikeresen -, hogy az mindannyiunk közös vagyona. A párt bevetett minden kampányeszközt: négypárti egyeztetést kezdeményezett, amelyre a kormánypártok nem mentek el, az ÁPV Rt. üzleti tervének nyilvánosságra hozatalát követelte, internetes honlapot indított "az igazság megismertetése érdekében", és egész oldalas hirdetést közölt a Népszabadságban. Ez a kampány is azt bizonyítja, hogy szakmai kérdésekben nem az igazság számít, hanem az, hogy melyik párt tudja a saját érveit igazságként eladni. A Fidesz által közölt hirdetésben egyetlen valós adat sincs: a számok vagy hasraütésre készültek (például a magán és állami tulajdon aránya Magyarországon), vagy csúsztatnak (privatizáció 1999 és 2003 között). Ennek ellenére kellően hatásosak ahhoz, hogy az ellenoldalt magyarázkodásra, védekezésre kényszerítsék. Ráadásul a Fidesz tudatosan összemossa a kórházprivatizációról szóló (nem létező) törvényt a privatizáció egészével, illetve a munkahely elvesztésétől való félelemmel.

A félelemre építi kampányát a kormányoldal is a másik népszavazási kérdésben, amely a kettős állampolgárságról szól. Itt a "23 millió román" ismert és bevált, a Fideszéhez hasonlóan xenofób taktikáját alkalmazza a kormányoldal. A kettős állampolgárságról szóló népszavazási kampányban az a furcsa helyzet állt elő, hogy a gazdasági növekedésről, az életszínvonal emelkedéséről beszélő Gyurcsány-kormány az ország teherbíró képességét félti, miközben a gazdasági válságról beszélő ellenzék próbálja eljelentékteleníteni a kettős állampolgárság esetleges anyagi következményeit.

Habár a közvélemény-kutatások az MSZP erősödését jelzik, hamarosan két olyan esemény is lesz, amely megmutathatja a szembenálló oldalak mozgósító erejét: az időközi parlamenti választások Szécsényben és Sopronban november 14-én és 28-án, illetve a december 5-i népszavazás.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384