Többszörös nyomás alatt a kormány

2006-05-05

Folytatódik a gazdasági ötletbörze: szinte nincs olyan elemző és érdekvédelmi szervezet, mely ne rendelkezne saját javaslattal arról, hogyan kellene orvosolni az államháztartási problémákat. A kormány konkrét tervei továbbra sem ismertek, a Fidesz pedig előrevetítette: nem támogatja a „reformoknak nevezett súlyos megszorításokat”. Elemzésünkben összevetjük az egyes elemzők és intézetek javaslatait.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A politikai közbeszédet az utóbbi héten is a „megszorítások” és a leendő kormányzati intézkedések témája uralta – annak ellenére is, hogy azok konkrét tartalmáról továbbra is alig tudni valamit. A kormányoldal fegyelmezettsége indokolt: Gyurcsány Ferencnek már csak azért sem érdeke ebben a helyzetben egyenként „csepegtetni”, kiszivárogtatni a tényleges kormányzati terveket, mert azzal elveszítené az irányítást a témák felett: a média és az ellenzéki politikusok egyenként címkéznék fel a javaslatokat, a leendő kormány pedig már megalakulása után egy kész kommunikációs környezetben lépne a nyilvánosság elé.

 

Miközben egyre feltűnőbbé válik a kormánypárti politikusok eltűnése a nyilvánosságból, a felszabadult teret betöltik azok a gazdasági javaslatok, amelyek kisebb-nagyobb beavatkozást, illetve reformokat vagy megszorításokat szorgalmaznak. A megszorításokra való állandó hivatkozás, a radikális beavatkozásokról szóló javaslatoknak szentelt médiafigyelem ugyanakkor előre felkészítheti a közvéleményt a változásokra; talán fájdalmasabbakra is, mint amilyeneket a kormány végül foganatosít. Ez még akkor is a koalíció malmára hajthatja a vizet, ha a jövőbeni bejelentések várhatóan háttérbe szorítják, zárójelbe teszik majd a korábbi javaslatokat és spekulációkat.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 4,1%

(2005. I-XII.)

Ipari termelés
növekedése*
11,6%

(2006. II.)

Beruházás-növekedés* 6,4%

(2005. I-XII.)

Munkanélküliség 7,7%

(2006. I.-2006. III.)

Infláció* 2,3%

(2006. III.)

Reálkereset-növekedés* 5,6%

(2006. I-II.)

Államháztartási hiány -789,2 milliárd Ft

(2006. I-III.)

Fizetési mérleg -6405 millió euró

(2005. I-XII.)

Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Szinte nincs olyan gazdasági szereplő, mely ne rendelkezne saját recepttel az állam és gazdaság betegségeinek orvoslására. A tervezetek gyakran gyökeresen eltérő javaslatokat fogalmaznak meg az államháztartás rendbetételére, és a tekintetben is különböznek, hogy elsődlegesen a kiadási oldal visszafogásában vagy a bevételek növelésében látják-e a megoldást. Időközben a nyilvánosságban megjelent a kormány hivatalosnak tartott álláspontja is: sajtóértesülések szerint a kormány 300-350 milliárd forintos megszorításcsomagot tervez, és elsősorban önmagán, tehát a bürokrácián spórolna.

 

 

A javaslat megfogalmazója

A megszorítások kívánatos összege

(milliárd forint)

A javasolt lépések
Bokros Lajos, Bauer Péter, Csillag István, Mihályi Péter   - Gázár-kompenzáció megszüntetése

 

- Lakáshitelek kamatkedvezményének eltörlése

- Egészségbiztosítási járulék emelése

- Lakossági egészségbiztosítási befizetések emelése

- Felsőoktatási tandíj bevezetése

- 20 százalékos egységes áfakulcs

- Kedvezőtlen PPP-konstrukciók felülvizsgálata

- Folytatódó privatizáció (MÁV, Malév, BKV, Volán-társaságok, a Magyar Posta, MVM)

Central European Management Intelligence 1200-1300 - Foglalkoztatásnövelés járulékcsökkentéssel

 

- Áfakulcsok emelése, ingatlanadó

bevezetése

- Bérbefagyasztás és létszámcsökkentés a közszférában

Kopint-Datorg 500 - Bürokratikus kiadások csökkentése

- Gyógyszerkassza kiadásainak csökkentése

- Felsőoktatás kiadásainak megfékezése

- 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelése

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége   - Közigazgatási és egészségügyi reform

- Foglalkoztatás költségeinek csökkentése

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 400 Lefaragás és kiadáscsökkentés a központi apparátusban

 

A szükségesnek tartott gazdasági beavatkozással kapcsolatban a politikusi hallgatás mellett is körvonalazódni látszanak az előzetes töréspontok: míg a Fidesz „megszorításokról”, és ezek okaként az előző négy évről beszél, addig az MSZP „reformokat”, és ezek előzményeként 15 éves hiányosságokat emleget.

A Fidesz előre definiálni akarja a kormányzati intézkedéscsomagot. A párt politikusai reformnak álcázott több százezres elbocsátásokról és kemény megszorításokról beszélnek, ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy bármilyen kompromisszum előtt meg kell ismerni a gazdaság valódi állapotát. Kérdés, hogy ha a párt továbbra is a változásokkal való szembenállását hangsúlyozza, vagy akadályát képezi egy esetleges közmegegyezésnek, nem szorul-e be a destruktív ellenzék kényelmetlen szerepkörébe. Módosíthat azonban a Fidesz pozícióján az is, hogy a kormány miként kommunikálja majd a lépéseit. Korántsem biztos ugyanis, hogy minden reform népszerűtlen lesz – és elképzelhető, hogy a közeljövőben kibontott „csomag” nem csak megszorító, hanem hangulatjavító intézkedéseket is tartalmaz majd.

 

Kormányoldal

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Az egészségügyben „olyan biztosításelvű rendszert kell létrehozni, amely a járulékot fizető, szolgáltatást vásárló ügyfél érdekeit védi. A szabaddemokrata álláspont és a szocialista lényegében nem tér el egymástól. A vita abban van, hogy a biztosítás mennyire legyen versengő és mennyire privát. A megreformált egészségügyi rendszer alapját a következő négy évben létre lehet hozni.”

 

Kóka János gazdasági miniszter

„A kormányalakításra lehetőséget kapott politikai elit tisztában van a reformok szükségességével és fontosságával, ráadásul a csillagóra állása kedvez a változtatási törekvéseknek. Tisztában vagyunk a piacok figyelmeztetésével, tisztában vagyunk azzal, hogy a rendszerváltás óta eltelt 16 év milyen problémák megoldását kívánja. Az utóbbi napokban nyolc olyan tanulmány készült, amely a szükséges kiigazítást, reformlépéseket taglalja, amiből kitűnik, hogy a gazdasági szereplők, az elemzők és a közgazdászok gondolkodása egy irányba mutat: be kell fejezni a rendszerváltást, rendbe kell tenni az állam pénzügyeit . Az infrastruktúra fejlesztését továbbra is a magántőke és az állam közös szerepvállalásával kívánjuk finanszírozni.” (május 3.)

Van konkrét terv az autópálya-építés EU-szabályoknak megfelelő költségvetési elszámolására, melyet a kormánynak még el kell fogadnia. A kormány továbbra is azt szeretné elérni, hogy az autópálya-építések költségei büdzsén kívüli tételként jelenjenek meg (PPP-beruházásként). Nem az a lényeg, hogy a forrásbevonás kötvénykibocsátással, vagy egyéb módon (állami költségvetésen belül) történik meg. (május 4.)

 

Molnár Lajos, az SZDSZ szakpolitikusa

Az SZDSZ továbbra is ragaszkodik a több biztosítós egészségügyi modellhez. Eddigi tapasztalatok szerint a koalíciós partnernek is elhatározott szándéka az egészségügy átalakítása, de egyelőre a szabaddemokraták javaslatán kívül nincs más elképzelés a tárgyalóasztalon. (május 4.)

 

Ellenzék

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

„Kiállás helyett jól ismert, kormánybarát értelmiségiekkel íratják le az ország pénzügyi válságát, és azt, amire a kormány készül. A rossz kormányzásuk eredményét ismét az emberekkel akarják megfizettetni. Hamarosan tízezerszámra kerülnek veszélybe a munkahelyek, az egészségügy, az önkormányzatok és a falusi iskolák. Megtapasztalhattuk, hogy egy demokráciában is tönkre lehet tenni egy országot. Azt gondoltuk 16 éve, hogy ha ez mégis megtörténne, akkor egy demokráciában elcsapják azt a kormányt, amely ezt előidézte. A csalódás azonban nem ok arra, hogy feladjuk a demokráciába vetett hitünket.” (május 1.)

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

Minden kormányzati lépés előfeltétele kell legyen, hogy készüljön reális beszámoló a gazdaság és az államkassza helyzetéről. Minden olyan lépés, amelyre a kormányzat szerint szükség van, és amelyre esetleg szeretné partnerként megnyerni az ellenzéket is, annak az az előfeltétele, hogy a helyzetértékelésben jussunk konszenzusra.

 

Érdekképviseleti szervezetek

Gaskó István, a Liga szakszervezeti szövetség elnöke

A LIGA az újonnan alakuló Parlament egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a törvények erejével vessenek gátat a munkavállalók kiszolgáltatottságának és a jogsértéseknek. A parlamentnek és az új kormánynak fel kell számolnia a munkaszerződés nélküli és a színlelt szerződésekkel való foglalkoztatást és meg kell akadályozni a munkavállalókkal szemben elkövetett jogsértéseket. Ennek érdekében minden törvényes eszközt be kell vetni, ezért a Liga kész további demonstációkra, vagy akár egy sztrájkfelhívásra is.

 

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke

„Hazánk a nemzetközi tőke, a kormány pedig az EU kezében van. Amennyiben az Európai Unió nem fogadja el szeptemberben a magyar konvergencia programot, az állampapírokban lévő forró pénzek elhagyják az országot, és a piacok leírnak minket. Ehhez a kormánynak és az ellenzéknek konszenzusra kell jutnia az euró 2010-es bevezetését, a közigazgatási-, illetve egészségügyi reformot, az adócsökkentést, s ezzel összefüggésben a bértámogatás megvalósítását illetően. A legtöbb EU-tagországban az állampolgárok zsebében marad bérük kétharmada, Magyarországon viszont csak fizetésük egyharmadát kapják kézhez az alkalmazottak.” (május 2.)

 

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter

Az államháztartás stabilizációja megszorítást, keresletkorlátozást jelent. Az államnak 7-800 milliárddal csökkenteni a költségvetési hiányt. A legfontosabb az lenne, hogy minél hamarabb jelentse be a kormány a rövid távú költségvetési kiigazítást célzó stabilizációs program tartalmát, mert a szeptember elsejéig benyújtandó konvergencia-programhoz csak akkor tudunk minimális hitelességet szerezni a befektetők, a hitelminősítők, illetve az Európai Bizottság szemében, ha a program már tényszerűen alátámasztott intézkedéseket és már félig-meddig bevezetett intézkedéseket tartalmaz. (május 4.)

 

Goldman Sachs

Nem lenne szerencsés, ha a magyar kormány jórészt az adókulcsok emelésére támaszkodva akarná hosszú távon csökkenteni az államháztartási hiányt, mert nem a bevételi, hanem a kiadási oldal nincs ellenőrzés alatt. Az valószínű, hogy a kormány bejelent valamilyen deficitcsökkentő intézkedést, ahogy az szinte minden évben megtörtént az utóbbi időben. A valós kérdés az, hogy milyen hatékonyan tudja ezt végrehajtani, és hogy lesz-e hosszú távú deficitcsökkentés. A probléma ott van, hogy a kiadási oldalon nincs hatékony ellenőrzés, és az adóemelés azzal a kockázattal jár, hogy az állam ezt a bevételi többletet is elkölti, a költségvetési hiány csökkentése helyett. (május 3.)

 

Járai Zsigmond, elnök, MNB

Az utóbbi években „feléltük a jövőnket, adósságból osztogatás folyt, aminek következtében az elmúlt négy évben hat évet távolodtunk az euró bevezetésétől”. Olyan helyzetben van a magyar gazdaság, az államháztartás, amikor egyértelmű, hogy reformok kellenek, elmaradásuk esetén válság várható. A reformok előkészítése a politikusok felelőssége, és ezen a területen igen rosszul állunk. A parlament szerepének visszaszorulása a költségvetés elfogadásakor, vagy az Állami Számvevőszék véleményének figyelmen kívül hagyása, az államapparátus elpártosítása és a független intézmények elleni támadások a demokráciát veszélyeztetik. Ráadásul morális válságban van az ország, amely nehezíti a gazdasági reformok megvalósítását.” (május 3.)

 

Orbán Krisztián, a CEMI kutatásvezetője

Olyan "ördögi kört" találtunk a magyar gazdaságban, amelyet a legtöbb reformjavaslat nem vesz figyelembe. A hagyományos elképzelés szerint a magas költségvetési hiányon az adóterhek növelésével és a költségvetési tételek lefaragásával lehetne úrrá lenni, azonban ez gátolná a gazdaság növekedését, ezért a hiánycsökkentés mellett az EU-n belül szinte példátlanul alacsony magyar foglalkoztatottság növelésére kell nagy hangsúlyt fektetni. A foglalkoztatás növeléséhez a munkát terhelő adókat kellene csökkenteni, ugyanakkor más adóterületeken kellene növelni a bevételeket. A kiadások csökkentését szolgálná az államigazgatás működési költségeinek lefaragása. Nem igaz az, hogy a hiányt elsősorban az egyszeri beruházások növelték meg, az utóbbi időben a folyó kiadások emelkedtek meredeken. A magyar gazdaság ördögi köre gyorsan„növekedési körr” alakítható, ha az új kormánynak sikerül érdemben növelnie a foglalkoztatottságot. A szigorítás azonban semmiképp nem kerülhető el. 90 ezres leépítést javaslunk a közszférában, be kellene vezetni az ingatlanadót és emelni kellene a középső és a felső áfa-kulcsot is.

(május 4.)

 

Csaba László közgazdász

„A jelenlegi döntéshozók figyelmét csupán rövid távú szempontok kötik le, nem érdekli őket, hogy mi lesz az országgal tíz év múlva, és ez történelmi léptékű lemaradást hozhat. A Pénzügyminisztériumban és a Központi Statisztikai Hivatalban hazafias cselekedetnek érzik, ha olyan számokat hoznak ki, amelyeket hallani szeretnének tőlük. A kommunizmusban legalább volt belső statisztika, amely alapján bár kevesen, de ismerték az ország valós pénzügyi helyzetét. Elkerülhetetlenek a megszorító intézkedések, mivel beavatkozás nélkül az idei hiány a GDP 9-9,5 százalékára rúghat. Az elmúlt hónapokban a pénzügyi piacok jóindulatából éltünk, ám ezek a piacok tisztában vannak azzal is, hogy lezárultak a választások, ezért egyre türelmetlenebbül várják az államháztartás rendbetételét. Nem lehet a költségvetés minden problémáját a kiadások csökkentésével megoldani. Közel ezermilliárd forint megtakarítás szükséges, az állami kiadásokat nem lehet egyik napról a másikra tíz százalékkal visszavonni: el kell ismerni, bevételnövelésre is szükség van.” (május 2.)

 

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke

„A GDP-érték több mint fél százalékával egyenértékű csomagról lenne szó 350 milliárd forintos megtakarítás esetén, és ez elég lenne az idei költségvetés sínen tartásához. Egy ilyen méretű csomag elégséges lehet "a jelenlegi lyukak" betömködésére, újabb elcsúszások esetén azonban felmerül a kérdés, hogy a kormány képes és hajlandó lesz-e további intézkedésekre.” (május 3.)

 

Dwyfor Evans, a Bank of America (BoA) londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke:

A piacok, az EU-bizottság és a hitelminősítők késznek mutatkoztak arra, hogy a választások után adjanak bizonyos időt, jó eséllyel néhány hónapot a kormánynak valamilyen kiigazító csomag összeállítására. úgy tűnik, hogy a kormány most egy kiigazítási csomag „vázát” állította össze. Már ez is azonban jelentős mértékben csökkenti rövid távon a piaci bizonytalanságot, mivel legalább azt megmutatja, hogy a kormány valószínűleg most már hajlandó megtenni néhányat azon lépések közül, amelyeket az elmúlt években nem tudott vagy nem akart megtenni. (május 3.)

 

Skultéty Endre, a GKI Egészségügy-kutató Intézet ügyvezető igazgatója

A kormány mindenképpen bevezet majd bizonyos összegű egészségügyi hozzájárulást, és megszűnhet a szabad orvosválasztás is. A betegek számíthatnak a recept-, illetve a vizitdíj bevezetésére. két célja lehet a co-payment bevezetésének: a kisebb összeg bevezetése arra szolgál, hogy gátat szabjon a felesleges orvos-beteg találkozásoknak. Jelentősebb összeg akkor jöhet szóba, ha valaki "elkószál" az egészségügyi rendszerben, például több orvost is felkeres ugyanazzal a problémával, és az ő hibájából késik a gyógyulása. A betegek számíthatnak a szabad orvosválasztás korlátozására is. (május 4.)

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384